A legtöbb erőszakot a négy fal között követjük el – Lars Norén Démonok című darabját mutatja be a kolozsvári színház

Lars Norén svéd drámaíró négyszereplős kamaradrámája, a Démonok lesz a Kolozsvári Állami Magyar Színház őszi bemutatója, a stúdióelőadást Nuno Cardoso portugál rendező állítja színpadra. A 2023/2024-es évadra további öt bemutatót tervez még a színház, köztük hosszú idő után lesz gyermekeknek szóló előadás is, emellett novemberben az Európai Színházi Unió tagszínházai ismét bemutatkoznak Kolozsváron, derült ki az évadnyitó sajtótájékoztatón. Az előadásokat a sétatéri termekben rendezik meg, egyelőre ugyanis nem kezdődnek el a felújítási munkálatok.

A tervezett bemutatók között van A Fülemüle című Andersen-mese Tasnádi-Sáhy Péter adaptációjában, amelyet Traian Savinescu rendez, Friedrisch Schiller Stuart Máriája, amelyet Diego de Brea szlovén rendező állít színpadra, Albert Camus A félreértés című darabja Mihai Măniuțiu rendezésében, Jon Fosse I Am the Wind című darabja Tompa Gábor rendezésében, a hatodik bemutató pedig Ifj. Vidnyánszky Attila új rendezése lesz, amelyről a színház igazgatója annyit árult el, hogy az alkotót Hamvas Béla Karnevál című regényének adaptációja és egy Janovics Jenő színházigazgató és filmrendező életéről szóló előadás is foglalkoztatja.

A színház költségvetése rendkívül szűkös, ennek ellenére reméli, hogy sikerül megvalósítani a bemutatók mellett az Európai Színházi Unió fesztiválját, az UTEFestet, mondta Tompa Gábor, a szervezet elnöke. Ez lesz a huszadik UTEFest, ugyanakkor a fesztiválon megünnepelnék a 230 éves kolozsvári magyar nyelvű színjátszást és a stúdióterem felépítésének 15. évfordulóját is. „Igyekeztünk takarékoskodni, hogy el tudjuk hozni 10 tagszínház előadását Kolozsvárra, az előző nemzetközi fesztiválokhoz képest felére csökkentettük a költségvetést, ennek ellenére még mindig hiányzik az összeg egy része” – mondta az igazgató. Tompa Gábor szerint azért is lenne fontos most tető alá hozni ezt a fesztivált, mert ha elkezdődik kolozsvári magyar és a szintén korszerűsítésre szoruló román színház felújítása, akkor egy ideig nem lesz hol előadásokat vendégül látni.

A felújítás körül egyébként sok a bizonytalanság. A munkálatok engedélyezéséhez szükséges dokumentációt a licitet elnyerő nagyváradi cégnek már be kellett volna nyújtania a munkálatokat finanszírozó Országos Befektetési Ügynökséghez (CNI), de eddig ez tudomása szerint nem történt meg, részletezte Tompa Gábor. Mint hozzátette, amennyiben ezt a dokumentációt elfogadja a fejlesztési minisztérium, akkor újabb hat hónapot vesz igénybe a kivitelezésre kiírt versenytárgyalás lebonyolítása, amit fellebbezés esetén további egy hónappal toldanak meg. Tompa Gábor szerint a munkálatok legalább két évig tartanának, a beruházás pedig 21 millió euróra rúg. Az igazgató úgy gondolja, hogy ebben az évadban még biztosan nem kell kiköltöznie a színháznak a sétatéri épületből, de már keresik az alternatívákat arra az időszakra, amikor végre elkezdődnek a felújítási munkálatok.

Tompa Gábor a sajtótájékoztatón bemutatta a társulat három legújabb tagját, Pánczél Lillát, Daradics Hannah-t és András Gedeont. Rajtuk kívül a színház honlapján a társulat új tagjaként szerepel Kardos M. Róbert, aki a nagyváradi Szigligeti Színházból igazolt Kolozsvárra. További változás, hogy Kézdi Imola már nem tagja a társulatnak, jelenleg szabadúszó színművész.

Kockázatos előadás arról, hogy hogy lehet az ember egyszerre jó és gonosz

Nuno Cardoso rendező, a portói São João Nemzeti Színház igazgatója kísérte már el Kolzsvárra rendezéseit, A salemi boszorkányokat és a Danton halálát, először dolgozik azonban az itteni társulattal. A Démonokat, amelyet egyébként 2014-ben lakásszínházi előadás formájában már láthattak a szerencsésebb színházkedvelők Kolozsváron, először tűzi műsorra a Kolozsvári Állami Magyar Színház, a bemutató október 19-én este héttől lesz a stúdióban. Cardoso választása elmondása szerint azért esett erre a négyszereplős darabra, mert a nagyszínpadi produkciók után valami kisebbre, intimebbre vágyott, emellett pedig úgy érezte, hogy annak ellenére, hogy háború zajlik mellettünk, különböző problémákkal szembesülünk, a legtöbb erőszakot mégis a négy fal között követjük el egymással.

Norén szövegének szereplője két házaspár, akik egy italra találkoznak az egyik pár lakásán; az éjszaka előrehaladtával és az alkohol hatása alatt a négy szereplő elkezdi egymásra vetíteni az életükkel kapcsolatos frusztrációkat. A színmű a veszteség, az intimitás, a családon belüli erőszak, az önelégültség, a trauma és a szorongás témáival szembesíti a nézőt. Az 1982-ben írt dráma a svéd származású szerző egyik legismertebb alkotása.

Bodolai Balázs, Imre Éva, Pethő Anikó és Szűcs Ervin alakítják a két párt. A színészek mindannyian egyetértettek abban, hogy Lars Norén szövegének a nehézsége abban áll, hogy mindannyiunkat érintő problémákat jelenít meg. „Messzemenően a legnehezebb szöveg, amivel eddig foglalkoznom adatott” – mondta Bodolai Balázs. Pethő Anikó számára kihívás egy ennyire személyes darabhoz komolyan, és egyben távolságtartóan, komolytalanul viszonyulni, Imre Éva pedig úgy látja, mint egy „monstrumot”, amelyet meg kell támadni, de ugyanakkor kiemelte azt is, hogy mennyire színes, mennyi érzelmi állapotot jelenít meg. Szűcs Ervin szerint a darab nehézsége éppen az, amitől akár könnyűnek is nevezhető: a színészek saját magukat alakítják, olyan értelemben, hogy olyan problémákat játszanak, amelyekhez hasonlót már biztosan átéltek. „Fontos alapozási szakaszon vagyunk túl, ezután kell szárnyra kapnunk” – mondta.

Általában kontrollmániás, most azonban, amikor olyan színészekkel dolgozik, akiknek a nyelvét nem érti, nem tud mindent ellenőrzés alatt tartani, mondta el Nuno Cardoso a sajtótájékoztatón. „Néha úgy érzem, hogy vak vagyok, és bíznom kell a színészekben” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ezt pozitívumként éli meg, ahogy azt is, hogy a díszlettervezőn, F. Ribeirón és a koreográfuson, Roldy Harrys-en kívül új emberekkel dolgozhat. Az előadás létrehozásában Bocskai Gyopár jelmeztervező és Micha Mendel zeneszerző működik még közre.

Nuno Cardoso hozzátette, könnyebb lett volna húsz színésszel, zenével, némi vetítéssel előadást rendezni, olyat, amit mindenki elfelejt, ehelyett inkább kockázatot vállaltak. „Nem a sikeres darab a cél, hanem az, hogy megpróbáljuk. Nem garantálom, hogy nem bukunk el, de ha igen, akkor stílusosan fogunk elbukni” – jegyezte meg. Mint mondta, elsősorban az érdekli, hogy hogyan lehet az emberi társadalom néha annyira jó, és máskor olyan kegyetlenül gonosz.