Jenkins Stabat Materét adja elő Romániában elsőként a kolozsvári Visszhang kórus
2024. március 14. – 15:24
A kolozsvári Visszhang kórus szólaltatja meg Romániában elsőként Sir Karl Jenkins walesi kortárs zeneszerző Stabat Mater című oratórikus művét. Az egyetemisták kórusát rendszeresen kísérő zenekar erre az alkalomra közel 60 fősre bővült, Tijana Vignjević szarajevói és Mányoki Mária kolozsvári énekművészek énekelnek szólót, a közel-keleti fafúvós hangszerre írt szólamot pedig a Szebenben élő Călin Han adja elő.
Közel 110 fő lép fel március 24-én, virágvasárnap este fél nyolctól a kolozsvári Szent Mihály-templomban megszervezett ingyenes koncerten, mondta el Molnár Botond, a Visszhang kórus karnagya. „Kilenc éve hetente-kéthetente egyszer biztos meghallgattam a művet, mert nagyon szeretem. Az első zenekari próbán, amikor megszólalt élőben, a szemem megtelt könnyel, végigfutott rajtam a hideg” – idézte fel.
Az együttes régi álma, hogy előadja Jenkins Stabat Materét, még a mű 2008-as világpremierje után nem sokkal javasolta ezt a kórus korábbi karnagya, Ercsey-Ravasz Ferenc, végül más nagyobb projektek, illetve a világjárvány miatt ez csak most kerül sorra, magyarázta a karvezető. „A Visszhang 47 évének talán ez az eddigi legnagyobb projektje” – jegyezte meg Molnár Botond.
A Mária keresztfa mellett átélt fájdalmáról szóló középkori himnuszt sok zeneszerző feldolgozta, Jenkins változatának érdekessége, hogy a rá jellemző módon becsempészte a műbe a történethez kapcsolódó világ, a Közel-Kelet hangjait és a régió nyelveit. Megszólalnak benne népzenei motívumok, szerepel benne a mey nevű fafúvós hangszer és a több mint tízféle ütőhangszer között a közel-keleti darbuka is. A Stabat Mater eredeti latin szövege mellett pedig arámi, görög, héber, arab és angol szövegrészletek is elhangzanak.
„Jenkins a 13. századi egyházi himnuszt hat tételre osztja, és beékel közé különböző filozófusoktól, a Gilgamesből származó szövegeket, illetve maga is írt hozzá szövegrészeket. A kotta nagyon jól van szerkesztve, a latinon és az angolon kívül minden más nyelv angol fonetikus átírással szerepel, így könnyebb a kiejtésük” – magyarázta Molnár Botond.
A zenekart a kolozsvári Transilvania Filharmónia, a Kolozsvári Magyar Opera művészei és a Gheorghe Dima Zeneakadémia hallgatói alkotják, a koncertmester Vincze-Dallos Csilla, szólót énekel a szarajevói Tijana Vignjević és Mányoki Mária, a Kolozsvári Magyar Opera művésze, fafúvós népi hangszeren játszik Călin Han, a szebeni katonai zenekar művésze, népi hangszerek gyűjtője, aki többször fellépett a Subcarpați együttessel.
Tijana Vignjević-csel a nemzetközi VoCE fesztiválon ismerkedtek meg, ahol a szarajevói énekművész Corona nevű, bosnyák népdalokat feldolgozó, nyolctagú női karával lépett fel, mesélte Molnár Botond. „Megvan az a potenciál a hangjában, hogy az etnikai díszítéseket, a közel-keleti hangzásvilágot meg tudja szólaltatni” – jellemezte az énekművészt. „A mű eredetileg egy kontraalt szólistára van írva, de a világpremieren is ketten énekelték, egyvalaki az etnikai jellegű szólókat és másvalaki a klasszikus szólókat. Így nálunk is Tijana énekli az etnikai jellegű szólókat, és Mányoki Mária a klasszikus részeket. Vele nagyon sokat dolgoztunk már, több Stabat Matert hallottam már az ő előadásában az évek során, a témája, a hangulata, az, amit ki akarunk fejezni az nagyon passzol az ő hangszínével, előadástechnikájával” – tette hozzá.
A zeneszerzői utasítás szerint a mey-t egyéb rokon fafúvós hangszerrel is lehet helyettesíteni, például az örmény dudukkal, amit a világpremieren is használtak, és valószínűleg a kolozsvári koncerten is ezen fog játszani Călin Han, bár mey is van a hangszer-gyűjteményében. „A meynek sokkal halkabb és lágyabb hangja van, nehezebb egy zenekar vagy szólista mellett érvényesíteni” – indokolta a döntést a karvezető.
A mű előadásához nem csak az előadókat kellett beszervezni, hanem fel kellett venni a kapcsolatot Jenkins kiadójával is. A kották beszerzése, a jogdíj kifizetése, a zenészek jelképes honoráriuma, illetve a máshonnan érkező szólisták költségeinek megtérítése miatt a költségek kb. 6-7000 euró között mozognak, amit a Visszhang pályázatokból, saját forrásokból, illetve szponzori támogatásokból fedez. A virágvasárnapi koncert egyszeri és különleges alkalom lesz, ugyanis a kiadóval kötött szerződés egyetlen előadásra szól, további koncertekért vagy nyilvános felvételért nagyobb jogdíjat kellett volna fizetni.
A rendkívül összetett mű előadása azért is nagy vállalás a Visszhang kórus részéről, mert ez alapvetően kolozsvári egyetemisták kórusa, a tagjai gyakran változnak, ráadásul nem elvárás a zenei előképzettség vagy a kotta ismerete. „Szerencsére az évek során többször előadtunk vokálszimfonikus műveket, például César Franck Jézus hét szava a keresztfán című művét vagy Mendelssohn Magnificat című művét, 2018-ban a berlini filharmóniával és a Rundfunkchorral közösen énekeltük Mozart Requiemét a nemzetközi VoCE-projekt zárásaként, tehát van egy kis tapasztalata a társaságnak. Van egy elég biztos magja a kórusnak, akik évek óta benne vannak, és akikre lehet építeni, így azok, akik később kapcsolódtak be, könnyebben fel tudnak zárkózni” – mondta Molnár Botond.
„Az is sokat számít, hogy ez egy olyan mű, ami mindenkinek tetszik, szívesen jönnek próbára, érezzük, hogy ez egy egyszeri alkalom, nem tudjuk azt mondani, hogy a második koncert jobb lesz, mert nem lesz második koncert. Ugyanakkor ebbe a projektbe bekapcsolódik több régi kórustag is, például Ercsey-Ravasz Ferenc volt karnagy és a felesége, Mária, de olyanok is, akik már nem is élnek Kolozsváron, de önállóan felkészülnek és csatlakoznak a kórushoz a főpróbahéten” – számolt be a karvezető.
„Minden Jenkins-műre, de úgy általában a zenére igaz, hogy nem számít, hogy te ilyen vagy olyan etnikumú vagy, ilyen vagy olyan nyelvet beszélsz, ezt vagy azt szereted. A zene, ahogy Kodály mondta, tényleg mindenkié, a zenében egymásra kellene tudjunk találni. Ennek a projektnek a megvalósításában is látjuk, hogy a zenekar és a kórus tagjai különböző nemzetiségűek, különböző háttérrel, világnézettel rendelkeznek, a mű, amit előadnak, különböző stílusokat ötvöz, különböző nyelveken szólal meg, és mégis olyan harmonikusan kapcsolódik egybe, hogy azt sugallja, hogy erről kellene szóljon az élet, hogy legyünk meg békében és szeretetben. Ilyen szempontból szerintem van üzenete ma is” – hangsúlyozta Molnár Botond.
A Visszhang kórus 2022-ben ünnepelte 45 éves fennállását. Molnár Botond fizikus, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa 2008 óta vezeti a kórust. Az együttes rendszeresen fellép a Babeș-Bolyai Tudományegyetem rendezvényein, hangversenyeket tart Kolozsváron. 2016-ban Románia képviselőjeként csatlakozott az első világháború évfordulójára szervezett VoCE európai projekthez, amelynek keretében több nemzetközi fesztiválon lépett fel és 2017-ben nyolc külföldi kórust látott vendégül Kolozsváron.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!