Zenével, történetekkel, sétával érkezik a 9. Kolozsvári Zsidó Napok

Különleges koncertekkel, emléksétával, színházi esttel ünnepli a Kolozsvári Zsidó Napok az erdélyi zsidó közösség kulturális örökségét november 2. és 5. között. A rendezvényt kilencedik alkalommal szervezi meg a Kolozsvári Zsidó Hitközség, a Kolozsvár Társaság és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz).

A fesztivál megnyitója november 2-án, szombaton 19 órakor lesz a Horea úti (Nagy utcai) zsinagógában. A nyitóprogram keretében Nógrádi Gergely és zenészbarátai mutatják be koncertjüket. Nógrádi Gergely, aki a budapesti Frankel-zsinagóga elismert főkántora, már számos alkalommal visszatért Kolozsvárra és ezúttal olyan neves művészekkel lép színpadra, mint Kun Ágnes Anna énekesnő és Fellegi Balázs kántor, akik a zsidó zenét ötvözik az operai hagyományokkal. Az estét Teszter Nelli zongoraművész kíséri, akinek játéka méltán híres a magyar és nemzetközi zenei körökben.

Vasárnap délelőtt a Farkas utcából indulva kulturális sétára invitálják az érdeklődőket, amelynek során Karácsony Benő kolozsvári író életének helyszíneit járhatjuk be. Az emléksétán Szilágyi Adrien és Sipos Dávid vezetésével idézhetjük meg a szerző műveit, gondolatait, valamint azokat a helyszíneket, amelyek a munkásságát alakították.

Délután a Bánffy Miklós Operastúdióban a Nigun zenekar lép fel, ötvözve a közép-kelet-európai zsidó zenei hagyományokat a jazz dinamizmusával. Este pedig Fesztbaum Béla színművész előadásában elevenedik meg a pesti polgár alakja, régi kabaré- és orfeumdalokkal, anekdotákkal fűszerezve, tisztelgésként Benedek Miklós, a legendás magyar színész emléke előtt.

November 4-én, hétfőn Laczkó Vass Róbert és Oláh Csongor mutatják be a Régi Magyar Cabaret című előadásukat, amely a 20. század eleji magyar kabaré világát idézi meg. Az előadáson könnyed humorú sanzonok és vitriolos kabarédalok hangzanak el, amelyek nemcsak a korabeli társadalomkritikát, hanem a pesti orfeumok és kávéházak hangulatát is életre keltik.

Az esti programot Dés László szólókoncertje zárja, amely lehetőséget kínál arra, hogy a közönség Kolozsváron hallja először a zeneszerzőt kizárólag egy zongorával kísérve. Dés László az evangélikus-lutheránus templomban nem csak zenélni fog, de mesélni is dalainak születéséről, az alkotás folyamatáról és hogy milyen is volt együtt dolgozni Bereményi Gézával és Esterházy Péterrel.

A fesztivál utolsó napján, kedden Móser Ádám harmonikaművész színes klezmer-estjét hallhatjuk a Bulgakov kávéházban. A zenész saját szerzeményeit és a klezmer legkülönfélébb stílusait mutatja be, amely révén egy zenei időutazásra hívja a hallgatóságot.

Az est fénypontjaként a Belvárosi Unitárius templomban Malek Andi Soulistic koncertje várja a közönséget. Az előadás során a népszerű Hegedűs a háztetőn című musical felejthetetlen dallamai csendülnek fel, Jáger Bandi érzelmes hangszerelésével kísérve. A koncert ígérete szerint a hallgatóság nemcsak a zenészi virtuozitásban, hanem a zsidó hagyományok gazdagságában is részesülhet, hiszen a program második felében jiddis szving dalok és szefárd művek is elhangzanak.

A részletes program a hatartalankultura.hu oldalán olvasható.

A zsidó közösség Kolozsváron

Ahogy olvashatjuk a Kolozsvári Zsidó Hitközség oldalán, a kolozsvári zsidóság története mélyen összefonódik a város kulturális életével. A helyi közösség a 20. század elején élte fénykorát, 1941-ben körülbelül 16 763 főt számlált, ami a lakosság 15,1%-át tette ki. Kiemelkedő tagjai közé tartozott Karácsony Benő (ügyvéd, író), Ligeti Ernő (író), Bárd Oszkár (orvos, költő), Szántó György (regényíró) vagy Róth Hugó (ügyvéd, író), aki aktívan részt vett a romániai Országos Magyar Párt megalakításában. A kulturális életet számos zsidó származású művész és közéleti személyiség gazdagította, például Janovics Jenő és Kádár Imre, akik a kolozsvári Magyar Színház igazgatói voltak.

A holokauszt alatt 16 148 zsidót deportáltak Kolozsvárról Auschwitzba és a háború végére mindössze körülbelül 80-an éltek a városban, akik bujkálással menekültek meg. 1945 után a kolozsvári zsidóság száma hozzávetőlegesen ezerre tehető, ebben benne voltak azok is, akik 1940 előtt Romániába menekültek, és visszatértek vagy onnan települtek át Kolozsvárra. A kolozsvári hitközség ma mintegy 400 tagot számlál.