Kálmán-nap volt a kolozsvári Művész moziban, ahol a film színészei meséltek a nézőknek a kulisszákról
A kolozsvári Művész Moziban tartották Hajdu Szabolcs legújabb filmjének, a Kálmán-napnak premier előtti vetítését. A film vetítését követően Tóth Orsolya, Gelányi Imre és Szabó Domokos színészek, valamint Gálovits Zoltán gyártásvezető csatlakoztak a közönséghez. Az esemény közvetlen hangulatú volt, ahol a közönség lehetőséget kapott arra, hogy kérdezhessen a film elkészítéséről, a forgatási élményekről, és magáról a történetről. A rendező ezúttal nem volt jelen, de az alkotók hitelesen közvetítették a film hátterét és Hajdu elképzeléseit.
A Kálmán-nap a magánélet-trilógia második része, amely az első film, az Ernelláék Farkaséknál folytatása. Habár a két film hangulatvilágában hasonló, az első részben a kényszerű együttlét szembesíti a családtagokat egymással, míg a Kálmán nap a középkorú párok kapcsolati problémáit tárja elénk.
Mindkét alkotás a kapcsolatok intimebb oldalát boncolgatja, de más-más szemszögből közelít a témához.
Az új film a magánélet legintimebb pillanatait helyezi középpontba. A történet egy látszólag hétköznapi névnap ünnepsége köré épül, ahol a szereplők tisztességes mennyiségű pálinkát gurítanak le, de végül nem az ital, hanem a váratlanul felszínre törő őszinteség vezet a tragikus pillanatokhoz. A film visszafogott kamaradráma jellegű, néhány óra alatt játszódik és drámaisága fokozatosan épül fel, ahogy a felszíni udvariasság és a kedvesség mögött megbúvó belső feszültségek, sérelmek és elfojtott érzelmek kerülnek előtérbe.
A film igazán magyaros hangulata, mind a pálinkázásban, mind a keserédes, ironikus szófordulatokban is tetten érhető. Gelányi Imre (az Ernőt megtestesítő színész) a beszélgetés során kiemelte, hogy a pálinkamotívum igencsak beszédes a történetben.
Gyógyír az mindenre; hasfájásra, szívfájdalomra még a kínos csendre is, miközben a néző számára egyértelművé teszi, hogy a háttérben mélyebb feszültségek lappanganak.
Tóth Orsolya, a film egyik női főszereplője elárulta, hogy a játékuk során számottevő előnyt jelentett, hogy kollégáival kamaszkoruk óta közeli barátságot ápolnak. Az intim jelenetek és a zárt térben játszódó szituációk különleges figyelmet és empátiát igényeltek a színészektől.
A Kálmán-nap szereplői a színházi előadásaikat is nagy sikerrel játsszák, így a film és a színház világa közötti különbségek és hasonlóságok is a beszélgetés középpontjába kerültek. Az eltérések kiemelésével a színészek árnyaltabb képet adtak arról, hogyan formálja meg a színpad és a kamera az előadói munkát.
Gelányi Imre rámutatott, hogy bár a színházi próbák során volt lehetőségük improvizációra, a filmforgatás szabályai szigorúbb kereteket szabtak a színészi munkának. „A színházban lehetőség van arra, hogy napról napra fejlődjön egy előadás, de a filmkészítésnél minden pillanat örökre megmarad, azt egyszer kell tökéletesen megcsinálni, így a forgatás során sokkal nagyobb a tét”- mesélte Imre, aki szerint ez a különbség komoly kihívást jelentett a stáb számára, figyelembe véve, hogy az utóbbi években a színház világához szoktak. Imre karaktere, Ernő megformálásánál ez a különbség különösen hangsúlyos volt. A filmben házmesterként szereplő archetípus több ismerős ember karakterjegyeinek ötvözésével jött létre. Felbukkanása a család életében fénytörésként jelenik meg, mint egy kiáltvány van jelen. Tragédiája a feleségét és gyermekét elvesztett emberé, aki érzelmi és mentális hiányokkal küzd ezzel tükröztetve a két társadalmi osztályt. A férfi drámája mélyebb, mégis a film intim világa háttérbe szorítja és a két házaspár között levő mindennapi párkapcsolati problémák vannak a középpontban.
Szabó Domokos elmondta, hogy színházi tapasztalatait is felhasználta a filmben, de míg a színpadon erőteljes gesztusokkal dolgozhatott, a film intimitása visszafogottabb játékot követelt meg ,,minden amplitúdót le kellett tekernem, hogy kisebb eszközökkel is hatni tudjak a közönségre, de a két műfaj között átfedések is vannak, és ez szakmailag egy nagyon érdekes feladat volt.”
Gálovits Zoltán, a film gyártásvezetője, elárulta, hogy a forgatási helyszínt csupán két héttel a felvételek megkezdése előtt találták meg. A film rendezőjének barátja által biztosított házban forgattak, amely tökéletes hátteret adott a Kálmán-nap bensőséges világához. Az egyetlen komoly változtatás, amit a berendezésen végeztek, a híres art deco stílusú kanapé becipelése volt.
A forgatás mindössze 14 napig tartott. A színészek kiemelték, hogy Hajdu Szabolcs rendezői és azzal párhuzamos színészi szerepe nem hátráltatta a munkát, sőt, nem befolyásolta a forgatási időt sem. „Bár több szerepet is betöltött, ez nem növelte jelentősen a forgatás idejét” – mesélték.
A közönség számára a gyártásvezető azt is felfedte, hogy a trilógia harmadik része a jövő év elején megérkezik Kolozsvárra.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!