Bodor Anikó grafikáiból nyílik kiállítás szülővárosában, Marosvásárhelyen

Marosvásárhelyen mutat be néhányat legújabb grafikái közül Bodor Anikó képzőművész. Az 1982 óta Magyarországon élő alkotónak ez lesz az első egyéni tárlata Erdélyben.

Bodor Anikó a marosvásárhelyi Képzőművészeti Gimnáziumban érettségizett, majd a kolozsvári Ion Andreescu Képző- és Iparművészeti Egyetemen diplomázott grafika szakon. Férjével, Bodor Ádám íróval 1982-ben települtek át Magyarországra, ahol rövidesen több egyéni kiállítással is bemutatkozhatott. Munkái rendszeresen szerepeltek külföldi csoportos tárlatokon is.

Romániában a Wikipedia-oldala szerint 2009-ben állított ki először a Bukaresti Magyar Házban szervezett csoportos kiállításon, majd később a Szárhegyi Művésztelep Kiállítótermében, illetve nemrég, 2020-ban a Székelyföldi Grafikai Biennálén. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE), a Magyar Grafikusművészek Szövetségének (MGSZ), a MAMÜ Képzőművészeti Csoportnak, a Folyamat Társaságnak és a Magyar Elektrográfiai Társaságnak (MET).

„Az egyetemi tanulmányaimat követően nem sokkal áttelepültem Magyarországra, de az igazsághoz tartozik az is, hogy semmi lehetőségem nem adódott az akkori képzőművészeti szcénába illeszkedni. A Fiatal Művészek Stúdiójába (Cenaclul Tineretului) nem vettek be, pedig országos szinten az élvonalban végeztem. Ennek valódi okát nem tudom, csak sejtéseim vannak. Ellenben Magyarországon, megérkezésem után azonnal, Chikán Bálinték felvettek a Fiatal Művészek Stúdiójába, ahol tagként két év alatt három önálló kiállításom volt” – emlékezett pályakezdésére Bodor Anikó.

Első erdélyi önálló kiállítása péntek délután 5 órakor nyílik Marosvásárhelyen, a Bolyai utca 10. szám alatti Gemma Book Caféban, kurátorai Kovács Tibor szobrászművész és Kovács Judit tanár, a kávézó arculatának tervezői. A Vásárhelyi Forgatag programjában is szereplő kiállításon Bodor Anikó legújabb alkotásai közül látható válogatás szeptember 30-ig.

„A »tömeg« (»mass«) visszatérő motívuma a kiállított sorozatoknak: keserű társadalmi üzenetet hordoz, a tömeges magányt. (...) Ezek a tömegemberek őszi falevelekként szétszórva a papíron, a síkban, többnyire alakzatokat formáznak, ahogy mennek, mozdulnak, pontosabban a kimerevített pillanatban mutatják magukat felül és oldalnézetből” – írta Bodor Anikó munkáiról Hudra Klára művészettörténész.

Az alkotó megfogalmazásában „raszterként” működő figurákat Závada Pál író a következőképpen látta: „Az átmenetileg meglódulni látszott protestálási hullámnak ezek a figurái, ha haladtak is valaha valamerre, a megörökítő emlékezetben ez már elmosódni látszik, valami tétova és ritkuló tömeg ez inkább, lézengők, elkószálók, félresodródók, más- és másfelé igyekvők, szerelmesek, sétálók és sétáltatók, céltalanul sietőset vagy épp lazát játszó befeszülők kódorognak erre, oszlófélben, közös szándék nélkül. Olyiknak az árnyéka is odavetül a földre, a másiké viszont fölkel, hogy kövesse önnön mását. Vannak árnyékmegosztók – egyikét jobbra, a másikét balra vetíti a napsütés, nincs új a nap alatt, széthúz a magyar. De ahogy elnézem, a pompázatos Embervirágban sincsen sok köszönet – a három sötét figura hét szürke árnyában és kilenc fehér helyszínelő-alakrajzában a földön.” A szöveg annak a megnyitóbeszédnek a része, amelyet az író Bodor Anikó 70 munkáját bemutató, Idő-szilánkok című, a FUGA – Budapesti Építészeti Központban nyílt kiállítására fogalmazott meg 2023 tavaszán.

Marosvásárhelyen a budapesti kiállítás anyagából látható válogatás, négy munka viszont erre az alkalomra készült, tudtuk meg a művésztől. A helyszín adottságaiból adódóan ez minikiállítás lesz, a munkákat viszont többen láthatják, hiszen a kávézóban sokan megfordulnak, tette hozzá Bodor Anikó, aki fontosnak tartja, hogy szülővárosában is bemutatkozhat.