Mutatjuk a sepsiszentgyörgyi Petőfi-szobor terveit, és szavazhatsz is róla, hogy neked melyik a kedvenced

Petőfi Sándor egész alakos szobrának megalkotására a Háromszéki Magyar Sajtóért Alapítvány kezdeményezésére Sepsiszentgyörgy önkormányzata írt ki nyilvános pályázatot.

A kiírás szerint a Petőfi szobornak vagy szoborkompozíciónak meg kell jelenítenie Petőfi ragaszkodását Sepsiszentgyörgy városához, amit a feleségéhez írt egyik levelében fogalmazott meg, továbbá a megrendelő azt is leszögezte, hogy a műalkotást 5/4-es nagyságú (220 cm) egész alakos, realista ábrázolású, de modern megfogalmazású portré bronzszoborként képzeli el.

A pályázatra hat terv, köztük négy magyarországi és két erdélyi szobrászművész alkotása érkezett. Ezek közül Gergely Zoltán pályaművét találta legjobbnak a zsűri, Harmath István és Solti András munkáit pedig fejenként 500 eurós jutalomban részesítették. A beérkezett terveket elbíráló szakmai zsűri tagjai Bocskai Vince szobrászművész, Vetró András szobrászművész, Jánó Mihály művészettörténész, Bordás Beáta művészettörténész és Czimbalmos-Kozma Csaba városgondnok voltak.

Bara Barnabás szoborterve

Harmath István szoborterve

Gergely Zoltán szoborterve

Orbán Előd szoborterve

Paulikovics Iván szoborterve

Solti András szoborterve

„Petőfi mára emblematikussá váló alakját újszerűen megmintázni komoly próbatétel. Ez Gergely Zoltánnak sikerült, töményen, kevés eszközzel, sekély, magyarázó narratív elemeket nélkülözve, egyszóval »mankó« nélkül. A rosszul sikerült szobornak nagyon sok narratív eleme van, ami nem készteti a nézőt semmiféle elmélyülésre – ilyen értelemben beszélek mankónélküliségről” – mondta el a Transtelexnek az elbíráló bizottság tagja, Vetró András.

„Első látásra a laikus azt mondja, hogy ez nem Petőfi, mert olyan kellene legyen, mint az ismert daguerrotípián. Itt a művész sokkal több dolgot bevisz, változtat valamit az alkotói szabadság nevében, ahhoz, hogy minél kifejezőbb legyen, hogy a belső énjét tudja kiugrasztani az arcon”

– tette hozzá. Vetró András szerint Gergely Zoltán szobrának erénye az is, hogy van benne dinamika, „felkínálja ezt a tollat, a költészetét a köznek.” „Kezdték mondani, hogy a felkínálás nem egészen így van, mert kicsit felemelt kézzel kínálunk fel valamit. De itt a szobrász nem jó tanulóként mutatja be ezt a gesztust, ahogy az a könyvben van megírva, hanem kicsit lejjebb ereszti a tollat a kézzel, hogy az egyensúlya megmaradjon a szobornak” – fogalmazott. Szabadtéren megváltoznak az arányok, más hatása lesz a teljes méretben felállított szobornak, mint a makettnek, hívta fel a figyelmet Vetró András.

A szobrot az 1918. december 1. utca 46–56. házszám és a 6-os tömbház által közrezárt, beépítetlen területen, a leendő Petőfi parkban helyezik majd el, az Arany János utcával átellenben. Az avatás időpontja a tervek szerint 2023. július 29.