Háború a vízben: február óta több ezer delfin pusztult el a Fekete-tengeren

Szokatlanul sok elpusztult delfint és delfinfélék közé tartozó állatot sodort partra a víz a Fekete-tengeren az elmúlt hónapokban. A szakemberek az orosz–ukrán háború miatt megnövekedett orosz haditengerészeti tevékenységet sejtik a háttérben. De mi okozza a tömeges pusztulást? Hogyan vált a háború közvetett érintettjévé a fekete-tengeri állatvilág? – ezzel foglalkozott részletes cikkében a BBC Future.

Ivan Ruszev, a délnyugat-ukrajnai Tuzli Nemzeti Park kutatási vezetője sűrűn kezdi a napját a Fekete-tenger partján. A költöző madarak már szeptember végén elrepültek délre, csak márciusban térnek vissza – mondta. Majd hozzátette: de az állatvilág viszonylagos békéje nem mindenhol maradt érintetlen. Az orosz–ukrán háború kitörése utáni hónapokban Ruszev egy új, eddig szokatlan jelenségre lett figyelmes:

nagyon sok elpusztult delfint sodort partra a víz.

A korábbi években amikor elpusztult, partra sodort állattal találkozott, jellemzően sérüléseket is talált a tetemen. Ezek arra utaltak, hogy az állat valamilyen horgászfelszerelésbe akadhatott, és ezért pusztult el. A közelmúltban megtalált állatokon viszont nincsenek ilyen sérülések.

A Tuzli Nemzeti Park a moldovai–ukrán határtól nem messze, Odessza régióban található, hosszú, 44 kilométeres tengerparti szakasszal. A park kutatási igazgatója arról beszélt, hogy ezen a szakaszon egy átlagos évben maximum három-négy elpusztult delfint találnak. A háború kitörése után azonban a park tengerpartjának nagy részét lezárták, oda a dolgozók sem mehetnek be. A Tuzli Nemzeti Park szabadon járható vízpartja így öt kilométeresre csökkent. Február 24. és augusztus vége között csak ezen a rövid partszakaszon 35 elpusztult cetfélét találtak. A kutatási vezető és kollégái összegyűjtötték a környező országok (kivéve Oroszország) és a többi ukrán nemzeti park adatait is.

Az ő számaik azt mutatják, hogy 2022 májusáig 2500, júliusáig 5000 elpusztult delfint sodort partra a tenger.

A valós számok vélhetően ennél sokkal magasabbak, mivel az elpusztult állatok többsége egyszerűen elmerül a vízben, és a tenger mélyére süllyed. A Szabad Európa egyik decemberi riportjában már több tízezer elpusztult víziállatról beszéltek. Az ukránokon kívül más Fekete-tenger környéki szervezetek is jelentős növekedésről számoltak be: a romániai Mare Nostrum környezetvédelmi szervezet azt állítja, hogy 2010 óta most regisztrálták a legtöbb elhullott cetfélét. Egy átlagos évben 100-nál kevesebb állatot regisztrálnak, míg tavaly csak január és szeptember között megközelítőleg 200-at.

Miért pusztul el ennyi állat?

A delfinek és delfinfélék úgynevezett echolokációval tájékozódnak. Ez röviden azt jelenti, hogy hangokat bocsátanak ki, majd ezek visszaverődésének érzékelése révén térképezik fel a terepet. Emiatt, miközben úsznak, fütyülő, nyikorgó, zümmögő és kattogó hangokat adnak ki, így navigálnak a vízben.

Az ukrán nemzeti park kutatási vezetője szerint az orosz tengeralattjárók fokozott mértékben használják szonárjaikat, amelyek „akusztikus traumát” okoznak a delfineknek. A szonár nem közvetlenül öli meg az állatokat:

annak hangjai először a belső fül károsodásához vezetnek, emiatt az állatok tájékozódási képessége jelentősen gyengül, emiatt a táplálkozási lehetőségeik is romlanak.

Ma már több bizonyíték is alátámasztja azt, hogy az echolokációval tájékozódó állatok akusztikus traumája és a haditengerészeti szonárok használata kapcsolatban állnak egymással. Az Egyesült Királyságban található Cornwallban 2008-ban 26 rövidcsőrű delfin pusztult el, miután a haditengerészet a közelben gyakorlatozott középfrekvenciás szonár használatával.

A Kyiv Independent azt írja, hogy a megnövekedett katonai jelenlét következményeként a delfinek és más vízi élőlények egyébként is nagyobb számban pusztulnak el, mivel nehezen találnak táplálékot. A legyengült immunrendszerük miatt pedig fogékonyabbak a vírusokra és parazitákra is.

„Fontos, hogy a tömeges pusztulás szinte közvetlenül az orosz támadás után kezdődött”

– mondta Pavel Goldin, a kijevi székhelyű Schalmhausen Állattani Intézet munkatársa. Azonban ezt pontosan bizonyítani nem olyan egyszerű, mert ezen állatok belső fülének károsodását csak a halál utáni 24 órában lehet kimutatni. A legtöbb delfintetemet viszont csak napokkal az elpusztulást követően sodorja partra a víz.

Rengetegen menekültek Bulgária felé

A Fekete-tenger a februárban kirobbant háború egyik stratégiailag fontos területe, Oroszország biztonsága szempontjából alapvetőnek tekinti az itt található kikötőket. Az oroszok tengeri flottája sokkal nagyobb, mint az ukránoké, ezt pedig – különösen a háború elején – ki is használták. Vízről lőtték Ukrajnát, emiatt pedig rengeteg volt a víz alatti robbanás a környéken – ez további akusztikuszavar-forrás volt a vízi élőlényeknek.

A Tuzli Nemzeti Parktól nem messze fekszik a védőiről híressé vált Kígyó-sziget. De a parktól nem messze süllyedt el áprilisban az oroszok cirkálója, a Moszkva is. Szakértők azt mondták, hogy a zavaró tevékenységek miatt az állatok elhagyták eredeti élőhelyüket, és megpróbáltak délebbre költözni.

„Hatalmas a sűrűség a bolgár vizeken, ez pedig felgyorsította a betegségek elterjedését is”

– mondta Dimitar Popov természetvédelmi projektvezető. Ivan Ruszev azt szeretné elérni, hogy a hozzájuk közel fekvő tengerparti területeket nyilvánítsák védetté, és alakítsanak ki egy tengeri nemzeti parkot. Erről szóló javaslatukat már be is nyújtották az ukrán környezetvédelmi minisztériumhoz, amely támogatja az ötletüket. Emellett gondolkoznak a helyi delfinpopuláció helyreállításán is, a nemzeti parkban egy delfinreadaptációs központot hoznának létre.

Ezzel kapcsolatban a helyi szakértők szkeptikusak, tekintettel arra, hogy Ukrajnában a háború előtt hatalmas volt a korrupció. Jellemző volt, hogy a nemzeti parkok őrei pénzért cserébe orvvadászokat engedtek be a park területére. Hivatalosan a Fekete-tenger bizonyos – különösen EU-s területen fekvő – részei már védettek, ám ez csak papíron van így. A tengeri élővilágot ért károkat teljes mértékben majd csak a háború vége után lehet felmérni. Az érintett területen a kutatás jelenleg túl kockázatos lenne. Sok a fel nem robbant és a part közelében földet érő orosz tüzérségi lövedék, emellett rengeteg aknát helyeztek el a környéken, ezek eltakarítása évekig is eltarthat.

Azt, hogy a harkivi Nemo delfinárium delfinjei hogyan nyugtatják a traumatizált ukrán katonákat, ebben az ukrajnai tudósításunkban mutattuk be.