Aláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy Kolozsvár önkormányzata vásárolja meg a Telefonpalotát

Aláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy Kolozsvár önkormányzata vásárolja meg az eladó Telefonpalotát, és tegye a város épített örökségének a részévé, vagyis vegye fel a műemlékek listájára.

Az aláírásgyűjtés kezdeményezői – többnyire építészek – azt szeretnék, ha a város megvásárolná az épületet, majd megnyitná azt a nagyközönség számára. Amennyiben az önkormányzat egyedül tudja megvásárolni az épületet, alternatívaként azt javasolják, hogy a Kolozsvári Műszaki Egyetemmel vagy a városban működő más egyetemekkel partnerségben tegye azt meg, hogy az épület olyan közfunkciót kaphasson, „amelyek illeszkednek az épület szerkezetéhez, beosztásához és építészeti arculatához”.

A műemléki védettséggel azt szeretnék elérni a kezdeményezők, hogy a „jövőbeli használói már nem változtassanak rajta jelentősen az építészeti örökségi értékei miatt.”

Az épületet Vasile Mitrea tervei alapján két szakaszban készült el: az elsőt 1969-ben fejezték be, a másodikat pedig az utolsó emelet hozzáadásával 1976-ban. Április végén került nyilvánosságra, hogy a jelenlegi tulajdonosa, az Orange Romania Communications el szeretné adni, a kikiáltási ára több mint 2 millió euró. Az épületet felvételét a műemléki listára már 2018-ban felterjesztették.

A főként építészekből álló kezdeményezők több érvet is felhoznak amellett, hogy miért kellene műemlékké nyilvánítani és megnyitni a nyilvánosság számára:

• Az építészeti értékei miatt. Mint írják, az épület emblematikus példája a ‘60-as és ’70-es évek romániai brutalista építészetének, és kevés más ilyen jó állapotban fennmaradt épület található az országban ebből az irányzatból. Az épület európai modernizmus helyi adaptációját jelenti.
• Történelmi és technológiai jelentősége miatt. A kezdetben telefonközpontként működő épület a szocialista időszakban kulcsszerepet játszott a város kommunikációs modernizációjában. Kulcsfontosságú eleme volt az akkori városi infrastruktúrának.
• Kulturális potenciálja miatt. A kivételes építészeti minőségű épülethez férhetne hozzá a közösség, ha többfunkciós kulturális központtá alakítanák. Ugyanakkor lehetőséget biztosítana egy kevésbé értékelt korszak épített örökségének a megmutatására, kiegészítené a város turisztikai kínálatát.
• A kezdeményezők szerint, ha magánbefektetőhöz kerül, akkor akkor visszafordíthatatlan átalakításokon eshet át, elveszítheti az értékes építészeti karakterét. Megjegyzik, az épületről már eltűnt néhány eredeti, fém díszítőelem, de az még restaurálható lenne. Szerintük az épület felújítása és adaptív újrahasznosítása modellje lehetne a városi fenntarthatósági gyakorlatoknak, amely a meglévő épületek felújítását ösztönözné a lebontás helyett.
• Az európai precedensek is mellette szólnak. Amellett érvelnek, hogy több európai nagyvárosban (Berlin, Bécs, Milánó) is sikerült új funkciót adni az ipari és funkcionális épületeknek, amik így látogatókat vonzanak és a városrészeket élesztenek újjá.
• A helyi identitás meghatározója. A Telefonpalota része a kolozsváriak kollektív emlékezetének, ismert városi tájékozódási pont. Megmentése hangsúlyozná a városvezetés elkötelezettségét Kolozsvár sokszínű történelmének megőrzése és a fenntartható, befogadó várospolitika mellett. A közelében található park is ideálissá tenné egy új közösségi létesítménynek.

Aki egyetért az aláírásgyűjtés kezdeményezőivel, itt támogatja azt.