Először ültettek át génszerkesztett sertésvesét élő betegbe

A Massachusetts General Hospital a világon elsőként számolt be sikeresen átültetett, génszerkesztett sertésveséről, amely egy élő betegbe került. A CRISPR technikával génszerkesztett vesét egy 62 éves vesebeteg férfiba ültették át, a műtét négy órán át tartott.
A sebészek március 16-án szombaton végezték el a műtétet, öt nappal később, csütörtökön pedig arról számoltak be, hogy a férfi jól van, lábadozik, várhatóan haza is engedik. A férfi korábban emberi veseátültetésen esett át, ez azonban öt év után kudarcot vallott, ismét dialízisre kellett járnia. A mostani műtét jelentős mérföldkőnek számít a transzplantáció területén.
A kórház több sikeres transzplantációban élen járt az elmúlt évtizedekben: 1954-ben itt hajtották végre az első sikeres emberi szervátültetést (ez is vese volt), de az ő nevükhöz kötődik 2016-ból a világ első péniszátültetése is. A sebészek abban bíznak, a mostani siker segíthet leküzdeni a transzplantációk nagy kihívását, a kevés donorszervet. Csak Amerikában több mint 100 ezer ember vár szervdonorra, naponta 17-en halnak meg szervre várva az United Network for Organ Sharing adatai szerint.
„Többször is átrágtuk a beteggel az eljárás összes ismert és ismeretlen tényezőjét, ő pedig bátran úgy döntött, vállalja a transzplantációt” – fogalmazott Leonardo Riella, a kórház veseátültetésekért felelős igazgatója.
A sertésvesét genetikailag úgy módosították a CRISPR technológia segítségével, hogy el tudják távolítani belőle a sertésgéneket, helyettük pedig bizonyos humán géneket adtak hozzá az emberrel való kompatibilitás javítása érdekében.
Mi a CRISPR?
A 2020-as kémiai Nobel-díjat Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna kapták megosztva a génmodifikációs eljárásukért, ami alkalmas arra, hogy növények, állatok és mikroorganizmusok DNS-szekvenciáit módosítsa. A felfedezés lényege az volt, hogy létezik egy programozható fehérje, amit arra lehet programozni, hogy szekvencia-specifikusan vágja el a DNS-t. Charpentier és Doudna azt mutatták meg, hogy ha kiveszik ezt a fehérjét egy sejtmentes közegbe, akkor is lehet RNS segítségével programozni.
„Ahol a DNS-t elvágják, ott könnyebb újraírni az élet kódját” – foglalta össze Nobel-díj bejelentésekor az eljárás lényegét a díjat odaítélő akadémia.
A genetikai olló felfedezése egyébként véletlenül történt, Emmanuelle Charpentier a Streptococcus pyogenes, az emberiségre az egyik legnagyobb veszélyt jelentő baktériumot tanulmányozta, amikor felfedezte az addig ismeretlen tracrRNS molekulát. Charpentier kimutatta, hogy ez a molekula a baktérium ősi immunrendszerének, a CRISPR/Cas-nek a része, ami azzal hatástalanítja a vírusokat, hogy belenyes a DNS-ükbe.
Az élet kódját ebben a cikkben elemeztük részletesen.
Az egészségügy régi, súlyos problémája világszerte a transzplantációs hiány: sokkal kevesebb a beültethető szerv, mint a beültetésre váró beteg. Tudósok régóta dolgoznak a probléma megoldásán, az egyik lehetséges út az őssejtekből szerveket „növeszteni”, a másik pedig a xenotranszplantáció, melyben fajok közötti szervátültetés történik – mint a mostani esetben is. A xenotranszplantációt itt mutattuk be részletesen.
(forrás: a Mass General közleménye)
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!