Székelyföldi fiatalokkal és az RMDSZ volt elnökével is találkozott Márki-Zay Péter Erdélyben

A látogatás azt követően jött létre, hogy tavaly októberben úgy tűnt, teljesen meghiúsul a magyarországi ellenzék miniszterelnök-jelöltjének az erdélyi útja, akkora port kavart Márki-Zaynak a bejelentkezése többek között Székelyudvarhelyre, ahol a független Gálfi Árpád polgármesternél tett volna testvérvárosi látogatást. A miniszterelnök-jelölt stábja októberben, rögtön az előválasztási győzelem után jelezte több székelyföldi önkormányzatnak, hogy ellátogatna hozzájuk. Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere azonban nem Márki-Zaynak válaszolt, hanem a Facebookon kérdezte meg az udvarhelyi polgárokat, hogy fogadja-e a vendéget. A posztjából, noha csak rövid ideig volt elérhető, óriási botrány lett, több ezren szóltak hozzá.

Az erdélyi magyarok nem engednek 2004-ből

Bár ezúttal nem fogadták sem Marosvásárhelyen, sem Kolozsváron tiltakozó jelszavakat skandáló csoportok a látogatót, benne volt a pakliban, hogy ilyenre is sor kerülhet, mivel a magyarországi baloldal politikusainak a 2004-es népszavazás után már nem jutott a híres erdélyi vendégszeretetből.

Az első incidensre egy évvel a referendum után került sor, amikor Eörsi Mátyás SZDSZ-es politikus előadást szeretett volna tartani a kolozsvári Sapientia Tudományegyetem központi épületében, az egyetem halljában azonban több tucatnyi tüntető állta el az útját, és Eörsi nem léphetett be abba a terembe, ahol a hallgatóság várta. A tiltakozók NEM! feliratú plakátokat tartottak magasba, és Eckstein-Kovács Péter, akkor még RMDSZ-es szenátor végül irodájába „menekítette” a politikust.

Az évek múlásával nemhogy alábbhagyott volna az időközben ellenzékbe szorult baloldal iránti ellenszenv, hanem a nemzetpolitikai témák Fidesz általi kisajátítása mentén egyre hangsúlyosabbá váltak. 2013-ban például botrányba fulladt Kolozsváron Mesterházy Attila MSZP-elnökének nemzetpolitikai tárgyú előadása, amelynek kezdetén mintegy félszázan próbálták megakadályozni, hogy az alakulat elnöksége bejusson az eseménynek helyet adó épületbe. A szocialisták külhoni magyarsággal kapcsolatos politikája, valamint kolozsvári jelenléte ellen tiltakozók „mocskos gazembereknek, nemzetárulóknak” nevezték az MSZP vezetőit, ugyanakkor többek között „Nem bocsátunk meg 2004. december 5-ért, nem felejtünk”, „Ne mosdassuk a nemzetárulókat” feliratú transzparenseket mutattak fel. Az anyaországi politikusoknak végül csak rendőri kísérettel sikerült bejutniuk a fórumnak otthont adó épület kapuján.

Bár nem voltak kitéve ennyire extrém megnyilvánulásoknak az elmúlt években, de sem Karácsony Gergelyt, se Fekete-Győr Andrást, de Vona Gábort sem fogadták tárt karokkal az erdélyi magyarok. Az RMDSZ, mint politikai tárgyalópartner azonban mindeddig nyitott volt a különböző magyarországi pártok képviselőivel való párbeszédre, Karácsony Gergely 2018-as kolozsvári látogatásakor Kelemen Hunor például azt hangoztatta, hogy „aki velünk találkozni akar és kíváncsi a véleményünkre, azzal mi találkozunk.” A találkozó ekkor meg is történt, viszont az RMDSZ-elnöke azt mondta Karácsonynak, hogy fölösleges Erdélyben kampányolnia, mert az erdélyi magyarok tudják, kire szavazzanak. Négy évvel később, 2022-ben az ellenzéki jelölt előtt még ennyire sem nyíltak meg az ajtók: egyetlen találkozója sem volt az RMDSZ aktív politikusaival.

Márki-Zay Péter látogatását megelőzően csak a Facebook-kommentelők ígértek neki hideget-meleget, azonban a helyszíneken nem került sor egyetlen incidensre sem. Egyetlen kivétellel. Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója mesélte el, hogy szerdán délelőtt a vásárhelyi református temető bejáratánál, ahova Sütő András és Bolyai Farkas sírjának megkoszorúzására tért be az ellenzéki politikus, két szépkorú, nyugdíjas hölgy a láttára hangos ócsárlásba kezdett. Márki-Zay hozzájuk lépett, és udvarias párbeszédet kezdeményezett, de nem járt sikerrel. „Ez az uszító propaganda eredménye” – vonta le a következtetést Gáspárik, aki egyike azoknak a kezdeményezőknek, akik nyílt levélben álltak ki az erdélyi pluralizmusért.

Erdélyi értelmiségiek kezdeményezése

A párbeszéd teljes hiányára hívta fel a figyelmet az a petíció, amelyet Gáspárik Attila mellett Eckstein-Kovács Péter, Selyem Zsuzsa, Fosztó László, Magyari Nándor László és Kozák Gyula tettek közzé „A félelem alternatívája a demokrácia – erdélyi értelmiségiek állásfoglalása a magyarországi választásokról” címmel.

„Az erdélyi magyarság sokszínű, vannak köztük baloldaliak, liberálisok, zöldek, konzervatívak, határozatlanok. Azzal, hogy csupán egyetlen párt szavazótáborának tekintenek minket, csak erősítik a határon túli magyarság negatív megítélését. Ezen változtatni kell, és a változáshoz dialógusra, szabad nyilvánosságra és kölcsönös tiszteletre van szükség”

– írták a kezdeményezők. A nyílt levél megjelenése nyomán újabb nyilatkozatcunami következett be, ekkor szivárgott ki az a levél is, amelyet több erdélyi politikus írt Márki-Zay Péternek, amelyben elhatárolódnak a vele való találkozástól. Ennek ellenére, a találkozó létrejött, március közepén kiderült: Márki-Zay ellátogat Erdélybe, élve azzal a korábbi kolozsvári meghívással, amely tavaly ősszel a berobbanó román járványhelyzet miatt elmaradt.

A házigazda Mostis Gergő, a Planetárium Café tulajdonosa számára emlékezetes marad ez a meghívás, hisz néhány nappal a találkozó előtt feltörték személyes Facebook-oldalát és a kávézó oldalát is, majd egy, a Transtelexnek küldött üzenetből kiderült, hogy a kávéházat több romániai hatóságnál is feljelentették mindenféle különös indokkal. A kolozsvári vitaest azonban mindezek ellenére nem maradt el, sőt az összes többi találkozóját is sikerült megtartania Márki-Zaynak.

Még a közönséggel zajló vitaest előtt az ellenzék miniszterelnök-jelöltje találkozott azzal a kezdeményezőcsoporttal, akik a februárban kiálltak a pluralizmusért. „Bár ideológiailag nem vagyunk egy hullámhosszon MZP-vel, fontosnak tartom, hogy létrejött ez a találkozó. Nekem, mint szabadelvű erdélyinek, jól esik látni azt, hogy van közös ellenzéki jelölt, van alternatíva a magyarországi választásokon, ami alapvető egy demokratikus rendszer működésében. Túl sokáig éltünk olyan világban, ahol azt akarták elhitetni, hogy nincs alternatíva. Erdély mindig sokszínű volt etnikailag, vallásilag, politikailag, és ennek a sokszínűségnek az artikulációja létkérdés nekünk” – nyilatkozta a találkozón részt vevő Fosztó László szociológus, aki a Szabadelvű Kör elnökeként 2018-ban Karácsony Gergely és Molnár Gyula számára szervezett nyílt fórumot Kolozsváron.

Eckstein-Kovács Pétert, volt RMDSZ-es politikust is megkerestük kérdéseinkkel, aki a Transtelexnek elmondta, egyetértettek Márki-Zaynak azzal a felvetésével, amely szerint nem Budapestnek, hanem az itteni magyar közösségnek kell meghatároznia az erdélyi politikát. A miniszterelnök-jelölt ugyanezt az elvet hangsúlyozta a támogatások kapcsán is, azaz a helyi közösségek konkrét igényeinek figyelembevételével és racionálisan kellene a megfelelő projektekre támogatást biztosítani. Eckstein szerint egyébként Márki-Zay meglepően jó helyismerettel rendelkezik, 1980-tól rendszeresen jár Erdélybe, és többször kijelentette, hogy az erdélyi magyarok kettős állampolgárságát, sőt a szavazati jogot is támogatja, azonban a levélszavazás módszeréről le kellene folytatni egy érdemleges vitát.

Találkozás az RMDSZ volt elnökével

„Azt a fajta lejárató kampányt és hamis propagandát, amit a Fidesz az elmúlt években folytatott, meg kell állítani, és ha nincsenek támogatói, remélhetőleg magától elhal. Nyilvánvaló, hogy az RMDSZ mindenkor együttműködik a magyar kormánnyal, és abban nem kételkedem, hogy ha megnyerjük a választásokat, akkor nyitottak lesznek a közös munkára. Az RMDSZ megtapasztalta, mit jelent megpróbálni szembeszállni a Fidesszel. Pontosan ezt szeretnénk megszüntetni, hogy ne Budapesten dőljön el, hogy az itteni magyar közösség mely képviselői kaphatnak támogatást és kik nem. Úgy gondolom, hogy egy tisztességes és becsületes országban a határon túli testvéreinknek nem kellene attól tartaniuk, hogy elveszítik a pénzügyi segítséget, mert nem támogatják a kormánypártot” – mondta el Agerpres román hírügynökségnek a marosvásárhelyi sajtótájékoztatón Márki-Zay Péter.

Az eseményen nemcsak a sajtó képviselői vettek részt, kiemelt vendég volt Smaranda Enache emberjogi aktivista, a román-magyar megbékélés szorgalmazója. Ő azt nehezményezte, hogy Soós Zoltán, a város polgármestere nem vett részt a találkozón, holott nagyon sok vásárhelyi éppen amiatt támogatta őt a választási kampány során, mert függetlenként indult, azonban ebből az elzárkózásból kiderül, hogy besorolt az RMDSZ-es politikusok közé, akik nem hajlandók találkozni az ellenzék jelöltjével. Enache azt is fölvetette, hogy a román-magyar viszony az elmúlt években nem javult, sem helyi szinten, sem Románia szerte, és sajnálatos módon ugyanebbe a trendbe illeszkednek a két ország közötti kapcsolatok is.

Az egyórás beszélgetés során több fontos témát jártak körbe, szó esett a magyar-magyar kapcsolatokról, a támogatásrendszerről, a szomszédságpolitikáról és az uniós lehetőségekről a kisebbségvédelem terén. Megkeresésünkre Markó Béla elmondta, hogy kimondottan örült annak, hogy az ellenzék jelöltje olyan szaktanácsadókkal érkezett, akik ismerik az erdélyi viszonyokat (a volt szövetségi elnök a marosvásárhelyi származású Fazekas Attilára, a nemzetpolitikáért felelős szakpolitikai kabinetvezetőre, illetve Szent-Iványi Istvánra, az európai ügyekben jártas szakpolitikusra célzott).

Markó Márki-Zaynak is elmondta, hogy ő továbbra is úgy látja, az erdélyi magyaroknak egész Magyarország támogatására szükségük van, ezért nem lehet csak egyik vagy másik párttal tartani a kapcsolatot. Az erdélyi magyar közösség helyzetét elemző beszélgetés közben az is elhangzott, hogy mindkét politikus értékeli az erdélyi magyaroknak szánt pénzügyi támogatások összegének növekedését. „Ezt az eredményt meg kell tartani, azonban ennek a támogatási rendszernek a működésébe átláthatóan be kell vonni a határon túli magyar közösségeket” – jelentette ki Markó, hozzátéve, hogy az oktatási és kulturális intézmények támogatása volna a fő prioritás.

A következő nagy téma a szomszédságpolitika volt, ugyanis, mint megállapították, az elmúlt időszakban nem voltak jók a kapcsolatok Románia és Magyarország között: a korábbi rendszeres együttműködés alkalmivá, szórványossá vált. Vissza kellene térni a román-magyar közös kormányülések hagyományához, véleményezték a beszélgetők, ugyanis a kisebbségi jogok bővítése csak a román féllel folytatott párbeszéd eredményeként jöhet létre. Végül a kisebbségi jogok európai védelméről is szó esett, Markó hangsúlyozta, hogy a határon túli magyar közösségeknek nem érdekeltek egy nemzetállami elszigetelődésben. „Csak úgy lehet közösségként megmaradni, ha egy határok nélküli Európában élünk, és Brüsszel akár abba is beleszólhat, hogy egyik-másik tagállamban milyen az etnikumközi viszony” – részletezte Markó.

Márki-Zay erdélyi kötődései

Az RMDSZ volt elnöke szerint fontos, hogy az erdélyi utazás előtt Márki-Zay nyílt levélben fordult az erdélyi magyarokhoz, mert szövege tartalmazza mindazokat a célokat, amelyeket követni kellene. A miniszterelnök-jelölt „Itthon és otthon – nyílt levél erdélyi magyar barátainkhoz” címmel tette közzé a levelet, azonban ezt csak egyetlen erdélyi portál, az Új Hét közölte. Ebben Márki-Zay leszögezte: „ezeréves történelmünk, hazafias és keresztény meggyőződésem, konzervatív, jobboldali, jogállami és demokratikus politikai hitvallásom, családom Erdélyhez kötődése egyaránt garancia arra, hogy akkor is szeressem az erdélyi magyarságot, székely testvéreimet, ha nem ránk szavaznak.”

Ez az üzenet egyébként a kolozsvári beszélgetés helyszínén kiállított transzparensen is megjelent, és az esten is többször elmondta a politikus, aki büszkén emlegette erdélyi gyökereit, rokonait. Többek között rokona a neves kolozsvári irodalomtörténész, a most 93 éves Dávid Gyula, akit az 1956-os erdélyi események után a román kommunista hatóságok több évi börtönre és kényszermunkára ítéltek.

Erről és Márki-Zay Péter erdélyi kötődéseiről édesapjának, a Transtelexnek eljuttatott leveléből derült ki számunkra is sok részlet. Dr. Márki-Zay János nyugdíjas matematika-fizika szakos tanár levelében kimerítően foglalkozik a család erdélyi kötődéseivel, és azzal is, hogy miért fájó számukra, ha fiát, Pétert a romániai diktátorhoz, Ceaușecuhoz hasonlítják: „Márki-Zay Péter édesapjaként gyakran találkoztam azzal a hamis propagandával, amely a fiam fényképét Ceaușescu fényképe mellé helyezi, s ezzel próbálja bűnös módon egymás ellen hangolni az erdélyi székelyeket, magyarokat és csángókat az anyaországi ellenzékkel. Tipikus fideszes lejáratási kampány. A fiam fényképét korábban is odatették már Gyurcsány Ferenc, Soros György (akit nem is ismert, s soha nem volt Soros ösztöndíjas sem, szemben a Fidesz vezérkarával), és mindenkinek a fényképe mellé, de valójában nem találtak fogást rajta, hiszen soha nem volt egyetlen pártnak sem a tagja, s még a Fidesz definíciója szerint is mindig (jobboldali és konzervatív felfogású) független polgármester és politikus volt. Bár szerintünk Ceaușescu minden tekintetben éppen Orbán Viktorral állítható párhuzamba, mégis különösen bosszantó, hogy akik ezt teszik, azoknak gőzük sincs arról, hogy mit cselekednek” – olvasható a levél első bekezdésében, majd ezt követően bomlik ki az érdekes családi történet, amelyben említésre kerül Dávid Gyula irodalomtörténész neve is, aki az 1956-os forradalom kapcsán kibontakozott romániai megtorláshullám egyik áldozata volt, és aki az 1990-es fordulat után sokat tett az erdélyi 56-os történetek feltárása érdekében.

„Márki-Zay Péter édesanyjának, feleségemnek, két édes unokatestvére is éveket (Dávid Gyula irodalomtörténész 7, illetve Imre Magda tanárnő 5 évet) töltött Ceaușescu börtönében és a Duna-deltában” – írja Márki-Zay János, majd ismerteti a rokonsági kapcsolatokat.

„A feleségem nagynénje Trianont követően Kolozsvárra ment férjhez, s hat gyermeket szült, akik közül ketten református lelkészek, ketten pedig lelkészfeleségek lettek. Testvére, feleségem nagybátyja a kolozsvári Református Teológia tanára volt. Az én családom is részben székely gyökerekkel rendelkezik, anyai nagyszüleim Máramarosszigetről menekültek az anyaországba, mivel nem voltak hajlandók esküt tenni a román alkotmányra. Apai részről pedig részben bihari származásúak vagyunk. Felmenőim Nagyváradon jártak iskolába a Premontrei Gimnáziumban és a Orsolyitákhoz (most Ady Líceum). Dédanyám testvére Márki Sándor, a kolozsvári egyetem tanára, rektora, neves történetíró volt. Többek között háromkötetes munkát írt II. Rákóczi Ferencről, először írt Dózsa Györgyről monográfiát, s megírta Arad vármegye történetét is két vaskos kötetben. A zágoni Mikes Kúriában is megemlékeznek munkásságáról” – írta.

Dávid Gyula irodalomtörténész jelenleg Székelyudvarhelyen él, Gálfi Árpád polgármester városában, aki már októberben megüzente, hogy ne jöjjön a városába az ellenzék jelöltje. Márki-Zay nem találkozott tehát rokonával, és bár az eredeti tervei között szerepelt az is, hogy a kolozsvári Sétatéren található 1956-os emlékműnél is lerója kegyeletét, ez végül elmaradt, azonban mind Marosvásárhelyen, mind Kolozsváron olyan jeles erdélyi magyarok sírját látogatta meg, mint Sütő András, Bolyai Farkas és a transzilvanista Kós Károly. Viszont nemcsak barátságtalan tekintetek és kiszólások kísérték erdélyi látogatásán az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét. Gál László transtelexes kolléga azt is látta, ahogy székelyföldi diákok mosolyogva szelfiznek Kolozsvár főterén Márki-Zay-val.