200 kilométer széles lávatavat fedezett fel a NASA a Jupiter holdján

1500 kilométerre közelítette meg a NASA Juno űrszondája a Jupiter egyik holdja, az Io felszínét, és rengeteg, nagyon izgalmas mérési adatot küldött haza róla. Az Io többek között azért nagyon érdekes, mert ez a hold az egész Naprendszer vulkanikusan legaktívabb helye – ez leginkább azért alakult így, mert a Jupiter gravitációs ereje mellett még három szomszédos holdé is folyamatosan ide-oda rángatja.

A Juno adatai alapján a NASA grafikusan készítettek egy animációt, ami egy 200 kilométer széles lávatavat mutat be. Ez a Loki Patera, amiben kisebb-nagyobb szigetek, illetve egy aktív vulkán helyezkedik el.

Az űrügynökség tudósai azt is megfejtették, hogy az űrszondák adatai miért mutatják azt, hogy az Io felületének jó része mintha tükröződne. Ez amiatt lehet, hogy a vulkanikus aktivitás miatt tükörsima, olvadt üvegre vagy obszidiánra hasonlító ásvány borítja ezeket a területeket.

A Juno műszerei folytatják a jupiteri víz, vagy vízjég utáni kutatást is. Mivel ez a bolygó egy gázóriás, nincs olyan értelemben vett felülete vagy domborzata, mint mondjuk a Földnek, így nem is ősi folyók vagy tavak nyomát keresik, hanem a sűrű légkörben legalább oxigén- és hidrogénmolekulákat, amelyek vízzé állhatnak össze. Egyelőre sikertelen a kutatás, de a tudósoknak a víz hiánya is sok információt ad a bolygóról.