A figyelmeztető sztrájktól a kirúgásokon át a tízezres tüntetésekig – képeken a magyar oktatás legmozgalmasabb éve
2022. december 29. – 12:27
2022-ben kétségkívül a hazai közélet egyik legmeghatározóbb témája az oktatás volt, amit egészen a januári figyelmeztető sztrájktól a decemberi MTVA előtti tüntetésig végig is követtünk, tudósítottunk a Telexen.
A tanárok egész évben azért küzdöttek, hogy több pénzt kapjanak, és jobban megbecsüljék a munkájukat. A tanárok, diákok, szülők kilenc pontban fogalmazták meg követeléseiket. Viszont a szakszervezetek hiába tárgyaltak a kormánnyal többször is, egyelőre csak azt sikerült elérniük, hogy 20 százalékról 32 százalékra emelkedik a pedagógusok szakmai pótléka 2023-tól. A kormány a nagyobb béremelést az uniós pénzektől tette függővé. Ha megjönnek ezek a források, akkor három év alatt lépcsőzetesen fog növekedni a tanárok bére, így 2025-re érné el a diplomás átlagbér 80 százalékát.
A közoktatás problémái azonban szemmel láthatóan túlmutatnak a bérharcon; a tanárok munkakörülményeit, a diákok terhelését, és az oktatásirányítás, -szervezés egy sor kérdését söpri le az asztalról a kabinet. Képekben válogattuk össze a lassan egy éve tartó folyamatos tiltakozás pillanatait, amikből az látszik, hogy
2022 kétségtelenül a magyar közoktatás egyik legmozgalmasabb éve volt.
Egy figyelmeztető sztrájkkal indult minden
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az előző év végétől tárgyaltak a kormánnyal arról, hogy ne kelljen fizetés nélküli szabadságra küldeni azokat a dolgozókat, akik nem oltatják be magukat koronavírus ellen. Ezek mellett fontos követelésük volt, hogy csökkentsék az ágazat munkaterheit, és béremelést kapjanak a pedagógusok. A hetekig tartó tárgyalás azonban nem vezetett eredményre, a kormány csak egy 10 százalékos emelést ígért meg. Ezért a pedagógus-szakszervezetek figyelmeztető sztrájkot hirdetettek január végére, hogy ezzel adjanak hangot a követeléseiknek.
Január 31-én a tanárok megtartották első kétórás figyelmeztető sztrájkjukat, ezzel 2016 óta először sztrájkoltak országosan. A fő kérdés utána az volt, hogy törvényesen tették-e ezt: ugyanis a még „elégséges szolgáltatásokról”, amit a jogszabály ma előír, nem volt megállapodás. Elégséges szolgáltatásokban kötelező megegyezni a törvényes sztrájk idejére, mert ezzel lehet minimálisan fenntartani a szolgáltatások biztosítását. A kormány azt állította, hogy a sztrájk nem törvényes, mert a koronavírus-járvány miatt a gyermekek és a szülők így is több hiányzásnak, tehernek voltak kitéve abban az időszakban. És ugyan első fokon a bíróság azt mondta, elfogadja a szakszervezetek által vállalt még elégséges szolgáltatásokat, de az ítélet jogerőre emelkedése előtt tartották meg a sztrájkot, így
a Fővárosi Ítélőtábla végül utólag törvénytelennek minősítette a munkabeszüntetést.
A szakszervezetek március 16-ra újabb sztrájkot hirdettek az iskolákban, mert érdemi változást nem sikerült elérniük. Erre válaszul egy február 11-én megjelent kormányrendeletben a járványügyi vészhelyzetre hivatkozva a kormány előírta az elégséges szolgáltatásokat sztrájk idején. E szerint például gyermekfelügyeletet kell adni minden, sztrájkkal érintett iskolában, az órák felét meg kell tartani, az érettségizőknek pedig az összes szakóráját meg kell tartani. Ez a tanárok szerint lényegében láthatatlanná teszi a sztrájkot, és ellehetetleníti alapvető jogukat, azaz a munkabeszüntetéssel kifejezett tiltakozást.
A rendelet elfogadása után, február 14-től polgári engedetlenségi akciók indultak az iskolákban, amik egészen a március 16-i sztrájk napjáig kitartottak. Az ország legerősebb gimnáziumai az Egyetem téren tüntettek február végén. A Telexen az első két hétben minden nap frissülő térképen vezettük a csatlakozó iskolák névsorát.
A határozatlan idejű sztrájk után jöttek a választások
Így teltek a mindennapok az oktatásban, míg el nem érkezett március 16-a, amikor országszerte elkezdődött a határozatlan idejű sztrájk. Aznap több ezer középiskolás diák vállalt szolidaritást a tanárokkal.
Időközben mások is kifejezték egyetértésüket a tanárok ügye mellett, több ezren tüntettek március 19-én a Kossuth téren.
A határozatlan idejű sztrájk keretein belül többen a polgári engedetlenséget választották a sztrájkjog ellehetetlenítése miatt. Kezdetben egyszerre sztrájkoltak a tanárok, majd március 24-én bejelentették a koordinált munkabeszüntetést, azaz egymás után folytatták a sztrájkot szervezetten. Erre azért volt szükség, mert a tanárok nem kapnak fizetést azokra az órára, amikor nem veszik fel a munkájukat, így nem mindenki tudja hosszútávon bevállalni a tiltakozást.
Aztán április 1-jén a szakszervezetek bejelentették: felfüggesztik a tiltakozást a választások idejére, mert az újonnan megválasztott kormány megalakulásáig ügyvivőként fog működni a régi, így úgysem tudna érdemi döntést hozni. Aznap még a tavaszi időszakban utoljára, a Kossuth téren volt szolidaritási tüntetés.
Április harmadikán országgyűlési választást tartottak, és bár a Fidesz-KDNP kormány maradt, az oktatásért felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) megszűnt. Külön tárcát azonban ezután sem kapott az oktatás, hanem a Belügyminisztériumhoz, és így Pintér Sándor belügyminiszterhez került a terület állami igazgatása. Június 11-én a megszüntetett Emmi épülete előtt tüntettek a tanárok.
Aztán jött a nyári szünet, és az ilyenkor szokásos módon az iskola szünetelésével a tiltakozások sem folytatódtak egészen szeptemberig. Az érdek-képviseleti szervezetek ugyanakkor folytatták a megbeszéléseket.
Szeptemberben soha nem látott összefogás kezdődött
Nem tudtak megállapodni a pedagógus-szakszervezetek a kormánnyal a sokadik tárgyaláson sem, így folytatódik a sztrájk az iskolákban szeptembertől
– ez lett az eredménye annak az egyeztetésnek még augusztus végén, amin az érdekvédelmi szervezetek és Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár vettek részt, hogy a tanévkezdés előtt utoljára tárgyaljanak a követeléseikről.
Szeptemberben soha nem látott összefogás indult el a tanártársadalomban. A diákok, szülők helyi demonstrációkkal álltak ki a tanárok mellett. Szeptember 2-án már kockás zászló lógott a Szabadság hídról, és a diákok kezdeményezésére ismét sok ezren tüntettek az oktatás jövőjéért. A demonstrálók magasabb tanári fizetéseket, a tanárhiány csökkentését, megfelelő mennyiségű és minőségű tananyagot, élhetőbb iskolai körülményeket és több kormányzati figyelmet követeltek az oktatásnak. Fontos követelés lett a törvényes munkabeszüntetésüket láthatatlanná tevő sztrájktörvény eltörlése is.
Újdonság volt, hogy ekkor kezdődtek el a diákok által szervezett virrasztások is, már rögtön szeptember 4-én négy budapesti gimnáziumnál.
A Tanítanék Mozgalom pedig bejelentette, hogy rögtön a tanév elején gördülő polgári engedetlenséget javasolnak. Ehhez sokan csatlakoztak, amire a tankerületeknek szintén volt válasza: egyre több tanár kapott figyelmeztető levelet, amiben a tankerületi igazgatók azt írták, hogy ha az érintett tanárok tovább folytatják a jogtalan munkabeszüntetést, annak elbocsátás lehet a vége.
És a figyelmeztetésekből szeptember 30-án valóság lett: öt tanárt kirúgtak a fővárosi Kölcsey Ferenc Gimnáziumból, mert többször is részt vettek a polgári engedetlenségben. Már aznap több százan tiltakoztak az elbocsátásuk ellen, és a megmozdulások csak erősödtek.
Főleg azért, mert a szakszervezetek továbbra sem tudtak megállapodni a kormánnyal, így a PDSZ ismét országos sztrájkot hirdetett október 5-re. Aznap reggel azonban nemcsak az iskolák falain belül, hanem azon kívül is akciókkal indult a reggel: több ezren alkottak élőláncot Budapesten, a sor kilométereken át kígyózott. Délután diákok szervezésében sokezres tömeg zárta le a Margit hidat, és ezrek tüntettek este a Parlamentnél is.
A sztrájk körüli napokban is folyamatosan jöttek az újabb figyelmeztető levelek, a Karinthy Frigyes Gimnázium tanárai maguk akarták átvenni ezeket a tankerülettől, ahová közel ezren kísérték el őket.
Mikor már csökkent volna a lelkesedés, jöttek az újabb kirúgások
Aztán az országos sztrájkok besűrűsödtek, rögtön október 14-ére megszervezték a következő munkabeszüntetést. Aznap volt pontosan egy éve, hogy a PDSZ és PSZ megfogalmazta sztrájkköveteléseit, melyeket eljuttattak Orbán Viktor miniszterelnöknek is. Válaszokat azóta se kaptak, ezért a tüntetők október 14-én a Belügyminisztérium előtt égették el a tanároknak küldött fenyegető leveleket.
Aztán október 23-án addig talán soha nem látott tömeg, tízezrek vonultak át együtt a Műegyetem rakpartra. Ezen az eseményen mondta el Pankotai Lili pécsi diák a slam poetry szövegét, aminek trágár megjegyzései miatt sokan felháborodtak. A most már Budapesten, az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban tanuló végzős gimnazista néhány nappal később részletes interjúban mesélt lapunknak az őt ért támadásokról.
November 8-án az egyházi iskolák pedagógusai is egységesen álltak ki a tanártársadalom mellett, egy szimbolikus ballagással hívták fel a figyelmet a közoktatás problémáira.
November 18-án a korábbi tüntetésekhez képest már lényegesebben kevesebben vettek részt a diákok demonstrációján, ahol a résztvevők Pintér Sándor arcképével ellátott játékpénzt szórtak le az Alagút tetejéről.
Az ezt követő hetekben bár volt, ahol folytatódott a munkabeszüntetés, de úgy tűnt, az eddigi kiállásokhoz képest csökkent az intenzitás. Egyrészt jött a hideg, másrészt közeledtek az ünnepek, és úgy tűn, fogy a remény is. Az átszervezett szünetek miatt már nem volt sok idő az első félévből. Ezért is lehetett, hogy november 30-án sok embert meglepetésként ért a hír:
újabb nyolc tanárt, köztük a Karinthy Frigyes Gimnázium hat, a Vörösmarty Mihály Gimnázium egy és az Eötvös József Gimnázium egy tanárát bocsátották el ugyanúgy a polgári engedetlenségben való részvétel miatt.
Ezzel viszont ismét lendületet kapott a tanárok küzdelme: már aznap sokan tüntettek a Belügyminisztérium előtt, a diákok határozatlan idejű virrasztást jelentettek be, majd december 3-án a Tanítanék Mozgalom felhívására a Belügyminisztérium elé vonultak a tanárok.
Aztán december 8-án ismét országos sztrájk volt, és az évben utoljára, december 9-én újabb ezrek vonultak az MTVA elé azzal a céllal, hogy a közmédia engedje be azokat a diákokat, akik hitelesen számolnának be az oktatás helyzetéről.
Bár sok más követelésükkel együtt ez sem teljesült, a diákok azt ígérték: „Folytatjuk!”
Aztán december 16-án még történt egy nem várt fordulat: a belügyminiszter több mint 400 iskolaigazgatóval és tanárral találkozott, hogy konzultáljanak a közoktatásról. Előzetesen többen is azt gondolták, hogy ez előremutató lépés, mert a kormány meghallgatja az érintetteket. A megbeszélés után viszont a legtöbben csalódottan távoztak. A Telex birtokába jutott Pintér Sándor belügyminiszter teljes beszéde, amiből kiderült, hogy meghosszabbítaná a tanévet, számos, a magyar oktatás teljesítményét érintő problémában a pedagógusok felelősségét firtatja, és az is, hogy szerinte van oktatási miniszter, Maruzsa Zoltánnak hívják.
Az általunk korábban megkérdezett politológusok szerint a hatalom eszköze a megfélemlítés, és a kirúgások célja a további demonstrációk megakadályozása volt. Egy szociálpszichológus szerint nem ezt a hatást érték el: olajat öntöttek a tűzre, viszont az idő a kormánynak kedvez, mert a hosszú távú, eredmény nélküli tiltakozás kiégéshez vezethet.
Bár a folytatásról részleteket nem tudunk, de mi annyit megígérhetünk, hogy jövőre is kiemelten fogunk foglalkozni az oktatásügyben zajló eseményekkel.
Az elmúlt időszak témába vágó elemzéseit, beszélgetéseit itt olvashatja:
Földindulás nem látszik, de az igen, hogy a tanárok feszegetik a rendszer határait
Török Gábor: Az ellenzék önerőből sohasem fogja legyőzni Orbánt
A fő kérdés, hogy arányos válasz-e a tanárok kirúgása néhány óra polgári engedetlenségért
Tiltakozás az oktatásban: a kirúgások olajat öntöttek a tűzre, de az idő a kormánynak kedvez
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!