Mózes Attila írói, kritikusi és szerkesztői életművéről tartanak konferenciát Kolozsváron

Mózes Attila író, irodalomkritikus, szerkesztő életművéről tartanak konferenciát április 25-26-án Kolozsváron.

A század hamutartója – Mózes Attila-konferencia című rendezvényen magyarországi és erdélyi irodalomtörténészek, különböző folyóiratok, műhelyek szerkesztői tartanak előadásokat Mózes Attila életművéről, írta az MTI. A rendezvényt a kolozsvári Helikon folyóirat, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság, a Bukaresti Egyetem, az Erdélyi Magyar Írók Ligája és az Erdélyi Múzeum-Egyesület szervezi.

A konferencián Mózes Attila írói és kritikusi munkásságáról, irodalmi kapcsolathálójáról, a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján szereplő szövegeiről, a Helikonhoz fűződő kapcsolatáról lesz szó. A program itt érhető el.

A rendezvény részeként Szántai János beszélget Király László Kossuth-díjas erdélyi magyar költővel, íróval. A konferencián Antal Balázs, Radics Péter, Vermesser Levente és Vida Gábor részvételével tartanak kerekasztalbeszélgetést, melyet Papp Attila Zsolt vezet, majd a Helikon szerkesztőségébe is ellátogatnak a résztvevők.

Az első nap zárásaként a Bulgakov kávéházban tartanak szépirodalmi felolvasást Antal Balázs, Fekete Vince, Király Zoltán, László Noémi, Márton Evelin, Vermesser Levente, Vida Gábor és Wirth Imre részvételével.

A konferencia másnap a KAB-székházban folytatódik, ahol Mózes Attila novelláiról, prózájáról, életművéről értekeznek az előadók.

Mózes Attila (1952-2017) a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem bölcsészettudományi karán 1976-ban szerzett orosz-magyar-francia tanári diplomát. Pályáját a román lakosú Székelyhidason kezdte, ahol franciát és tornát tanított 1976 és 1979 között. Ezután Kolozsvárra került az Utunk szerkesztőségébe, 1990-től a lap utódjának, a Helikonnak lett a prózarovat-vezetője.

Nemzedékének egyik legkiválóbb írója volt, az Átmenetek, a Füstkorom, Az Oroszlán Hava és egyéb történetek, az Egy pohár vigyor, a Napnyugati vándorlás című elbeszéléskötetek, valamint az Egyidejűségek című regény, az Árvízkor a folyók megkeresik régi medrüket című regény, illetve A vénasszonyok nyara című kisregény szerzője. Két utolsó prózakötete, a Zsibvásár és a Foglaló – 13+1 érzelmes beszély 2010-ben, illetve 2011-ben jelent meg.

2012-ben kapta meg a Márai Sándor-díjat, négyszer vehette át a Romániai Írók Szövetségének prózadíját, legutóbb 2014-ben, és az Erdélyi Magyar Írók Ligájának nagydíjában és kritikai díjában is részesült 2002-ben és 2004-ben. 2019-ben posztumusz a Digitális Irodalmi Akadémia tagjai közé választották.