A levélszavazatok közel 94 százaléka ment a Fideszre

Szombatra megszámolták az országgyűlési választásra levélben leadott szavazatokat, az eredmény a valasztas.hu-ra feltöltött adatok alapján így alakult:

Ez azt jelenti, hogy a levélszavazatok 93,91 százaléka érkezett a Fidesz-KDNP listájára, a maradék bő 6 százalékon osztozott az összes ellenzéki párt. Mindemellett a levélszavazatok száma a tizedét sem teszi ki a Fideszre belföldön leadott szavazatoknak (2 738 100 db), bár az arány itt jelentősen különbözik (a hazai szavazatoknak csak alig több mint 50 százaléka ment a kormánypártokra).

A Nemzeti Választási Irodához 318 083 szavazási levélcsomag érkezett vissza, 264 031 pártlistás levélszavazat lett érvényes a beérkezett levélcsomagok közül mintegy 50 ezernél volt érvénytelen a szavazási irat.

A levélben szavazás lehetőségét azoknak a magyar állampolgároknak biztosítja az állam, akiknek nincs magyarországi lakcíme, így elsősorban a határon túli magyar lakosság szavaz így. A külföldön élő magyarországi magyarok a külképviseleteken adhatják le a voksukat. A mostani választás előtt 456 129 fő levélszavazó regisztrált szavazásra, ami minden eddiginél több: 2014-ben 193 793-an, 2018-ban 378 449-en regisztráltak.

A levélszavazás intézményét idén több történés is beárnyékolta:

• a vajdasági magyarok körében a posta helyett a Fidesz helyi szövetségesének pártaktivistái vitték ki a szavazólapokat, egyes beszámolók szerint még agitálták is az embereket;
• Marosvásárhely mellett pedig kidobott, felgyújtani próbált levélszavazatokat találtak, a felvételeken kivehető szavazatok itt az ellenzékre mentek.

Előbbi esetet nem vizsgálta érdemben sem a Kúria, sem az NVB, a vele kapcsolatos panaszt az Alkotmánybíróság is elutasította. A megsemmisített romániai szavazatok ügyében az NVB szintén nem tartotta magát illetékesnek, az Nemzeti Választási Iroda viszont feljelentést tett.