A majomhimlő vírusa terjed Európában, rendkívüli ülést hívott össze a WHO

Egyre több országban jelenik meg a majomhimlő. A Global Health folyamatosan gyűjti azokat az országokat, ahol már regisztráltak fertőzötteket. A majomhimlő első európai esetét május 7-én regisztrálták Angliában. Egy fertőzött személy Nigériából utazott haza, és onnan hurcolta be a betegséget. A majomhimlő ezután Portugáliában bukkant fel, ahonnan azóta már több, mint 20 esetet jelentettek.

A közelmúltban legalább 11 országban – Spanyolországban, Portugáliában, Nagy-Britanniában, Belgiumban, Olaszországban, Franciaországban, Németországban, Svédországban, Kanadában, az Egyesült Államokban és Ausztráliában – számoltak be a betegség jelenlétéről. A Deutsche Welle szerint a német hadsereg müncheni mikrobiológiai intézetének munkatársai már kezelnek egy beteget majomhimlővel Bajorországban.

A német egészségügyi miniszter a mai nap folyamán azt nyilatkozta, hogy nem gondolja, hogy a majomhimlő különösen fertőző lenne, és szerinte könnyen elejét lehet majd venni a járványnak.

Az Egészségügyi világszervezet (WHO) vezető szakemberek jelenlétével tart rendkívüli ülést, hogy megvitassák a majomhimlő-járvánnyal kapcsolatos felvetéseket.

A WHO, miután az Egyesült Királyságban tanulmányozta a fertőzésekkel kapcsolatos helyzetet, arra a döntésre jutott, hogy egyelőre nem lát okot komoly aggodalomra, ezért nem javasolja a különleges korlátozások bevezetését az országba irányuló utazásra és kereskedelemre vonatkozóan.

Az orvosokat az is aggasztja, hogy a hét brit fertőzött közül négy meleg vagy biszexuális férfi. Fel is vetették a gondolatot, hogy a majomhimlő eddig ismert eseteivel ellentétben ez nemi úton terjedhet, de ezen a ponton minden kutató figyelmeztet, hogy még nem érdemes következtetéseket levonni, amíg tart a vizsgálat, egyébként is nagyon alacsony még az esetszám ahhoz, hogy bármit is biztosan állíthassunk.

Árnyalja a képet a belga sajtó péntek esti híre, miszerint a kevés esetszám közül legalább három köthető egy május elején Antwerpenben rendezett melegfesztiválhoz, a helyi hatóságok úgy vélik, a Darklands résztvevői hurcolhatták be a kórokozót.

A legjobban persze az érdekelheti ilyenkor az embereket: mennyire veszélyes ez a vírus?

Húsz éve jelent meg először Afrikán kívül

A majomhimlő egy ritka fertőző vírusos betegség, amelyet az azonos nevű vírus (angol monkeypox virus, MPV) okoz, ami a tehénhimlő rokonvírusa. A vírusnak két fajtája ismert: a közép-afrikai és a nyugat-afrikai, az elsőt veszélyesebbnek és fertőzőbbnek tartják.

A WHO a majomhimlőt zoonózisos betegségnek minősíti, vagyis főként vadon élő állatokról terjed emberre. A vírus emberről emberre terjedő másodlagos terjedése korlátozott, mert szoros érintkezést igényel.

Az első emberi majomhimlős esetet 1970-ben jelentették a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Afrikán kívül először 2003-ban észlelték. A fertőzés forrása egy tétel egzotikus rágcsáló volt, amelyet Ghánából vittek az Egyesült Államokba. Később csak elvétve állapították meg más országokban a fertőzöttséget.

Tünetek, terjedési módok, veszélyességi faktor

A WHO szerint a majomhimlő lappangási ideje emberekben 6–13 nap, de hosszabb ideig, akár 21 napig is tarthat. A beteg ezt követően öt napon belül influenzaszerű tüneteket tapasztalhat:

• láz,
• hát- és izomfájdalmak,
• hidegrázás,
• gyengeség
• és nyirokcsomó-duzzanat is jelentkezhet.

A belázasodás után egy-három nappal kiütések jelennek meg az arcon, majd ezek továbbterjednek a test többi részére. A léziók csúnya érési folyamaton mennek keresztül, a foltoktól (lapos elváltozások) a papulákig (kiemelkedő elváltozások), hólyagokig (folyadékkal teli elváltozások), majd pustulákig (gennyel telt elváltozások) és végül varasodásig (kérges elváltozások), amik aztán maguktól leeshetnek

A következő fázisban a hólyag helyén kéreg jelenik meg, majd a gyógyulás utáni heg. A betegség jellege pedig megfelel a himlőbetegség lefolyásának enyhe vagy közepesen súlyos formában.

A vírus a levegőben lévő cseppekkel terjed. Állatról emberre történő átvitele a fertőzött állat vérével vagy különféle váladékaival való közvetlen érintkezés útján lehetséges. A problémát leggyakrabban rosszul sült hús okozza.

Emberről emberre terjedéséhez szoros személyes érintkezés szükséges. Például ha valaki kapcsolatba kerül egy másik személy légúti váladékával vagy olyan tárgyakkal, amelyeket a fertőző személy gyakran használ.

A WHO szerint 2019-ben már jóváhagytak egy legyengített vaccinia vírustörzsen alapuló majomhimlő-vakcinát, azonban nem kezdték meg a tömegtermelését. Kezelése jelenleg vírusellenes gyógyszerek alkalmazását foglalja magában. Az Egyesült Államokban 2018-ban regisztráltak egy Tecovirimat nevű gyógyszert, amely az orthopoxvírusok ellen hat. A vírus halálozási aránya jelenleg 3–6 százalék között van.

A fő kockázatot a betegség szövődményei jelentik, különösen a másodlagos bakteriális fertőzések, valamint ha a beteg nem kap megfelelő orvosi ellátást. Afrikán kívül eddig nem jelentettek halálesetet. A leküzdés fő módja a fertőzési gócok és láncok azonosítása, a PCR-rel végzett tesztelés, a betegek és a velük szoros kapcsolatban lévők elkülönítése.