Tízezer éve is rágóztak a tinédzserek, és az ősgumiból tudják is, hogy mit ettek

2024. január 25. – 15:52

Másolás

Vágólapra másolva

A rágógumi nem a modern kor találmánya, kutatások bebizonyították, hogy már körülbelül tízezer évvel ezelőtt is rákapott az ember mai szemmel nézve nem túl gusztusos összetevőkből álló rágókra. Önmagában a rágógumi ősisége is érdekes téma, de a gumileletek, amelyek nem iskolapad aljára ragasztott darabokat jelentenek, ahhoz is hozzájárulnak, hogy tudjuk, milyen étrendet követtek őseink.

Körülbelül harminc évvel ezelőtt egy Göteborg közelében található ásatási területen, Huseby Klevben 9700 éves korúra becsült emberi csontdarabokat találtak svéd régészek. A fosszíliák mellett emberi fognyomokat tartalmazó nyírfakéregkátrányból és gyantából álló rágógumik is voltak, amelyeket később DNS-elemzéseknek vetettek alá.

Anders Götherström kutatásvezető azt mondta, hogy őseink valószínűleg azért rágták ezt a gyantát, hogy fegyvereik és más eszközeik összeragasztásához használják, de annak is nagy esélye van, hogy egyszerűen élvezetből rágóztak.

„Az a legvalószínűbb hipotézis, hogy csak azért is rághatták ezeket, mert szerették, vagy mert úgy gondolták, hogy valamilyen gyógyászati célt szolgálnak” – idézte Götherströmöt a Guardian.

A Stockholmi Egyetem kutatói fogászati lenyomatokat készítettek őskori rágott fekete nyírfaszurokból – Fotó: Verner Alexandersen / Stockholm University / AFP
A Stockholmi Egyetem kutatói fogászati lenyomatokat készítettek őskori rágott fekete nyírfaszurokból – Fotó: Verner Alexandersen / Stockholm University / AFP

A DNS-minták alapján már akkor is inkább a tinédzserek között volt népszerűbb a rágózás, és nők és férfiak egyaránt nyammogtak a gyantás cuccon. Götherströmék egy korábbi kutatásban elvégezték a fogyasztók genetikai profilozását, ezúttal viszont arra voltak kíváncsiak, hogy milyen étrendet követtek a kőkorszaki emberek.

A rágógumiban talált DNS-ek alapján arra jutottak, hogy a szarvas, a pisztráng és a mogyoró meghatározó elem lehetett, de nyomokban vadalmát, kacsát és rókát is kimutattak, és tanulmányuk szerint a vörösbegy, a csészecsiga, a tengerifű és a fagyöngy is az étrend része volt.

A rágásnyomokból kinyert DNS a szájhigiénia állapotáról is árulkodik. Az egyik tinédzser lány mintájában több olyan baktériumot találtak, amelyek ínygyulladásra utaltak. A kutatók szerint valószínűleg nem sokkal később el is veszítette a fogait.

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!