Menstruációs szabadság: segíti a nőket avagy megbélyegez?

2022. május 21. – 20:21

Menstruációs szabadság: segíti a nőket avagy megbélyegez?
Fotó: Cottonbro / Pexels

Másolás

Vágólapra másolva

Európában először a spanyol kormány adna menstruációs szabadságot. A törvényjavaslat még nem lépett életbe, a parlamentnek is jóvá kell hagynia, de kritikusai már most is akadnak. Van, aki megbélyegzéstől, mások visszaélésektől tartanak, az érintett nők többsége azonban nagy segítségnek tartanák.

A helyzet kapcsán Deutsche Welle riportját szemlézte a HVG. Az összeállításból kiderül mennyire komplex kérdéskörről van szó. Judy Birch, aki ma az Egyesült Királyságban működő Pelvic Pain Support Network vezetője így emlékszik arra, hogy mivel kellett megküzdenie: „Emlékszem, hogy az osztályteremben tanítottam, és olyan fájdalmat éreztem, hogy sírva fakadtam. És egyszerűen nem tudtam, mit tegyek. És nyilvánvalóan el kellett mennem.”

Birch azon nők milliárdjai közé tartozik, akik súlyos menstruációs tünetektől szenvednek. Az úgynevezett dysmenorrhea magában foglalhat erős vérzést, erős görcsöket és fáradtságot; vagy akár hányingert, hányást és hasmenést is.

Egy átfogó tanulmányi áttekintés szerint a reproduktív korban lévő nők akár 91%-a szenved dysmenorrhoeától, beleértve a súlyos fájdalmat is, akár 29%-uknál.

A dysmenorrhoea elég súlyos ahhoz, hogy a nők akár 20%-ának mindennapi tevékenységét is akadályozza – állítja az Amerikai Családorvosok Akadémiája.

Hogyan birkóznak meg tehát a nők ezzel?

„Egyszerűen végigküzdöttem magam” – mondja Birch – „nem tudtam koncentrálni, nem tudtam összpontosítani... és egyáltalán nem működtem megfelelően”.

A világ egyes országaiban a nők a menstruáció idejére törvényesen kiadott szabadidőt vehetnek igénybe. Az ilyen „menstruációs szabadság” politikák ellentmondásosak – azzal vádolják őket, hogy a megbélyegzést és a diszkriminációt táplálják, heves viták tárgyát képezik, és nehezen nyerik el a vonzerőt. Spanyolország azonban készen áll arra, hogy az első olyan ország legyen Európában, amely ilyen jellegű szabadságot kínál.

Három nap extra szabadság havonta

A spanyol kabinet kedden jóváhagyta azt a törvénytervezetet, amely havonta legfeljebb három napot biztosítana menstruációs szabadságra. A törvénynek most már csak a parlamenten kell átmennie. Ha ott jóváhagyják, Spanyolország lenne az első európai ország, ahol ilyen törvényt hoztak.

Bár nem minden részlet világos, a nőknek súlyos menstruációs tüneteket kell tapasztalniuk, és valószínűleg orvosi igazolást kell bemutatniuk ahhoz, hogy igényt tarthassanak a szabadságra.

Toni Morillas, a spanyol kormányhivatal, a Nők Intézetének igazgatója a Publico spanyol online hírportálnak elmondta: „Nálunk ... nehezen ismerjük el a menstruációt olyan fiziológiai folyamatként, amelynek jogokat kell generálnia”.

A politikai javaslat, amely még változhat, része egy új reproduktív egészségügyi törvénynek, amely szabadságot biztosít a terhességet megszakító nőknek, és eltörli a szülői jóváhagyás követelményét a 16-17 éves nők abortusza esetén. Emellett eltörölné a szupermarketekben kapható menstruációs termékekre, például betétekre és tamponokra kivetett forgalmi adót.

A kelet-ázsiai országok élen járnak a menstruációs szabadság terén


Az olasz parlament 2017-ben terjesztett elő egy hasonló menstruációs szabadságra vonatkozó javaslatot, amely széles körű vitát váltott ki azzal kapcsolatban, hogy növelheti-e a munkahelyi diszkriminációt. Az ajánlat végül nem jutott előre.

Jelenleg csak néhány ország – Japán, Dél-Korea, Tajvan, Indonézia és Zambia – rendelkezik olyan nemzeti politikai keretekkel, amelyek fizetett menstruációs szabadságot biztosítanak.

Veve Hitipeuw, az indonéziai Kiroyan Partners vezérigazgatója egyszerre munkáltató, akinek kötelezően fel kell ajánlania ezt a szabadságot – és alkalmazottként is igénybe vette.

Elmondása szerint időről időre igénybe vette ezt a szabadságot, mivel menstruáció alatt súlyos hasi fájdalmakkal küzdött. „Nagyon nehéz volt rendesen leülni. Nem tudtam dolgozni, ha napi nyolc-kilenc órát kellett az íróasztal vagy a laptop előtt ülnöm”.

„Tényleg szörnyű volt” – mondta Hitipeuw a fájdalmas menstruációjáról, és úgy jellemezte a szabályzatot, hogy „nagyon hasznos volt számomra”. Azt mondja, hogy bár soha nem tapasztalt semmilyen problémát a szabadság igénybevétele vagy kiadása körül,

„még mindig stigma vagy diszkrimináció övezi ezt a szabadságot, mert az emberek azt gondolják: a nők csak lusták, nem akarnak dolgozni”.

Hozzáteszi, hogy különösen a gyárakban dolgozó női munkavállalók esetében, ahol a termelékenység közvetlenül a munkahelyen töltött időhöz kapcsolódik, a keretrendszer leginkább elméletben létezhet.

Egy nő dolgozik egy autón a mexikói Pueblában található Zacua autógyár – Mexikó első, főként nők által épített elektromos autómárkája – összeszerelősorán.
A termelésen alapuló munkakörökben, például gyárakban vagy futószalagon dolgozó nők esetében a szabadnapok kivétele nemkívánatos lehet.

Az időszakos szabadság problémás lehet

Japánban, ahol 1947-ben vezették be az időszakos szabadságra vonatkozó politikát a háború utáni ipari reformok részeként, ez a nézet látszik megerősítést nyerni. A Nikkei nemrégiben végzett felmérése szerint

a nők kevesebb mint 10%-a igényli a menstruációs szabadságot, bár a megkérdezettek 48%-a néha ki akarja venni, de soha nem teszi meg, például mert nem szívesen jelentkezik a férfi főnökénél, vagy mert olyan kevés más nő veszi igénybe.

Egy 2020-ban megjelent, menstruációval kapcsolatos egyetemi tanulmány a fájdalmas ciklus miatt adható szabadság munkahelyi előnyeit és hátrányait vázolta fel. Eszerint az ilyen irányú intézkedések negatív következményei közé tartozik „a szexista hiedelmek és attitűdök, valamint a menstruációhoz köthető megbélyegzés erősödése, a nemi sztereotípiák állandósulása, a nemek közötti bérszakadék megnövekedése, valamint annak a tévhitnek az elterjedése, amely szerint a menstruációt általában véve valamiféle betegéségnek lehet tekinteni”.

Negatív nemi sztereotípiák erősödhetnek általa, mint például a törékeny nő és a megbízhatatlan munkavállaló kliséje. Ahogy a tanulmányban szerepel, a menstruálók közé tartozhatnak nem bináris és transznemű emberek is, akiknek szintén lehetővé kellene tenni a menstruációs szabadságot.

Félnek a megkülönböztetéstől

Judy Birch a terápiás központ kötelékében álló nőktől gyakran hall olyat, hogy a menstruációjukkal összefüggő okból inkább nem hagynának ki munkanapot. „Sok nőnek hátránya származna abból, ha havi rendszerességgel venne ki emiatt szabadságot” – mondta Birch. Úgy vélik, hogy fegyelmi eljárás vagy akár elbocsátás is fenyegethetné őket emiatt.

Az, hogy miként kezelik a menstruációs fájdalmak miatti szabadságolást a munkáltatók, országonként eltérő. Az Egyesült Államokban például nehézségekbe ütközik, mivel az ottani szabályok általánosságban is kevesebb lehetőséget adnak fizetett szabadnapokra.

Spanyolország úttörő kezdeményezésével Birch nem maradéktalanul elégedett. „Ha minden hónapban ilyen kínokat kell kibírnia az embernek, három nap szabadság egyszerűen nem elég. Inkább szánalmas” – mondta. Szerinte a munka világában sokkal alapvetőbb változásokra és nagyobb rugalmasságra lenne szükség – tekintettel a menstruációs problémákkal küzdő nőkre.

Az is a 2020-as egyetemi tanulmány egyik tanulsága, hogy „sok menstruáló nőnek általában véve előnyös lenne a munkahelyi rugalmasság, amely például több szabadidőt, otthoni munkavégzést vagy testre szabott munkarendet tenne lehetővé.

Az indiai székhelyű Zomato nevű, főként ételszállítással foglalkozó cég 2020 augusztusa óta biztosít női munkavállalói számára menstruációs szabadságot. A vállalat kommunikációs vezetője, Vaidika Parashar elmondása szerint évente tíz pótszabadságnapot lehet így kivenni. Bizalmi alapon működő rendszerükben az alkalmazottak egyszerűen piros cseppes naptárat ábrázoló emotikont posztolnak státuszként a munkahelyi csoportos csetbe – elejét véve ezzel minden további kérdésnek. Maga a kommunikációs vezető is élni szokott ezzel a lehetőséggel.

”Egy-egy ilyen gyötrelmes napon egyszerűen kiteszem az emotikont, és ezzel jelzem, hogy nem vagyok elérhető. Szerencsére a kollégáim általában tiszteletben tartják, hiszen ezt a dolgot nagyon komolyan veszik a Zomatónál.„

A vállalat tehát komoly erőfeszítéseket tett egy olyan vállalati kultúra megalapozására, ahol a menstruációs szabadság intézménye nem stigmatizál. Ráadásul a szabályzat ”minden érintett nemre„ vonatkozik, beleértve a transzneműeket is, magyarázta. ”Senki nem érezheti magát kényelmetlenül egy élettani folyamat miatt, amelyet egyáltalán nem befolyásolhat„. Az intézkedés szerinte még növelte is a termelékenységet a vállalatnál.

A hollandiai nők körében végzett felmérés ugyanakkor azt mutatja, hogy a ”kikényszerített jelenlét„, vagyis az olyan alkalmak, amikor a nők mintegy nyolcvanegy százaléka súlyos menstruációs tünetei ellenére volt kénytelen megjelenni a munkahelyén, csaknem évi kilenc napnyi termelékenységcsökkenést eredményezett.

Parashar megemlíti azt is, hogy a Zomato vállalatnál a menstruációs szabadság intézménye nagy mértékben növelte az átláthatóságot és olyan munkakörnyezet megteremtését tette lehetővé, ahol az emberek mernek önmaguk lenni. Mindez pedig növelte a dolgozók cég iránti lojalitását, valamint új női munkaerő toborzásának lehetőségét. Ez pedig egyáltalán nem könnyű, tekintve, hogy egy 2020-as kormányzati felmérés szerint Indiában a nőknek mindössze tizenhat százaléka van jelen a munkaerőpiacon.

”Persze elképzelhető, hogy a munkavállalóink közül néhányan olyankor is igénybe veszik a menstruációs szabadságot, amikor nem feltétlenül volnának képtelenek a munkavégzésre„, teszi hozzá, ”bár ilyen visszaéléses esetről hivatalosan még soha nem ért

Összességében az ilyen visszaélések nem lehetnek relevánsak, véli Parashar. Főleg, mert ők főként ara koncentrálnak, „hogy megteremtsék munkavállalóiknak azt a munkahelyi atmoszférát, amelyben mindig a legjobb formájukat hozhatják. Legyen szó szülési vagy menstruációs szabadságról – mindezek az intézmények a rendszerünk részévé kell, hogy váljanak”.

Az indonéziai Veve Hitipeuw hasznosnak tartja a menstruációs szabadságot megengedő törvényt, mert általa „elismerést és némi támogatást kaphat ez a súlyos probléma”. „A vállalatoknak lehetővé kell tenniük a nők számára, hogy végezhessék munkájukat, de úgy, hogy közben társadalmi feladataiknak is eleget tehessenek – emberként, nőként és anyaként.”

A New York Times megszólaltatott egy madridi nőgyógyászt, aki szerint a kormány menstruációs törvényének egyetlen pozitívuma, hogy garantálja a nők fizetését a munkaszüneti napok alatt, de feministaként és nőgyógyászként sem szeretne olyan törvényt, amely betegségként mutatja be a menstruációt, és még több férfit győzhet meg arról, hogy ne alkalmazzon több nőt, és ezáltal tovább csökkentse a munkahelyi lehetőségeinket.