Kilakoltatásuk történetét feldolgozó operában lépnek színpadra a patarétiek

A kolozsvári Coastei utcai lakók kilakoltatásának és Patarétre költöztetésének történetéről szóló operát mutat be a Kolozsvári Román Nemzeti Opera május 10-én este fél héttől. Az előadásban a társulat zenészei és énekesei mellett a pataréti közösség néhány tagja is fellép, ők, és Dan Vasile rendező sajtótájékoztatón számoltak be a közös alkotófolyamatról.

A kolozsvári szeméttelep szomszédságában, közművesítés nélküli, toxikus környezetben több mint 2000-en élnek, többségük roma. Róluk szól a Waste Side Story, amely az AltArt Alapítvány Khetane 2 projektje keretében, a Goethe Intézet, a Friedrich Naumann Szabadságért Alapítvány és a Kolozsvári Román Nemzeti Opera közreműködésével, a Román Kormány Interetnikai Kapcsolatokért Felelős Főosztályának (DRI) támogatásával valósul meg.

„Az előadás az elnyomásról, a társadalmi egyenlőtlenségekről, rasszizmusról, a tisztességes élethez való jogunkért folytatott harcról szól. Az életünkből inspirálódott ez az opera, annak a 350 embernek a történetét dolgozza fel, akiket a Coastei utcából lakoltattak ki 2010. december 17-én” – mondta Alex Fechete roma aktivista, közösségi facilitátor. Mint hozzátette, ő maga és Maria Stoica aktivista is a 350 kilakoltatott között volt, és közreműködtek a librettó szerzőjével, Mara Căruțașuval, illetve inspirációt szolgáltattak a fiatal német zeneszerzőknek, Dominik Schusternek és Tobias Gröningernek is.

A roma szereplők a próbák alkalmával először jártak az opera épületében. „Ez nekünk is premier, amit itt csinálunk az egyedi és nagyon vagány” – jegyezte meg Alex Fechete. „Úgy tekintünk erre, mint egy nagylelkű gesztusra: a város legsérülékenyebb közössége egy olyan előadást ad ajándékba a kolozsváriaknak, ami számukra is emészthető. Ez a mi életünk története. Ennyink van, és ezt nyílt szívvel ajánljuk fel önöknek. Van közülünk olyan, akinek már több kilakoltatásban is része volt. Nem könnyű újra átélni ezt a próbákon és az előadáson, de megtesszük, mert úgy gondoljuk, hogy egy jó ügyet szolgálunk, hogy ezzel hozzájárulunk egy jobb, igazságosabb és méltóbb világhoz, a közös jövőnkhöz” – fogalmazott.

„Amit mi éreztünk, azt a kívülállók sosem fogják érezni. Ti a médiában dolgoztok, és jól ismeritek azokat a kommenteket, amiket a közösségi oldalakon gyakran a patarétiekről írnak. Azt üzenem nekik, hogy egyikünk sem választotta azt, hogy ott éljen. Mindenki, akinek van szeme arra, hogy az előítéleteken túl lásson, meg fogja érteni, hogy minket erőszakkal vittek oda” – tette hozzá Maria Stoica.

Az előadásról annyit árultak el, hogy a pataréti szereplők nem énekkel vesznek részt az előadásban, Alex Fechetének viszont lesz egy roma nyelvű rapszólója. Dan Vasile elmondta, nem szeretett volna korlátokat szabni az amatőr szereplőknek, az elve az volt, hogy bizonyos kontextusokat hoz létre, ezekben hagyja őket szabadon mozogni, és egyfajta koordonátorként utánuk alakítja az előadást. „Ez a folyamat engem is megváltoztatott, ezután nem fogok ugyanúgy művészetet csinálni” – mondta.

Művészi karrierje során először történik meg, hogy nem a saját történetét állítja színpadra, hogy az élet minden esztétikai szándékot felülír, vallotta be Dan Vasile rendező. „Ezek az emberek a szemétdomb mellől jönnek minden nap próbára, aztán meg visszatérnek a szemétdombra” – mondta. „Lenyűgözött az öröm, amivel jöttek, a mosolyuk, az, ahogy reagáltak, amikor először meghallották a szopránt, a tenort vagy a baritont, a zongorát” – mesélte.

„Jól éreztük magunkat a próbákon. Tisztelettel viszonyultak hozzánk, nem húzódtak el tőlünk” – mondta az egyik pataréti szereplő.

„Próbáltuk tüntetésekkel felhívni a figyelmet a problémáinkra, de nem nagyon sikerült támogatókra találnunk. Próbáltuk rádión, kultúrán keresztül hallatni a hangunkat, elmondani, hogy mi is ugyanúgy szeretünk, mint más, mi is emberek vagyunk. Nekünk külön kérnünk kell, hogy emberszámba vegyenek. Az operával azért próbálkozunk, mert azt a kritikát kaptunk, hogy a manelevel sokan nem tudnak azonosulni, hogy az nem a romák tradicionális zenéje. Nem tudjuk, hogy magyarázzuk el az embereknek, hogy ez a kultúránk része. Talán furának tűnhet, hogy a mi roma közösségünk operán dolgozik, de hallatni szeretnénk a hangunkat. Az operában is” – foglalta össze Alex Fechete.

A bemutatóra 30 lej és 70 lej közötti áron kaphatók jegyek. Egyelőre nincs leszögezve, hogy május 10-e után mikor lehet még megnézni az előadást, de az operának szándékában áll műsoron tartani, illetve egyeztetés alatt áll az is, hogy Pataréten előadják.