A környezetvédelmi hatóságok helyett a civil szervezetekben bíznak inkább az emberek

2022. június 02. – 13:55

A környezetvédelmi hatóságok helyett a civil szervezetekben bíznak inkább az emberek
Kukából zsákmányt szerző medve – Fotó: Berde Lajos

Másolás

Vágólapra másolva

A romániai emberek nagyobb arányban bíznak a zöld civil szervezetekben és egyesületekben, mint a környezetvédelmi hatóságokban – derül ki a Natura 2000 Koalíció és az IRES közvéleménykutató cég felméréséből.

Ideális esetben bizalomra épülő társadalomra lenne szükség, amely bízik a környezetvédelmi rendszerben, a hatóságok intézkedéseiben és vezetőiknek döntéseiben. Hogy megtudják, mely intézményekben bízunk leginkább, a felmérés készítői 4 ismertebb állami környezetvédelmi hatóságot és egy általános kategóriát, a zöld civil szervezeteket jelölték meg, amelyek kapcsán felmerülhet az a kérdés:

  • Hogyan kezelik a felmerülő problémákat?
  • Hogyan védik a környezetet?
  • Hogyan valósulnak meg a projektek, és milyen eredménnyel?

A kapott válaszok alapján pedig úgy tűnik, hogy az emberek nem igazán kaptak kielégítő válaszokat a kérdéseikre az állami szervek részétől, az azokba vetett bizalom ugyanis nagyon alacsony. Az emberek inkább a környezetvédelmi civil egyesületekben, szervezetekben bíznak meg. Az intézményekbe vetett alacsony bizalomnak számos oka lehet, például az átláthatóság hiánya, a megszegett ígéretek és az emberek környezetvédelemre való nevelésének hiánya is.

Az Agerpreshez eljuttatott tanulmány kivonata szerint a Natura 2000 Koalíció szakemberei azt figyelték meg az elmúlt 15 évben, hogy a védett területek hatékony kezelése csak a területek lakóinak hozzájárulásával valósítható meg. Ehhez képest az első védett területek létrehozása óta (1989 után) a román állam inkább bürokratikus, korlátozó és alapvetően nem részvételi magatartást tanúsított. Az EU-csatlakozás feltételei miatt Románia néhány éven belül védett területek százait jelölte ki, ezt azonban egyes közösségek úgy élték meg, hogy földjeiken korlátozások jelentek meg, amelyek – különösen vidéken – hatással volt a munkájukra is: már nem tudtak kaszálni, építeni, bogyókat gyűjteni, halászni vagy vadászni. Illetve, bonyolult jóváhagyáshoz kötötték a területeik használatát. S bár a fajok, élőhelyek, földrajzi tájegységek védelme kiemelt fontosságú a 21. században, ezek az intézkedések jelenleg figyelmen kívül hagyják a közösséget és a társadalmi-ökológiai összetettséget.

  • A felmérés résztvevőinek 86 százaléka úgy véli, hogy a védett területen élő lakossággal nem konzultálnak kellőképpen, ha pedig korlátozásokat vezetnének be ezen a területen, csak 4 százalék gondolja úgy, hogy ez a konzultáció megtörténne.
  • A felmérés résztvevőinek 85 százaléka elfogadná a természeti erőforrások felhasználásával kapcsolatos korlátozásokat, ha tudják, hogy ezek hozzájárulnak az egészséges környezet fenntartásához a jövő generációi számára.

A tanulmány részeredményei szerint:

A környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó szervezetek tevékenységét a válaszadók többsége pozitívan értékelte, 67 százalékuk jó vagy nagyon jó véleménnyel van róluk, 22 százalékának pedig semleges a véleménye.

Más szervezetek esetében a pozitív vélemények aránya kisebb, a semleges vagy negatív vélemények aránya pedig jóval magasabb:

A négy környezetvédelmi hatóság és a civil szervezetek közötti különbség – Forrás: Natura 2000 Koalició, IRES
A négy környezetvédelmi hatóság és a civil szervezetek közötti különbség – Forrás: Natura 2000 Koalició, IRES

A környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztériumról – amely Tánczos Barna miniszter vezetése alá tartozik jelen pillanatban – a válaszadók 12 százaléka vélekedett pozitívan, míg 43 százalékának semleges a véleménye, 34 százalékának pedig rossz vagy nagyon rossz véleménye van.

A védett természeti területek országos ügynökségének (ANANP) a legkevésbé ismert, és ez az intézmény, ahol a legalacsonyabb a pozitív vélemények aránya, mindössze 8 százalék, míg 37 százalékuké semleges, 15 százalékuk negatív véleményen volt.

Általánosságban elmondható:

  • 10-ből 9 válaszadó úgy véli, hogy a természet nincs eléggé védve, és csak 3 százalék mondja azt, hogy eléggé védett, 6 pedig nem tudja, milyen választ adjon.
  • Az interjúalanyok többsége úgy látja, hogy az állami hatóságok alig vagy egyáltalán nem vesznek részt a növények, a vadonélő állatok, az erdők, a vizek, a rétek, a barlangok és a táj védelmében, vagy a környezetvédelmi intézkedések előmozdításában, de különösen a lakosság természetvédelemmel kapcsolatos oktatásában. A válaszadók mindössze 7 százaléka gondolja úgy, hogy az állami hatóságok nagyon vagy nagy mértékben részt vesznek ezeknek a védelmében.
  • A válaszadók 72 százaléka mondja azt, hogy előfordul, hogy a vadon élő állatok belépnek a területükre. A természeti parkokban a rókákat (100%), a szarvasokat (83%) vagy a vaddisznókat (81%) említik leggyakrabban. 49 százalékuk szerint fordul elő, hogy ezeknek az állatoknak a jelenléte befolyásolja a mezőgazdasági termelést, 43 százalékuk szerint veszélyt jelentenek a háziállatokra, 21 százalékuk pedig úgy érzi, veszélyt jelenthet a saját vagy a más emberek életére.
  • A válaszadók 61 százaléka azon a véleményen van, hogy különböző előnyöket kell biztosítani azoknak, akiket a védett területen korlátoznak valamilyen tevékenységükben; nevezetesen pénzügyi kompenzációt (42%), támogatást (25%) vagy adókedvezményt (13%) szeretnének.

    A Natura 2000 Koalíció 2022 végéig teszi közzé a tanulmány teljes eredményeit.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!