Le kellett zárni a spanyol légteret a visszazuhanó kínai űrrakéta miatt

2022. november 04. – 17:51

Le kellett zárni a spanyol légteret a visszazuhanó kínai űrrakéta miatt
A Hosszú Menetelés 5B rakéta kilövése 2022. október 31-én – Fotó: Zhang Liyun / XINHUA / Xinhua via AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Péntek reggel le kellett zárni a légteret Spanyolország északi része felett a Földre irányítatlanul visszazuhanó kínai Hosszú Menetelés 5B rakéta miatt, írja a spanyol El País. Az űrrakéta maradványai végül két darabban csapódtak a Csendes-óceánba magyar idő szerint délelőtt 11 óra után néhány perccel.

A hordozórakétát október 31-én lőtték fel, és az épülő Tienkung kínai űrállomás utolsó modulját, a Mengtien (Mennyei álom) névre hallgató tudományos modult juttatta célba. Küldetését teljesítve, a Hosszú Menetelés 5B a Föld körül egyre alacsonyabb pályán keringve megkezdte zuhanását.

Mivel a rakéta nagyjából 28 000 km/h-val, azaz 8 000 m/s-mal száguldott a Föld körül, nehéz volt megjósolni, hogy hol fog becsapódni. Amerikai és európai űrkutatók előrejelzéseiben Észak-Amerika, Ausztrália és az Atlanti-óceán is felmerült az elmúlt 24 órában, mint valószínű becsapódási pont.

A rakéta végül a Csendes-óceánba zuhant, de a becsapódás előtti 1 órában elhaladt Spanyolország, Olaszország, Görögország, az Arab-félsziget, Ausztrália és Új-Zéland felett is. Melbourne-ből ráadásul látni is lehetett egyesek szerint.

Két darabra szakadhatott a rakéta a légkörbe való visszatéréskor

A becsapódás pontjának kiszámíthatatlansága miatt a spanyol belbiztonsági minisztérium elővigyázatosságból úgy döntött, hogy lezárja a légteret Észak-Spanyolország felett egy 200 kilométer széles sávban a rakéta pályája mentén. A lezárás miatt több spanyol repülőtéren szünetelt a légiforgalom, köztük Barcelona, Ibiza és Tarragona repterein. A lezárás összesen nagyjából 300 járatot érintett.

A lezárt légtérsáv Észak-Spanyolország felett péntek reggel és 24 órával korábban – Fotó: Flightradar24 A lezárt légtérsáv Észak-Spanyolország felett péntek reggel és 24 órával korábban – Fotó: Flightradar24
A lezárt légtérsáv Észak-Spanyolország felett péntek reggel és 24 órával korábban – Fotó: Flightradar24

A hordozórakéta becsapódását elsőként az Amerikai Űrparancsnokság jelentette a Twitteren. Ők azt írták, hogy a rakéta helyi idő szerint hajnali 4:01-kor, magyar idő szerint délelőtt 11:01-kor lépett be a légkörbe a Csendes-óceán déli/középső részén.

Másfél órával később egy második tweetben jelezték, hogy egy második becsapódást is észleltek 5 perccel később a Csendes-óceán északkeleti részén, mely szintén a Hosszú Menetelés 5B-hez kapcsolható.

Jonathan McDowell, a Harvardi Egyetem asztrofizikusa szerint ez azzal magyarázható, hogy a rakéta kettétörhetett a légkörbe való visszatérés korai fázisában. McDowell kalkulációja szerint a második rakétadarab nagyjából 500 kilométerre Mexikó partjaitól csapódott a Csendes-óceánba, de elképzelhető, hogy némi törmelék eljutott a szárazföldig.

A kínaiak tudatosan ejtik vissza irányítatlanul a rakétákat

Ez már a negyedik alkalom volt 2,5 éven belül, hogy a Kínai Nemzeti Űrügynökség irányítatlanul ejti vissza a Földre legnagyobb hordozórakétáját, a Hosszú Menetelés 5B-t. Ez ráadásul azt jelenti, hogy a Hosszú Menetelés 5B rakéták eddigi összes küldetése irányítatlan visszatéréssel végződött.

A 22 tonnás hordozórakéta a harmadik legnagyobb űrszemét, mely irányítatlanul visszazuhant a Földre a történelem során az 1991-ben lezuhant szovjet Szaljut-7 űrállomás (40 tonna) és az 1975-ben lezuhant amerikai Skylab űrállomás után.

A nagy különbség a kínai, illetve az amerikai és az orosz űrügynökségek között, hogy utóbbiak úgy tervezik meg a hordozórakétáik röppályáját, hogy azok ne lépjenek földkörüli pályára, hanem még az előtt zuhanjanak vissza a Földre. Ugyanis amint földkörüli pályára lép egy űreszköz, nagyon nehéz úgy visszakormányozni a Földre, hogy egy előre meghatározott ponton zuhanjon le.

A Hosszú Menetelés 5B rakéta röppályája ezzel szemben nemhogy direkt úgy van tervezve, hogy földkörüli pályára álljon, hanem még olyan berendezéssel sincs felszerelve, ami lehetővé tenné az irányított visszatérést.

A kínaiak azzal számolnak, hogy mivel a rakéta pályájának túlnyomó része óceánok felett halad át, így alapból alacsony az esélye, hogy lakott területre zuhanjon. Ezen felül azzal kalkulálnak, hogy a rakéta a légkörbe érve megsemmisül, mielőtt földet érhetne. Egy amerikai űrkutató úgy számolt, hogy 6 a 10 ezer milliárdhoz volt az esélye annak, hogy valakit eltaláljon a pénteken lezuhant rakéta.

Értek már földet lakott területen kínai rakétadarabok

A kínaiak optimizmusának azonban ellentmond, hogy a Hosszú Menetelés 5B rakéták eddigi négy irányítatlan visszatéréséből kétszer szárazföldre zuhantak a rakéták darabjai. Az első küldetés után a hordozórakéta darabjai egy elefántcsontparti faluban landoltak, míg a harmadik küldetést követően a Fülöp-szigetekre és Malajziára is estek nagyobb darabjai a rakétának. A második rakéta az Indiai-óceánba zuhant, lakott területtől távol.

A fülöp-szigeteki parti őrség tagjai egy kihalászott rakétadarabbal augusztusban – Fotó: CNN Philippines Twitter
A fülöp-szigeteki parti őrség tagjai egy kihalászott rakétadarabbal augusztusban – Fotó: CNN Philippines Twitter

Az újabb irányítatlan rakéta-visszatérést követően Bill Nelson, NASA-igazgató felháborodott nyilatkozatban bírálta a felelőtlen kínaiakat:

„Kína ismételten felesleges kockázatokat vállal a Hosszú Menetelés 5B rakéta visszatérésével. Nem osztottak meg specifikus röppálya információkat, melyek szükségesek lettek volna a becsapódási zóna előrejelzéséhez, és a kockázatok csökkentéséhez. Ez már a negyedik irányítatlan rakéta-visszatérése Kínának 2020 májusa óta, és ezen visszatérések mindegyike a legnagyobbnak számít az elmúlt 30 évben. Kritikus fontosságú, hogy minden űrhajós nemzet felelős és transzparens legyen űrtevékenységeivel, és kövesse a bevált legjobb gyakorlatot, különös tekintettel nagyméretű rakétaszemét irányítatlan visszatérésére – olyan rakétaszemét irányítatlan visszatérésére, mely nagyon is komoly károkat vagy akár halált is okozhat.”

Egy idén júliusban publikált tanulmány szerint az évtized végére 10 százalékkal növekszik majd a visszatérő űreszközök számlájára írható halálos vagy sérüléssel járó balesetek száma.

A kínai külügyminisztérium egyik szóvivője még a rakéta visszazuhanása előtt arról beszélt pénteken, hogy „Kína mindig is a nemzetközi joggal és a nemzetközi gyakorlattal összhangban végezte a világűr békés célú használatával kapcsolatos tevékenységeit”. A Hosszú Menetelés 5B rakétát ráadásul állítása szerint „speciális technológiával tervezték”, hogy minél nagyobb része megsemmisüljön földetérés előtt. Emiatt aztán „rendkívül kicsi a valószínűsége annak, hogy kárt okozna a légi közlekedésben és a földön” a szóvivő szerint.

A második Hosszú Menetelés 5B rakéta irányítatlan visszatéréséről itt, a harmadikról pedig itt írtunk.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!