Hátborzongató gyógymód: a leghalálosabb pókméreg segíthet a szívroham ellen

Klinikai vizsgálat készül annak tesztelésére, hogy a K'gari tölcsérhálós pók mérgéből származó fehérjék megvédhetik-e a szívbetegeket – írja a Gizmodo. Na de mi az a K’gari? Ez az Ausztráliához tartozó sziget korábban Fraser-sziget néven futott. A sziget körülbelül 300 kilométerre van északra Brisbane városától. A három budapestnyi (1840 km²-es) sziget rajta van a világörökségi listán.

Nincs állandó lakossága, de azért turizmusa van, mert aki a háborítatlan élővilágot szeretné megfigyelni, talál itt szállodákat. Igaz, a bálnák és érdekes madarak mellett sokféle mérges kígyót is, illetve az említett pókot, amelynek a világ legveszélyesebb mérgű faját is itt találja. Közeli rokona, a Sydney-ben is előforduló verzió is lehet halálos, de jó hír, hogy nem mindig, ráadásul a pók nem agresszív, csak védekezésképpen öl.

A sziget nevének eredete különös, 1836-ban európai hajótöröttek landoltak a szigetre, köztük Eliza Fraser is, a kapitány felesége, aki később Londonban, a Hyde Parkban pénzért szívesen mesélt arról, hogy a bennszülöttek micsoda válogatott gaztetteket hajtottak végre. Mindenesetre most már nem a nagy mesélőről szól a hivatalos név, hanem K’gari (vagyis édenkert) lett az elnevezés.

A sziget belsejében mintegy száz édesvízi tó található, vannak esőerdők és eukaliptuszerdők, a turisták egy része állatmegfigyelések miatt érkezik.

Mindenesetre ausztrál tudósok hamarosan megkezdik egy olyan szívroham elleni gyógyszer klinikai vizsgálatát, amely eredetileg a K'gari tölcsérhálós pók mérgéből származik. A Queenslandi Egyetem kutatói úgy vélik, hogy a pók 3000 fehérjét használ a csodaméregben, de ebből egy, a Hi1a nevű fehérje gyógyító hatású lehet.

A kutatók eddig állatokon végeztek kutatásokat, amelyek szerintük bizonyító erejűek voltak. Eszerint a Hi1a képes lehet megvédeni a szívet, ha a szívroham során oxigénhiány alakul ki. A felfedezés később akár a szervátültetésekben is segíthet, most első körben pénzt kérnek, de azt ígérik, hogy négy év után már eredményei is lehetnek a kutatásoknak.

„A finanszírozás lehetővé teszi számunkra, hogy humán klinikai vizsgálatokat is végezzünk a Hi1a tesztelésére, mint a szívinfarktus kezelésében, és a donorszívek védelmében hasznos eszköz”

– mondta Glenn King, a Queenslandi Egyetem molekuláris intézetének kutatója.