Hogyan lehet időnként még az aranynál és a részvényeknél is jobb befektetés egy LEGO-szett?

Gábor 37 éves, mérnök-informatikusként dolgozik. Nem tartja magát LEGO-rajongónak, gyerekkorában inkább más építőjátékok kötötték le. Most mégis néhány havonta megrendel 2-3 aktuális LEGO-szettet, amelyekről valamiért úgy gondolja, hogy miután kikerülnek a boltokból, pár év múlva szép haszonnal tud túladni rajtuk a másodlagos piacon. A befektetési céllal vásárolt dobozokat soha nem bontja fel, lapjára helyezve őrzi őket az egyik szobában, még arra is figyel, hogy semmiképpen ne érje őket túl sok napfény, mert ha megfakul a doboz, akkor már nem ér annyit a szett.

Erre szakosodott oldalakon követi a „befektetési portfóliójának” értékváltozását. A járványidőszak elején kezdte, tehát nem csinálja túl rég, ezzel is magyarázza, hogy még egyetlen szetten sem adott túl. De anélkül, hogy belemenne a részletekbe, állítja, eddig nagyon elégedett a dolgok alakulásával. Kizárólag befektetésként tekint a LEGO-ra, és tudja jól, hogy ezzel koránt sincs egyedül. Az elmúlt időszakban egyre többen látnak fantáziát befektetési termékként a különlegesebb LEGO-szettekben, és ezt még a kereskedők is érzékelik, de erről majd később.

Miért lett ennyire felkapott a LEGO-befektetések témája?

A jelenség valószínűleg egyidős a LEGO-val, de az elmúlt pár évtizedben annyira felerősödött, hogy még a közgazdászok figyelmét is felkeltette. Egy orosz kutatók által készített tanulmány szerint létezett egy jól azonosítható időszak, amikor az éves hozamok (értéknövekedés) szempontjából kedvezőbb volt LEGO-ba fektetni, mint sok más klasszikusnak gondolt befektetési eszközbe. Az orosz Gazdasági Egyetem 2021-ben publikált tanulmányában pontosan 2322 új, bontatlan kiadású LEGO-szett piacát vizsgálták 1987 és 2015 között.

A nyomon követett szettek értéke a kutatók szerint évente átlagosan 11 százalékkal nőtt,

ami nagyobb hozamot jelent, mintha egy befektető ugyanebben az időszakban aranyba, részvényekbe – pontosabban részvényindexeket követő befektetési termékekbe – , kötvényekbe, vagy akár más, nem szokványosnak számító befektetési eszközökbe, például bélyegekbe vagy borokba tette volna a pénzét.

Nem csak ez az egyetlen hasonló következtetésre jutó elemzés: a Telegraph az orosz kutatókéhoz képest kevésbé tudományos megközelítésű korábbi cikke is hasonló eredményt közölt. A brit lapnál az ezredforduló és 2015 között követték figyelemmel értékesebbnek számító LEGO-szettek értékének változását, és azt állapították meg, hogy évente átlagosan 12%-kal emelkedett a bontatlan LEGO-szettek ára a másodlagos piacon. Ezzel az éves hozammal egy LEGO-befektető elméletileg simán megverte a 100 legnagyobb brit vállalatot követő FTSE 100-részvényindexet. Azt is írják, hogy

a legnagyobb hozamokat elsősorban filmekhez, márkákhoz vagy országokhoz köthető szettek tudtak felmutatni.

Azt hiszed, hogy ezen nem is lehet bukni? Tévedsz

A képlet eddig tehát végtelenül egyszerűnek tűnik. A fenti szempontok figyelembe vételével a kétszámjegyű éves hozam eléréséhez nem kellene mást tennünk, mint megvásárolni a rajongók szempontjából legizgalmasabbnak tűnő specifikus LEGO-szetteket a fizikai vagy online boltokból, és néhány év múlva túladni rajtuk a másodlagos piacon. Azonban ahogy az a befektetéseknél lenni szokott, itt is van egy jókora bökkenő, mégpedig az, hogy

a LEGO maga sem egy tétlen szereplő ebben a történetben,

a termékekkel kapcsolatos döntéseivel pedig akarva-akaratlan beavatkozik ebbe a piacba is, őrületbe kergetve ezzel nem csak a befektetőként gondolkodó szereplőket, hanem igen gyakran a gyűjtőket is.

Jó példa erre két nagy sikerű, klasszikus szett, amelyek minden fenti feltételnek megfelelnek, mégis az iskolapéldái annak, hogy a LEGO-befektetéssel is nagyon könnyű mellényúlni. Az egyik a 2007-ben kiadott Millennium Falcon, amelyet a boltokba kerülés pillanatában az interneten fellelhető adatok szerint körülbelül 1890 lejért árultak. A szett ára közel 15 525 lejre ment fel még az előbb említett Telegraph-cikk szerint is, most viszont már csak 9200 lej körül lehet beszerezni egy bontatlan verziót. Ez sem rossz ár a kezdetihez képest, de ez akkor is egy jókora zuhanás.

A másik klasszikus példa a buktára a 2008-ban kiadott Tádzs Mahal, amelyről utólagos rákeresés szerint arra jutottunk, hogy 1150 lejért kerülhetett a boltokba, 2010-es évek derekán pedig már 10 651 lejt is megadtak érte, aktuális árfolyamon viszont már „akár” 6600 lejért is megszerezhető egy bontatlan szett. Mi okozta a zuhanást ezeknek a szetteknek az áraiban? Valószínűleg eddig ti is ráéreztetek (vagy persze eleve tudjátok):

a LEGO a sikerre és érdeklődésre való tekintettel újra gyártani kezdte ezeket.

„A Millennium Falcont és a Tádzs Mahalt a másodlagos LEGO-piac és a LEGO-befektetők legnagyobb buktái között lehet emlegetni. A LEGO ugyanis nagyon jól tudja, mely termékek esetében alakul ki akkora kereslet, hogy érdemes újra gyártásba hozni azokat. Erre van egy nagyon jó eszközük is, a Bricklink nevű platform rendkívül sok szereplővel és nagyon sok értékes adattal” – mondta el Nagy Tibor, a kolozsvári székhelyű Brick Depot tulajdonosa, a romániai hivatalos LEGO-üzletek, valamint az ezekhez kapcsolódó webáruház működtetője.

Érdemes még kitérni a Bricklink szerepére, mert segít kicsit jobban megérteni a LEGO másodlagos piacának összefüggéseit, és arra is rámutat, hogy mennyire kiforrott ez a terület. A felület sokáig tulajdonképpen egy független adás-vétel platformként, amolyan LEGO-tőzsdeként funkcionált, ahol a rajongók vagy gyűjtők kis figuráktól kezdve speciális alkatrészekig bármit megvásárolhattak úgy, hogy közben követni tudták az árak alakulását akár visszamenőleg is. A LEGO-közösség imádta, mert hasznos és könnyen elérhető eszköz volt arra, hogy bárki berendezhesse a saját LEGO-univerzumát. Aztán két évvel ezelőtt sokak megdöbbenésére a dán vállalat a felületet megvette, a tranzakciót úgy is lehet értékelni, hogy hozzájutottak a világ egyik legerősebb marketingeszközéhez, amivel rendkívül jó rálátásuk nyílt a másodlagos piacra is.

„Több mint százezer szereplő van jelen ezen a felületen, és a méretet az is jól mutatja, hogy már évekkel ezelőtt meghaladta az üzleti forgalmuk a 2 milliárd dollárt. Egy olyan hatalmas adatbázis ez, ami mögött amellett, hogy egy rendkívül jó admin van, sok statisztikát és nyilvántartást is elérhetővé tesz az egyszerű felhasználók számára is” – magyarázta Nagy Tibor, amikor a Bricklink jelentőségéről kérdeztük.

Rendben, de mitől nő idővel a szettek ára?

Az tehát egyértelmű, hogy a LEGO-univerzum mögött van egy jól működő másodlagos piac is, ami alapfeltétel egy befektetési eszköz esetében. De mi lehet az a titok, amitől a LEGO termékei az értéküket tekintve kifejezetten jól szerepelnek ezen a piacon? Nagy Tibor szerint ebben az olyan nyilvánvaló okok mellett, minthogy a LEGO a világ legnagyobb játékgyártója, amely nagyon sok gyűjtőt. rajongót mozgat meg, annak is nagy szerepe van többek között, hogy sokan visszafelé vásárolják a szetteket.

„Egyre többen vannak, akik későn csöppennek bele ebbe a világba, és utólag jönnek rá, hogy mennyire vagány kollekciók léteznek. Az idei év egyik nagy LEGO-dobása egy 2249 lejes Ferrari Daytona, ami egyébként az év legeladottabb terméke is. Ez az autó viszont már a negyedik a szuperautó sorozatból, tehát az, aki most találkozik először a LEGO-val és ezzel az autóval, jó eséllyel meg akarja majd venni a korábban forgalomban lévő Lamborghini Ciant, az azelőtti Bugatti Chiront és a 911-es Porsche GT3-ast is. Egyértelmű, hogy amennyiben nő a kereslet ezekre a szettekre, akkor nyilván nő ezeknek az ára is” – magyarázta Nagy.

És ez csak egy példa egyetlen szűkebb szegmensre. A felnőtteket célzó autók mellett még rengeteg olyan termékcsalád van (LEGO City, LEGO Friends stb.), amelyek úgy vannak kitalálva, hogy gyűjthetőek és bővíthetőek legyenek. Tele van az internet és a közösségi média olyan gyűjtők fotóival, akik egy teljes szobát vagy akár egy padlásteret egy egybefüggő Lego-univerzummal töltenek meg. Ahhoz pedig, hogy ezt meg tudják építeni, nyilván régi szettekre is szükségük van a másodlagos piacról. Fontos megállapítás tehát: a gyűjtők tehát rendkívül nagy hatással vannak az árak alakulására.

A gyűjthetőség és bővíthetőség mellett ugyanakkor az elmúlt években egyre inkább teret nyert egy új game changer-gondolat a játékgyártó részéről, aminek a befektetések szempontjából is lehet jelentősége. A LEGO korábban kifejezetten két alapgondolat mentén dobta piacra a termékeit, az egyik a játékélmény nyújtása volt, meg volt határozva például, hogy egy gyermek a doboz felbontását követően pár percen belül már játszani is tudjon a termékkel. A másik alapgondolat pedig az építési élménnyel kapcsolatos, olyan termékeket dobtak piacra, amelyekkel elsősorban a megépítés szakaszára koncentrálva akarják levenni a rajongókat a lábukról. Most viszont egy új, meghatározónak látszó megközelítés is egyre inkább teret nyer a LEGO részéről, amit röviden úgy lehetne összefoglalni:

olyan felnőtteket célzó szetteket is piacra kell dobni, amelyek annyira jól néznek ki, hogy a rajongók ki akarják tenni a szobájukban vagy az irodájukban.

„A felnőtt szegmens jelenleg körülbelül már a 30%-át teszi ki a teljes eladásoknak úgy, hogy öt évvel ezelőtt még nem igazán kaptak megkülönböztetett figyelmet. Az utóbbi években viszont ennek a szegmensnek nagyon megváltozott az eladási statisztikája, a nekik szánt termékek csomagolása elegáns lett, az üzletekben használt kommunikáció is nagyon letisztulttá vált. Egyértelműen azt sugallja a gyártó ezekkel a felnőtteknek szánt termékekkel, hogy ez nem egy játék, hanem sokkal inkább egy prémium termék, amely nagyon jól mutat egy íróasztalon vagy komódon” – mondta a Brick Depot tulajdonosa, amikor arról kérdeztük, hogy értékesítőként mennyire érzékelik annak a felnőtt szegmensnek a térnyerését, amely akár nagyobb összegeket is ki tud adni ezekért a termékekért.

Hogyan és mikor érdemes megvenni, ha tényleg LEGO-ba fektetnénk a pénzünket?

A sikeres befektetések fontos ismertető jele a megfelelő időzítés: nem mindegy, hogy mikor szállunk be. A LEGO befektetési célú vásárlásának pillanatát illetően sok megközelítés létezik, nem kizárt, hogy több jól is működik közülük. A cikkünk elején említett Gábor beszerzési stratégiája is abból indul ki, hogy egy szettet a LEGO általában 2-3 évet szokott forgalmazni, és érdemes az értékesítési időszak végéig várni a vásárlással, már csak azért is, mert akkor már a befektetésen gondolkodó személynek még több információ áll a rendelkezésére a potenciális befektetési lehetőségekről. Nagy Tibort nem csak erről a vásárlási stratégiáról kérdeztük, hanem arról is, hogy kereskedőként tapasztalják-e az ebben a megközelítésben gondolkodó befektetők jelenlétét a helyi piacon.

„Nyilván arról nincsenek biztos információink, hogy melyik vásárlónk éppen milyen céllal vesz LEGO-t magának. Ugyanakkor online vásárlóktól rengetegen írják be a rendelés elküldésekor kitölthető mezőbe, hogy nagyon figyelmesen csomagoljuk be a terméket, mert ha sérül a doboz, akkor gyűjtőként egészen biztosan vissza fogják azt nekünk küldeni. A másik gyűjtőkre vagy befektetőkre utaló jel az, hogy amikor 2-3 év után lejár egy termék ciklusa és kivezetésre kerül, akkor forgalmazóként nekünk nyilván érdekünk, hogy helyet teremtsünk az új árukészletnek, ezért ezeket a termékeket általában le szoktuk árazni.

Gyakran megtörténik, hogy a leárazást követően az utolsó 20-30 darab egy szettből nem 20-30 magánszemélynek adódik el, hanem mindössze két vagy három vásárlónak, akiknél felmerülhet a befektetési szándék”

– mondta el Nagy Tibor. Egy néhány évvel ezelőtti történetbe is beavatott, amikor a Harry Potter-világból ismert 2018-as kiadású Hogwarts Express esetében is arra számítottak a spekulánsok, hogy 2020 végén a terméket kivezetik.

„A 2020 végén megmaradt készlet benne volt a Fekete pénteki csomagunkban, és szinte az egész mennyiséget mindössze 2 megrendelő vette meg, emlékeim szerint egyenként 30-40 szettet rendeltek. Elérkezett a január, és minden bizonnyal nagy meglepetés érte ezeket a megrendelőket, hiszen a termék továbbra is maradt a polcokon. A LEGO ugyanis vélhetően a jó eladási számok miatt úgy döntött, hogy ezt a terméket mégsem vezetik ki. A két megrendelő e-mailben kérlelt, hogy vegyük vissza tőlük a bontatlan szetteket. Aztán jött 2021 vége, és megint voltak megrendelőink, akik eljátszották ugyanezt” – mutatott rá a vállalatvezető.

A befektetőknek ráadásul az sem segíthet, hogy ahhoz a korábbi megközelítéshez képest, amikor még kiszámíthatóan januárban és augusztusban érkeztek nagyobb mennyiségben az új készletek, a dán vállalat most sokkal jobban szétszórja a megjelenéseket az év különböző hónapjai között. Nagy Tibor szerint ennek az a magyarázata, hogy a LEGO-nál rájöttek, üzleti szempontból sem a gyártónak, sem a kereskedőknek nem jó, ha év közben vásárlási csúcsidőszakok alakulnak ki. „Úgy adagolják a termékeket, hogy legyen egy kis érdekesség februárban vagy márciusban is, ne csak a korábban megszokott időszakokban” – tette hozzá.

Milyen szettbe érdemes befektetni?

Erre a kérdésre ma már sokkal nehezebb válaszolni, mint korábban. Nagy Tibor itt azt hozta fel példaként, hogy amikor tíz évvel ezelőtt megjelentek a felnőtteknek szánt készletek, akkor egyértelműen be lehetett azonosítani hármat a Modular Buildings sorozatból, amelyek tuti befektetésnek számítottak, mivel a többi felnőtteknek szóló készletnek (LEGO City, LEGO Space stb. sorozatokban) nem igazán volt gyűjtői értéke. A három akkor „tutinak” számító befektetés közül is kiemelkedett a Market Street nevű készlet, ami akkor 290 lej körüli áron került forgalomba, ma viszont a másodlagos piacon közel 9 ezer lejt is megadnak érte.

„Tíz évvel ezelőtt mindössze három ilyen termék volt. Ha LEGO-ba akartál fektetni, akkor nem az volt a kérdés, hogy mit kell megvenni, hanem sokkal inkább az, hogy hányat tudsz megvenni belőle. Idővel viszont bővült a kínálat, és most már azt is tudjuk, hogy 2023-ban 149 felnőtteknek szánt készlet lesz. Tehát nem három, hanem 149 különleges, drága, potenciálisan jó befektetési termék. Amikor csak három volt, akkor könnyen, abszolút kockázatmentesen lehetett belőlük bevásárolni. Most viszont 149 szett közül biztos, hogy nem lesz az összes tuti befutó, aki most akar befektetni, annak egyértelműen sokkal okosabbnak kell lennie, mint például 2012-ben” – tette hozzá.

Emellett fontos az is, hogy a LEGO-nál is érvényesül az az elv, hogy minél kisebb példányszámban gyártották az adott készletet, annál értékesebb. A tíz évvel ezelőtt gyártott készleteknél az értéknövekedésben felmutatott sikert jelentős részben az is magyarázza, hogy akkor még egyszerűen kevesebb készült belőlük, hiszen kisebb volt a piac. Ha abból indulunk ki, hogy a LEGO évente kétszámjegyű növekedést tud felmutatni az értékesítés terén, akkor egyszerű számolgatással arra juthatunk, hogy az eladott mennyiség is körülbelül egyharmada lehetett a mostaninak 2012-ben.

Nagy Tibor szerint ez meghatározó változás, ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy megismételhetőek-e a korábban LEGO-val elért befektetői sikerek. „Azon felül, hogy most már nem három potenciálisan jó befektetési termék van a piacon, hanem 2023-ban 149 ilyen terméket lehet azonosítani, ezt a 149 terméket még nagyobb mennyiségben is fogják gyártani. Emellett az sem mellékes szempont, hogy a LEGO-befektetők száma is nő, ami szintén inkább az árakat korlátozó hatásként jelenik meg. Ez összességében véleményem szerint azt fogja eredményezni, hogy

az aktuális termékeknél már nehezebben fogunk látni olyan növekedést, mint a tíz évvel ezelőtti készletek esetében, vagy ha el is érik azokat a számokat, akkor sokkal hosszabb ideig kell arra várni.”

Azt a kérdést is feltettük a hivatalos romániai LEGO-üzleteket működtető vállalat vezetőjének, hogy szerinte lehet-e valaki sikeres LEGO-befektető úgy, hogy teljesen laikusként mozog a LEGO-univerzumban. „Szerintem ezt laikusként is lehet jól csinálni, hiszen nagy valószínűséggel ugyanazért az árért, amiért megvett egy szettet, szinte biztosan el tudja majd adni a jövőben is. Elképzelhető, hogy lesznek olyan periódusok, amikor a termékeik ciklusa kifutóban van a boltokba, ezért a leárazások miatt a másodlagos piacon is csökken enyhén az ára, de utána pár éven belül szinte biztosan el lehet adni azért a pénzért, amiért megvásárolta” – mondta Nagy Tibor.