Romániában is bevezetnék a Nutri-Score élelmiszer-címkézési rendszert. Valóban a hasznunkra lenne?

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) egy törvényjavaslatot terjesztett be, amely Romániában is bevezetné az ún. Nutri-Score élelmiszer-címkézési rendszert. Ez egy öt színkódból és öt betűből álló jelölés, és az adott élelmiszer 100 grammjára, illetve 100 milliliterére vonatkozóan közölne információkat, a célja pedig az, hogy segítse a fogyasztókat a tájékozódásban, hogy egészségesebben étkezzenek. A „közlekedési jelzőlámpa rendszernek” is hívott jelölési mód, akárcsak a többi olyan európai országban, ahol bevezették, nálunk is önkéntesen lenne választható.A kezdeményezés támogatói szerint tudatosabban és egészségesebben táplálkoznak azokban az országokban, ahol már használják, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) viszont korábban kifogásolta ezt a jelölési módot.

A hatóság egy állásfoglalást is kiadott, melyben arról ír, hogy „a Nutri-Score rendszerre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre tudományos bizonyítékok”, illetve hogy „a színkódos címkézés a tipikus olasz élelmiszereket és a mediterrán étrendet rendkívül rossz fényben tünteti fel, annak ellenére, hogy azokat tudományosan az egyik legjobb táplálkozási modellként értékelik”, ezért felkérte az Európai Bizottságot, hogy fogadjon el határozott irányvonalat a fogyasztók számára megtévesztő színkódos címkézés élelmiszertermékeken való használatának elterjedése ellen. Ezért szakértőt kérdeztünk a címkézés hasznosságáról.

Mi a véleménye a kezdeményezésről? Milyen tapasztalatok állnak rendelkezésre a Nutri-Score hatásairól?

A Nutri-Score, amelynek a neve a tápanyag pontértékre utal, egy értékelőrendszeren alapszik, amely felbecsüli a csomagolt termékek tápértékét, és egy színskálán jelöli azt. A legegészségesebb termékeket zöld A-val, a leginkább egészségtelennek tartottakat vörös E-vel látják el. Az értékelés egy algoritmuson alapul, amely negatív pontokat ad a káros tápanyagokra, például a telített zsírokra, cukorra, nátriumra, míg pozitív pontokat ad a gyümölcsöknek, zöldségeknek, fehérjéknek és rostoknak, majd megállapítja az adott termék kategóriáját. A rendszer célja, hogy segítse a fogyasztókat tudatos döntéseikben és eligazítsa őket abban, hogy a különböző élelmiszerek hogyan illeszthetők a kiegyensúlyozott étrendbe. A cél az nem az, hogy mindig csak a legkedvezőbb tápértékű, „A” vagy „B” Nutri-Score besorolású termékeket válasszuk, hanem az, hogy a jelölés segítségével meg tudjuk határozni egyes élelmiszerek fogyasztásának mértékét és így ki tudjunk alakítani egy egyensúlyban lévő étkezést.

Sokan kifogásolják ezt a jelölési módot, mondván hogy nem veszi figyelembe a nemzeti sajátosságokat és a bevezetése hátrányosan érintene számos hagyományos nemzeti élelmiszert. További kritikaként fogalmazták meg, hogy a címkerendszer túlzottan leegyszerűsített, nem nyújt kellő információt a fogyasztók számára. Véleményem szerint ez egy nagyon jó kezdeményezés lenne abban az esetben, ha az emberek rendelkeznének egy minimális táplálkozástudományi ismerettel is.

Többféle élelmiszer-címkézési rendszer létezik, ön szerint ezek közül melyeket érdemes alapul venni vásárláskor, amennyiben a kötelezően feltüntetendő információk mellett találunk egyéb jelöléseket is?

Ahhoz, hogy egy vásárló tudatában legyen annak, hogy pontosan mit is eszik, nagyon fontos, hogy elsősorban elolvassa az élelmiszerek címkéjét, másodsorban meg, hogy meg is értse, hogy a feltüntetett információk mit is jelentenek. Érdemes megnézni egy adott termék energiatartalmát, a zsír, telítettzsírsav, szénhidrát, fehérje és sótartalmát. Fontos elolvasni az összetevők listáját, ami általában minél rövidebb, annál jobb. Olvassuk el az esetlegesen feltüntetett adalékanyagok listáját is, mint például édesítőszerek, tartósítószerek, antioxidánsok, színezékek és nem utolsó sorban az allergéneket.

A táplálkozási szokásokkal összefüggésben emlegetik az elhízást, a cukorbetegséget, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedéseket. Az ön tapasztalatai szerint hogy állunk ezen a téren Romániában? A többi európai országhoz viszonyítva egészségesebben vagy kevésbé egészségesen táplálkozunk? Melyek azok a tényezők, amelyek elsősorban meghatározzák, hogy milyen típusú élelmiszert választunk vásárláskor?

Sajnos Romániában a várható élettartam sokkal kisebb, mint a legtöbb európai országban, és ez a mozgásszegény életmódnak, a helytelen táplálkozásnak, a stressznek, a gyakori és nagy mennyiségű alkoholfogyasztásnak, a cigarettázásnak és még sok más tényezőnek az eredménye. Sokan éhesen mennek vásárolni és nagyon sok olyan terméket megvesznek, amire valójában nincs is szükségük, és ha már az orrunk előtt van, akkor az egész biztos el is lesz fogyasztva. Egy másik meghatározó szempont lehet az időhiány, vagy esetleg a rossz időbeosztás, ami miatt sokan választanak kész vagy félkész ételeket, melyeket hamar tudnak tálalni a családnak, nem kell sokat üljenek a konyhában az elkészítéséért. Meghatározó tényező lehet az is, hogy milyen ételekhez vagyunk hozzászokva, gyermekkorunktól milyen ízvilágot követtünk, elég nagy valószínűséggel hasonló ételeket fogunk felnőttkorunkban is szeretni. A mindenfelől áradó reklámok, vagy árengedmények szintén meghatározhatják a vásárlási szokásainkat.

Milyen mértékben rendelkezik helyes tudással a romániai átlagfogyasztó az egyes élelmiszerféleségek hatásairól? El tudjuk dönteni, mit és mennyit ajánlott ennünk, vagy szükség lenne tudatosító tevékenységre e téren?

Mivel Románia felnőtt lakosságának több mint kétharmada súlyproblémákkal küzd, és az elhízásnak számos kockázata ismerhető, mint például a cukorbetegség kialakulása, magas vérnyomás, szív- és érrendszeri megbetegedések, endokrinológiai betegségek, depresszió, ezért nagyon fontos lenne, hogy már akár gyermekkorban, az iskolai évektől kezdődően nagy hangsúlyt fektessünk az egészséges táplálkozás alapjaira, a mozgás megszerettetésére és egy egészséges életmód kialakítására.

A reklámok befolyásáról mit mondhatunk? Iszonyatos mennyiségű és különböző, egymásnak időnként ellentmondó információkkal bombáznak a gyártó cégek. Néhány évtizeddel ezelőtt például, amikor a margarin fogyasztását próbálták elterjeszteni, többek között azzal kampányoltak, hogy a vaj nem egészséges, egyenek az emberek inkább margarint. Aztán az ellenkezőjét is mondták: mégiscsak a vaj az egészségesebb. A tejet és a tejtermékeket is az egekig magasztalták, mint az egészség forrását, viszont vannak olyan vélemények is, hogy a tehéntej csak a bocik számára tökéletes táplálék, sokunk pedig, miután kinő a csecsemőkorból, meg sem tudja emészteni a tejet. A cukor és a zsír pedig közellenségnek lett kikiáltva, utóbbit viszont egyesek rehabilitálnák…

Különféle információkkal van tele az internet a táplálkozási témakörben és ezek közül igen sok nem mindig helytálló, és nagyon veszélyesek lehetnek, ha meg is fogadjuk őket. Azzal, hogy idővel egyre több kutatást végeznek, és a tudományos információk is változnak, tartanunk kell a lépést. Ha bármilyen témakörben nem vagyunk biztosak valamiben, vagy információt szeretnénk gyűjteni, akkor válasszunk biztos forrásokat, vagy forduljunk olyan szakemberekhez, akik az aktuális információkat tudják szolgáltatni.

Önhöz leginkább milyen típusú panaszokkal érkeznek a páciensek? Milyen mértékben elterjedt nálunk, hogy egy beteg a problémáival nutricionistához fordul?

Elsősorban testsúllyal kapcsolatos problémák miatt, úgy túlsúly, kövérség, mint alultápláltság miatt. Emellett cukorbetegséggel, inzulinrezisztenciával, emésztőrendszeri betegségekkel (reflux, fekély, epebetegség, májpanaszok), szív és érrendszeri betegségekkel (magas vérnyomás, emelkedett koleszterin-, triglicerid szint), hormonális problémák miatt, táplálékallergiákkal, intoleranciákkal, vegetáriánus étrend miatt és más speciális diéták felállítása céljából.

Egyre jobban elterjedt Romániában az, hogy egy beteg az étkezés miatt a dietetikushoz forduljon a problémájával, hisz egy megfelelő, személyre szabott étrend nagyban hozzásegít egy jobb életminőséghez. Egyre több hangsúlyt fektetünk a megelőzésre, hisz tudjuk, hogy kezelni valamit sokkal nehezebb.

A vegetáriánusok miért keresik fel? Egyébként ön szerint mennyire elterjedt nálunk a vegetáriánus/vegán életmód?

Erősen növekvő tendenciát mutat a vegetáriánusok es a vegán életmódot folytató személyek száma Romániában is. Segítséget tudok nyújtani azoknak, akik hozzám fordulnak ez ügyben, akik ezen az úton szeretnének elindulni, azért, hogy ezt helyesen tegyék, anélkül, hogy bármilyen hiányállapot lépne fel náluk.