Elindult az első kereskedelmi Hold-misszió, magyarok üzeneteit is viszi magával
2024. január 8. – 16:27
Több mint ötven évvel az Apollo–17 sikeres küldetése után az Amerikai Egyesült Államok újra megpróbál a Holdon landolni. Az első lépést ehhez megtette, magyar idő szerint hétfőn reggel a Peregrine–1 misszió indítása sikeres volt – bár cikkünk megjelenése után nem sokkal a projekt mérnökei problémát észleltek: az egységnek feltehetően hajtóműhiba miatt nem sikerült stabilan beállnia a Nap felé, így nincs garantálva az energiaellátása. A hiba elhárításán hétfő esti hírek szerint még dolgoznak, a projekt sorsa múlhat azon, hogy sikerrel járnak-e.
A Peregrine–1 célba érése több szempontból is figyelemre méltó lenne. Embert most nem küldtek fel, de enélkül is számos izgalmat és furcsaságot rejt a projekt. Az amerikai űrügynökség (NASA) gyakorlatilag taxiztatja magát egy magáncéggel, és a kutatáshoz szükséges műszerek mellett például a Star Trek-sorozat egykori szereplőinek hamvai is a Hold felé tartanak, de van magyar időkapszula is a fedélzeten.
Újra érdekes lett a Hold
Az Egyesült Államok utolsó sikeres landolása a Holdon 1972. december 11-én volt, és azóta nemhogy embert, de más eszközöket sem küldtek fel oda az amerikaiak. Egyszerűen azért, mert nagyon drága egy Hold-projekt, és miután a Szovjetunió széthullása után az űrverseny is értelmét vesztette, már a Hold sem volt igazán érdekes többé egy jó darabig.
Most azonban az emberiség és a NASA figyelme is újra a Hold felé fordult. Egyrészt azon gondolkodnak, hogy megteremtsék ott az emberi élet feltételeit, másrészt a jelenleg is folyó Artemis-program eredményei és technológiái már a Mars-utazást is előkészíthetik. A Peregrine–1 szorosan véve nem az Artemis része, de a tudományos eredményei támogatni tudják azt is.
Mivel a Holdra eljutni nagyon drága, ennek a finanszírozását nem sok állam, kormány vállalja fel szívesen. Az USA jó darabig hanyagolta is a Holdat, de más országoknak azért még meghódítandó célként ott lebegett a szemük előtt. A magát nagyhatalomként azonosító Kína, India és Oroszország is levezényelt Hold-projekteket az elmúlt években. Náluk nem feltétlenül volt szempont a költséghatékonyság.
Legutóbb az indiai Csandraján–3 küldetés járt sikerrel, az űreszközük 2023 augusztusában szállt le a Holdon, és először érték el a még felderítetlen déli pólust. Ezért a címért szinte olyan küzdelem bontakozott ki, mint annak idején Amundsen és Scott között a Déli-sark eléréséért. Tavaly az oroszok is a holdi déli pólusra pályáztak, hogy megmutassák, még komolyan vehető szereplők az űrkutatásban, de pár nappal az indiai leszállóegység landolása előtt a Luna–25 lezuhant. Pár évvel korábban Kína is megjárta a Holdat, a Csang-o–4 űrszonda 2019 januárjában szállt le a túlsó oldalon, majd egy évvel később már mintákat is hozott.
Űrverseny a magánszektorban
A NASA-nak is meg kell fontolnia, hogy mire költi a dollárjait, így a holdra szállás iránti amerikai érdeklődés újbóli élénkülésével kézenfekvőnek tűnt az az ötlet, hogy több projektbe privát szereplőket vonjanak be. A kereskedelmi holdi teherszállítási programban 2017 óta fuvarozókat, tehát olyan cégeket kerestek, amelyek elviszik a műszereiket.
A Holdig jutáshoz rakéta, a landoláshoz leszállóegység szükséges. Az előbbit két repülőgépgyártó, a Boeing és a Lockheed által létrehozott United Launch Alliance (ULA), utóbbit az Astrobotic Technology szállította le a Peregrine–1-hez.
A NASA nagy kockázatot is vállalt ezekkel a szereplőkkel, mert a Vulcan Centaur rakéta soha korábban nem repült, csak elődei, a leszállóegység pedig még soha nem kísérelte meg elhagyni a Föld körüli pályát. Az indítás a kétkedőknek részben már választ adott, a rakéta a terveknek megfelelően haladt a kilövés után, és orbitális pályára is állt.
Maga az Astrobotic vezérigazgatója, John Thorton is némileg szkeptikus. A CNN-nek korábban azt mondta, hogy 50 százalékosnak látja a landolás esélyét, de szerinte nem is ez a konkrét leszállás a tét, hanem az iparág sikere.
Az űriparban már régóta jelen vannak magáncégek, elsősorban az Elon Musk-féle SpaceX és Jeff Bezos Blue Originje. Az ULA pedig éppen azon igyekszik, hogy Muskot legyőzze, a műholdfellövések piacán próbál a Falcon 9-eseknél jobb rakétákat kínálni. A Holdat is célozta már meg magáncég, 2019-ben az izraeli Beresheet próbált meg leszállni, de a szonda a Hold körüli pálya elérése után, a leszállási kísérlet közben odaveszett.
A Peregrine–1 misszióért a NASA most 108 millió dollárt (37,3 milliárd forintot) fizetett, ami szakértők szerint meglehetősen jó ár azért, hogy a műszereik eljussanak a Hold felszínére. A tervek szerint az 1,9 méter magas és 2,5 méter átmérőjű leszállóegység február 23-án landol majd a Sinus Viscositasban.
Magyar rakományt is szállít
A NASA öt műszert fog majd üzemeltetni nagyjából nyolc napon át. Mérik a sugárzás szintjét, a felszíni és a felszín alatti vízjeget kutatják, és monitorozzák a Hold exoszférának nevezett, nagyon vékony gázrétegből álló légkörét. Ezek a kutatások már a Hold erőforrásainak felmérését segítik, ha az emberiség meg akarja itt vetni a lábát, sok mindenre szüksége lesz.
A küldetés során kiderülhet, hogy a vízmolekulák hogyan szabadulnak fel a felszínről nappal, és hogyan csapódhatnak le újra éjszaka, ami fényt deríthet a holdi víz körforgására. A kutatók a hőmérséklet ingadozását is megfigyelik – plusz 100 és mínusz 100 Celsius-fok körül van a két szélsőérték.
A Peregrine-misszó a műszerek mellett egy sor elsőre haszontalannak tűnő hasznos terhet is szállít különböző cégek és alapítványok megbízásából, nyilván ebben is van az üzlet. Az űrszonda rakományai között szerepel Gene Roddenbery, a Star Trek-sorozat forgatókönyvírójának DNS-e, ahogy a sci-fi-sorozat több színészének, James Doohannek, DeForest Kelley-nek és Nichelle Nicholsnak hamvai is.
A holdi temetkezésnek máris vannak ellenzői. A navahó indiánok szervezete, a Navajo Nation felszólította a Fehér Házat, hogy halasszák el a kilövést az emberi hamvak miatt. A navahók a Holdat szent dologként tartják számon, és „nagyon nyugtalanítja őket az a javaslat, hogy emberi maradványok nyughelyévé alakítsák” – mondta Buu Nygren, a szervezet elnöke.
A Holdra egy mini holdjáró is léphet, a Carnegie Mellon Egyetem cipősdoboz-méretű járműve lehet az első amerikai robot, amelyik a Holdon tesz egy kört. A rakományban szerepel egy pénzérme, ami egy bitcoint tárol, a DHL dobozokat küldött fel regényekkel, fényképekkel, de a Mount Everest egy kis darabját is belepakolták. Egy japán sportitalgyártó egy úgynevezett Hold-álomkapszulát küldött fel, ami több mint 180 ezer gyerek üzenetét rejti magában.
Az első kereskedelmi járattal magyarok is megjelennek a Holdon. A Puli Space Technologies a Téridő Plakettjét (Memory of Mankind) pakoltatta fel a szondára. A cég honlapján olvasható tájékoztató szerint a holdi körülményeknek is ellenálló fémből készült, mikrofilmszerűen olvasható táblán magánemberek és magyar cégek helyezhettek el jegyzeteket.
„Egyedi kulturális és társadalmi lenyomat arról, hogy mit tartunk fontosnak a 2020-as évek elején, mit tartunk megőrzendőnek a halhatatlanság számára” – írta az emléktábláról a Puli. A jegyzetek között ott van Weöres Sándor egyik verse, a Szembe-fordított tükrök, míg egy másik írás Bay Zoltán fizikusnak állít emléket. Ő végezte el 1946-ban azt a kísérletet, amellyel kimutatták, hogy a rádióhullámok visszaverődtek a Holdról.
Cikkünket a megjelenés után frissítettük a meghibásodásról érkezett hírekkel.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!