Kálmán-nap volt a kolozsvári Művész moziban, ahol a film színészei meséltek a nézőknek a kulisszákról

2024. szeptember 11. – 19:03

Másolás

Vágólapra másolva

A kolozsvári Művész Moziban tartották Hajdu Szabolcs legújabb filmjének, a Kálmán-napnak premier előtti vetítését. A film vetítését követően Tóth Orsolya, Gelányi Imre és Szabó Domokos színészek, valamint Gálovits Zoltán gyártásvezető csatlakoztak a közönséghez. Az esemény közvetlen hangulatú volt, ahol a közönség lehetőséget kapott arra, hogy kérdezhessen a film elkészítéséről, a forgatási élményekről, és magáról a történetről. A rendező ezúttal nem volt jelen, de az alkotók hitelesen közvetítették a film hátterét és Hajdu elképzeléseit.

A Kálmán-nap a magánélet-trilógia második része, amely az első film, az Ernelláék Farkaséknál folytatása. Habár a két film hangulatvilágában hasonló, az első részben a kényszerű együttlét szembesíti a családtagokat egymással, míg a Kálmán nap a középkorú párok kapcsolati problémáit tárja elénk.

Mindkét alkotás a kapcsolatok intimebb oldalát boncolgatja, de más-más szemszögből közelít a témához.

Az új film a magánélet legintimebb pillanatait helyezi középpontba. A történet egy látszólag hétköznapi névnap ünnepsége köré épül, ahol a szereplők tisztességes mennyiségű pálinkát gurítanak le, de végül nem az ital, hanem a váratlanul felszínre törő őszinteség vezet a tragikus pillanatokhoz. A film visszafogott kamaradráma jellegű, néhány óra alatt játszódik és drámaisága fokozatosan épül fel, ahogy a felszíni udvariasság és a kedvesség mögött megbúvó belső feszültségek, sérelmek és elfojtott érzelmek kerülnek előtérbe.

A film igazán magyaros hangulata, mind a pálinkázásban, mind a keserédes, ironikus szófordulatokban is tetten érhető. Gelányi Imre (az Ernőt megtestesítő színész) a beszélgetés során kiemelte, hogy a pálinkamotívum igencsak beszédes a történetben.

Gyógyír az mindenre; hasfájásra, szívfájdalomra még a kínos csendre is, miközben a néző számára egyértelművé teszi, hogy a háttérben mélyebb feszültségek lappanganak.

Tóth Orsolya, a film egyik női főszereplője elárulta, hogy a játékuk során számottevő előnyt jelentett, hogy kollégáival kamaszkoruk óta közeli barátságot ápolnak. Az intim jelenetek és a zárt térben játszódó szituációk különleges figyelmet és empátiát igényeltek a színészektől.

A Kálmán-nap szereplői a színházi előadásaikat is nagy sikerrel játsszák, így a film és a színház világa közötti különbségek és hasonlóságok is a beszélgetés középpontjába kerültek. Az eltérések kiemelésével a színészek árnyaltabb képet adtak arról, hogyan formálja meg a színpad és a kamera az előadói munkát.

Gelányi Imre rámutatott, hogy bár a színházi próbák során volt lehetőségük improvizációra, a filmforgatás szabályai szigorúbb kereteket szabtak a színészi munkának. „A színházban lehetőség van arra, hogy napról napra fejlődjön egy előadás, de a filmkészítésnél minden pillanat örökre megmarad, azt egyszer kell tökéletesen megcsinálni, így a forgatás során sokkal nagyobb a tét”- mesélte Imre, aki szerint ez a különbség komoly kihívást jelentett a stáb számára, figyelembe véve, hogy az utóbbi években a színház világához szoktak. Imre karaktere, Ernő megformálásánál ez a különbség különösen hangsúlyos volt. A filmben házmesterként szereplő archetípus több ismerős ember karakterjegyeinek ötvözésével jött létre. Felbukkanása a család életében fénytörésként jelenik meg, mint egy kiáltvány van jelen. Tragédiája a feleségét és gyermekét elvesztett emberé, aki érzelmi és mentális hiányokkal küzd ezzel tükröztetve a két társadalmi osztályt. A férfi drámája mélyebb, mégis a film intim világa háttérbe szorítja és a két házaspár között levő mindennapi párkapcsolati problémák vannak a középpontban.

Szabó Domokos elmondta, hogy színházi tapasztalatait is felhasználta a filmben, de míg a színpadon erőteljes gesztusokkal dolgozhatott, a film intimitása visszafogottabb játékot követelt meg ,,minden amplitúdót le kellett tekernem, hogy kisebb eszközökkel is hatni tudjak a közönségre, de a két műfaj között átfedések is vannak, és ez szakmailag egy nagyon érdekes feladat volt.”

Gálovits Zoltán, a film gyártásvezetője, elárulta, hogy a forgatási helyszínt csupán két héttel a felvételek megkezdése előtt találták meg. A film rendezőjének barátja által biztosított házban forgattak, amely tökéletes hátteret adott a Kálmán-nap bensőséges világához. Az egyetlen komoly változtatás, amit a berendezésen végeztek, a híres art deco stílusú kanapé becipelése volt.

A forgatás mindössze 14 napig tartott. A színészek kiemelték, hogy Hajdu Szabolcs rendezői és azzal párhuzamos színészi szerepe nem hátráltatta a munkát, sőt, nem befolyásolta a forgatási időt sem. „Bár több szerepet is betöltött, ez nem növelte jelentősen a forgatás idejét” – mesélték.

A közönség számára a gyártásvezető azt is felfedte, hogy a trilógia harmadik része a jövő év elején megérkezik Kolozsvárra.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!