Szombaton tölti 95. születésnapját XVI. Benedek nyugalmazott pápa

2022. április 16. – 08:30

Szombaton tölti 95. születésnapját XVI. Benedek nyugalmazott pápa
Fotó: XVI. Benedek – a pogányok udvara nevű Facebook oldal

Másolás

Vágólapra másolva

Ő számít a leghosszabb életű pápának.

XVI. Benedek nyugalmazott pápa, aki 2005 és 2013 között volt a római katolikus egyház feje, április 16-án született a felső-bajorországi Marktl am Innben 1927-ben, Joseph Aloisius Ratzinger néven. 2020. szeptember 4-én 93 évesen, négy hónaposan és 16 naposan a leghosszabb életű pápa lett, ilyen sokáig előtte csak az 1903-ban elhunyt XIII. Leó élt. A mai nappal rekordját a második évvel is kibővítette, miután 95 éves lett.

A Szentszék sajtóirodájának rövid nyilatkozata szerint Ferenc pápa már szerdán meglátogatta XVI. Benedeket a Vatikán Mater Ecclesiae kolostorában, hogy a közelgő születésnapja és húsvét előtt személyesen adja át jókívánságait.

Az MTVA Sajtóarchívuma szerint XVI. Benedek kamaszéveit a Salzburghoz közeli Traunsteinben töltötte, 14 évesen a hatályos törvények értelmében be kellett lépnie a Hitlerjugendbe. Tizenhat évesen besorozták a légelhárítókhoz, egy ideig Magyarországon is állomásozott. A második világháború végén dezertált, majd rövid hadifogság után, 1945 végén Georg bátyjával a traunsteini papi szeminárium hallgatói lettek. 1946-tól filozófiát és teológiát tanult Freisingben és a müncheni egyetemen.

Testvérével együtt 1951. június 29-én szentelték pappá, két évvel később Isten népe és háza Szent Ágoston egyháztanában című disszertációjával teológiai doktorátusi címet szerzett, 1957-ben Szent Bonaventura történetteológiájáról írt dolgozatával habilitált. Freisingben, majd a bonni, a münsteri és a tübingeni egyetemen tanított dogmatikát és teológiát. 1962-1965 között a kölni érsek teológiai tanácsadójaként részt vett a katolikus egyházat megújító II. Vatikáni Zsinaton, 1972-ben egyik alapítója volt a befolyásos Communio című teológiai folyóiratnak. Ekkor még a reformerek közé számított, de nézetei – jóllehet a zsinat tanításai mellett mindig kitartott – egyre konzervatívabbá váltak. 1977-ben VI. Pál pápa München és Freising érsekévé nevezte ki és bíborossá kreálta.

1981-ben II. János Pál pápa az egyházi tanítóhivatal, a vatikáni Hittani Doktrínák Szent Kongregációjának prefektusává nevezte ki, s ő huszonnégy éven át vezette rendkívüli szigorral az egyik legbefolyásosabb vatikáni szervezetet, elnöke volt a Nemzetközi Teológiai Tanácsnak és a Pápai Biblikus Tanácsnak is. 1986 és 1992 között elnökölt a Katolikus Egyház Katekizmusát összeállító pápai bizottságban, s ő terjesztette II. János Pál pápa elé a több mint 900 oldalas Új Katekizmust. 2004-ben szintén az ő vezetésével készült el az Új Katekizmus mindössze 150 oldalas rövidítése, az egyszerű és világos formában megfogalmazott hittani összefoglaló.

1982-ben lemondott a müncheni érsekségről, 1993-ban Velletri-Segni bíboros-érseke lett. 2002-ben, 75. életévének betöltése után az egyházjog értelmében be kellett nyújtania lemondási kérelmét, ám II. János Pál pápa – élve a prorogatio, azaz a meghosszabbítás jogával – hivatalában tartotta egyik legfőbb tanácsadóját. Ratzinger bíborost még abban az évben megválasztották a bíborosok dékánjának, így a katolikus egyházi hierarchia második emberévé lépett elő, az egyetlen bíborossá, aki jogosult volt a pápához való állandó bejárásra, és aki felelős lett a pápaválasztás levezetéséért is.

II. János Pál halála után a bíborosi konklávé a 2005. április 18-19-i alig 26 órás – az egyháztörténet egyik legrövidebb – tanácskozása után Joseph Ratzingert választotta meg a 265. pápává. Az új egyházfő, aki 1730 óta a legidősebben, hetvennyolc évesen ülhetett Szent Péter trónjára, az első világháború alatt regnáló XV. Benedek után választotta a XVI. Benedek nevet. Személyében nyolcadik alkalommal, s 480 év után került ismét német a katolikus egyház élére, és a pápák avignoni fogsága óta először fordult elő, hogy egymás után kétszer választottak nem olasz pápát.

Bár sokan konzervatív fordulatot vártak, a „Cooperatores veritatis” (Az igazság segítőtársai) jelmondatot valló pápa inkább fontolva haladó reformernek bizonyult. Tisztában volt azzal, hogy a katolikus egyháznak meg kell birkóznia a szekularizálódó világ kihívásaival, de úgy kell megreformálnia önmagát, hogy megőrizze identitását, évezredes hagyományait és értékeit. Három enciklikáját, amelyek a keresztény szeretetről, a keresztény reményről, az ember teljes értékű fejlődéséről szólnak, a legfontosabbak között tartják számon. Elődjéhez hasonlóan elutasította az abortuszt, a mesterséges születésszabályozást és az eutanáziát, ellenezte az egynemű párok együttélésének törvényesítését, a nők pappá szentelését és a cölibátus eltörlését. A pápa és egyháza számára is súlyos teher volt az egyházi személyek által elkövetett szexuális visszaélések napvilágra kerülése, amelyekért több alkalommal is bocsánatot kért.

Az idős pápa 2013. február 11-én jelentette be, hogy a hónap végén lemond tisztségéről, döntését azzal indokolta, hogy elfáradt, nem bírja tovább a hivatal ellátásával járó terheket. Ezt megelőzően utoljára 1415-ben XII. Gergely pápa mondott le, a nagy nyugati egyházszakadás megszüntetése érdekében.

Az immár nyugalmazott (emeritus) pápa utódja, Ferenc pápa megválasztását követően a vatikáni Mater Ecclesiae kolostorba költözött és csak ritkán jelenik meg nyilvánosan. Olaszországot csak egyszer, 2019 júniusában hagyta el, hogy Bajorországban meglátogassa haldokló fivérét. Tavaly ő is megkapta a koronavírus elleni oltást.

Ferenc pápa első enciklikája, a 2013 júliusában megjelent Lumen fidei precedens nélkülinek számít, mert a két pápa közös munkája. A rendkívül művelt, kedvtelésből legszívesebben Bachot és Mozartot zongorázó nyugalmazott pápa hat nyelven beszél, további négyen olvas és ért, a Vatikánban 2015-ben avatták fel a tiszteletére létrehozott, az általa írt vagy róla szóló könyveknek szentelt tudományos könyvtárat. XVI. Benedek publikációs jegyzéke 135 kötetet tartalmaz, amelyeket 37 nyelvre fordítottak le. 2016-ban Utolsó beszélgetések címmel adták ki interjúkötetét, 2019-ben mutatták be Fernando Meirelles brazil rendező A két pápa című, róla és Ferenc pápáról szóló életrajzi drámáját.