Le kellett zárni a spanyol légteret a visszazuhanó kínai űrrakéta miatt

2022. november 4. – 18:51

Le kellett zárni a spanyol légteret a visszazuhanó kínai űrrakéta miatt
A Hosszú Menetelés 5B rakéta kilövése 2022. október 31-én – Fotó: Zhang Liyun / XINHUA / Xinhua via AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Péntek reggel le kellett zárni a légteret Spanyolország északi része felett a Földre irányítatlanul visszazuhanó kínai Hosszú Menetelés 5B rakéta miatt, írja a spanyol El País. Az űrrakéta maradványai végül két darabban csapódtak a Csendes-óceánba magyar idő szerint délelőtt 11 óra után néhány perccel.

A hordozórakétát október 31-én lőtték fel, és az épülő Tienkung kínai űrállomás utolsó modulját, a Mengtien (Mennyei álom) névre hallgató tudományos modult juttatta célba. Küldetését teljesítve, a Hosszú Menetelés 5B a Föld körül egyre alacsonyabb pályán keringve megkezdte zuhanását.

Mivel a rakéta nagyjából 28 000 km/h-val, azaz 8 000 m/s-mal száguldott a Föld körül, nehéz volt megjósolni, hogy hol fog becsapódni. Amerikai és európai űrkutatók előrejelzéseiben Észak-Amerika, Ausztrália és az Atlanti-óceán is felmerült az elmúlt 24 órában, mint valószínű becsapódási pont.

A rakéta végül a Csendes-óceánba zuhant, de a becsapódás előtti 1 órában elhaladt Spanyolország, Olaszország, Görögország, az Arab-félsziget, Ausztrália és Új-Zéland felett is. Melbourne-ből ráadásul látni is lehetett egyesek szerint.

Két darabra szakadhatott a rakéta a légkörbe való visszatéréskor

A becsapódás pontjának kiszámíthatatlansága miatt a spanyol belbiztonsági minisztérium elővigyázatosságból úgy döntött, hogy lezárja a légteret Észak-Spanyolország felett egy 200 kilométer széles sávban a rakéta pályája mentén. A lezárás miatt több spanyol repülőtéren szünetelt a légiforgalom, köztük Barcelona, Ibiza és Tarragona repterein. A lezárás összesen nagyjából 300 járatot érintett.

A lezárt légtérsáv Észak-Spanyolország felett péntek reggel és 24 órával korábban – Fotó: Flightradar24 A lezárt légtérsáv Észak-Spanyolország felett péntek reggel és 24 órával korábban – Fotó: Flightradar24
A lezárt légtérsáv Észak-Spanyolország felett péntek reggel és 24 órával korábban – Fotó: Flightradar24

A hordozórakéta becsapódását elsőként az Amerikai Űrparancsnokság jelentette a Twitteren. Ők azt írták, hogy a rakéta helyi idő szerint hajnali 4:01-kor, magyar idő szerint délelőtt 11:01-kor lépett be a légkörbe a Csendes-óceán déli/középső részén.

Másfél órával később egy második tweetben jelezték, hogy egy második becsapódást is észleltek 5 perccel később a Csendes-óceán északkeleti részén, mely szintén a Hosszú Menetelés 5B-hez kapcsolható.

Jonathan McDowell, a Harvardi Egyetem asztrofizikusa szerint ez azzal magyarázható, hogy a rakéta kettétörhetett a légkörbe való visszatérés korai fázisában. McDowell kalkulációja szerint a második rakétadarab nagyjából 500 kilométerre Mexikó partjaitól csapódott a Csendes-óceánba, de elképzelhető, hogy némi törmelék eljutott a szárazföldig.

A kínaiak tudatosan ejtik vissza irányítatlanul a rakétákat

Ez már a negyedik alkalom volt 2,5 éven belül, hogy a Kínai Nemzeti Űrügynökség irányítatlanul ejti vissza a Földre legnagyobb hordozórakétáját, a Hosszú Menetelés 5B-t. Ez ráadásul azt jelenti, hogy a Hosszú Menetelés 5B rakéták eddigi összes küldetése irányítatlan visszatéréssel végződött.

A 22 tonnás hordozórakéta a harmadik legnagyobb űrszemét, mely irányítatlanul visszazuhant a Földre a történelem során az 1991-ben lezuhant szovjet Szaljut-7 űrállomás (40 tonna) és az 1975-ben lezuhant amerikai Skylab űrállomás után.

A nagy különbség a kínai, illetve az amerikai és az orosz űrügynökségek között, hogy utóbbiak úgy tervezik meg a hordozórakétáik röppályáját, hogy azok ne lépjenek földkörüli pályára, hanem még az előtt zuhanjanak vissza a Földre. Ugyanis amint földkörüli pályára lép egy űreszköz, nagyon nehéz úgy visszakormányozni a Földre, hogy egy előre meghatározott ponton zuhanjon le.

A Hosszú Menetelés 5B rakéta röppályája ezzel szemben nemhogy direkt úgy van tervezve, hogy földkörüli pályára álljon, hanem még olyan berendezéssel sincs felszerelve, ami lehetővé tenné az irányított visszatérést.

A kínaiak azzal számolnak, hogy mivel a rakéta pályájának túlnyomó része óceánok felett halad át, így alapból alacsony az esélye, hogy lakott területre zuhanjon. Ezen felül azzal kalkulálnak, hogy a rakéta a légkörbe érve megsemmisül, mielőtt földet érhetne. Egy amerikai űrkutató úgy számolt, hogy 6 a 10 ezer milliárdhoz volt az esélye annak, hogy valakit eltaláljon a pénteken lezuhant rakéta.

Értek már földet lakott területen kínai rakétadarabok

A kínaiak optimizmusának azonban ellentmond, hogy a Hosszú Menetelés 5B rakéták eddigi négy irányítatlan visszatéréséből kétszer szárazföldre zuhantak a rakéták darabjai. Az első küldetés után a hordozórakéta darabjai egy elefántcsontparti faluban landoltak, míg a harmadik küldetést követően a Fülöp-szigetekre és Malajziára is estek nagyobb darabjai a rakétának. A második rakéta az Indiai-óceánba zuhant, lakott területtől távol.

A fülöp-szigeteki parti őrség tagjai egy kihalászott rakétadarabbal augusztusban – Fotó: CNN Philippines Twitter
A fülöp-szigeteki parti őrség tagjai egy kihalászott rakétadarabbal augusztusban – Fotó: CNN Philippines Twitter

Az újabb irányítatlan rakéta-visszatérést követően Bill Nelson, NASA-igazgató felháborodott nyilatkozatban bírálta a felelőtlen kínaiakat:

„Kína ismételten felesleges kockázatokat vállal a Hosszú Menetelés 5B rakéta visszatérésével. Nem osztottak meg specifikus röppálya információkat, melyek szükségesek lettek volna a becsapódási zóna előrejelzéséhez, és a kockázatok csökkentéséhez. Ez már a negyedik irányítatlan rakéta-visszatérése Kínának 2020 májusa óta, és ezen visszatérések mindegyike a legnagyobbnak számít az elmúlt 30 évben. Kritikus fontosságú, hogy minden űrhajós nemzet felelős és transzparens legyen űrtevékenységeivel, és kövesse a bevált legjobb gyakorlatot, különös tekintettel nagyméretű rakétaszemét irányítatlan visszatérésére – olyan rakétaszemét irányítatlan visszatérésére, mely nagyon is komoly károkat vagy akár halált is okozhat.”

Egy idén júliusban publikált tanulmány szerint az évtized végére 10 százalékkal növekszik majd a visszatérő űreszközök számlájára írható halálos vagy sérüléssel járó balesetek száma.

A kínai külügyminisztérium egyik szóvivője még a rakéta visszazuhanása előtt arról beszélt pénteken, hogy „Kína mindig is a nemzetközi joggal és a nemzetközi gyakorlattal összhangban végezte a világűr békés célú használatával kapcsolatos tevékenységeit”. A Hosszú Menetelés 5B rakétát ráadásul állítása szerint „speciális technológiával tervezték”, hogy minél nagyobb része megsemmisüljön földetérés előtt. Emiatt aztán „rendkívül kicsi a valószínűsége annak, hogy kárt okozna a légi közlekedésben és a földön” a szóvivő szerint.

A második Hosszú Menetelés 5B rakéta irányítatlan visszatéréséről itt, a harmadikról pedig itt írtunk.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!