Kádár L. Gellért: Hunyadi János megtanulja erőként használni a dühét

Majdnem egy éve forog a Bán Mór regénysorozata alapján készült tízrészes Hunyadi, amelyhez a magyar állam eddig példátlan mértékű, 10,5 milliárd forintos támogatással járult hozzá. A Hunyadi János életét bemutató történelmi sorozatot a Nemzeti Filmintézet mellett a német Beta Film, az osztrák közszolgálati tévé (ORF) és a magyar TV2 támogatta, vezető producere a magyar származású kanadai Robert Lantos. A produkció nemzetközi szereposztásában több mint 600 színész és kaszkadőr vesz részt, Kádár L. Gellért mellett a másik főszerepet, Szilágyi Erzsébetet a magyar sorozatokból ismert Rujder Vivien alakítja, a rendező az Oscar-jelölt és Emmy-díjas Robert Dornhelm, valamint Nagypál Orsi és Szász Attila. A showrunner Lengyel Balázs (Aranyélet), aki a magyar származású George Mihalkával, Lovas Balázzsal, Ruttkay Zsófiával és Veres Attilával együtt forgatókönyvíróként csatlakozott Bán Mórhoz, a sorozat alapjául szolgáló könyv szerzőjéhez. A Telex ebben a cikkben írt arról, hogy Hunyadi János életének filmes feldolgozása már a 2000-es években felmerült, Robert Lantos pedig először 2012-ben beszélt nyilvánosan a sorozat tervéről. A producer épp a napokban vezette végig Novák Katalin köztársasági elnököt a fóti forgatási helyszínen, ami jól jelzi, hogy a nagyszabású terv megvalósulását nagy mértékben segítette a magyar filmpolitika történelem felé fordulása és az, hogy a kormánypárt magáénak érzi a projektet. Kádár L. Gellért szerint a sorozatot inkább csak profizmusa miatt emlegetik egy lapon a Trónok harcával, viszont az biztos, hogy a nézők nem fognak majd unatkozni.

Hogyan viszonyult pályakezdő színészként, még a marosvásárhelyi társulat tagjaként a kosztümös sorozatokhoz? Elképzelhetőnek tartotta, hogy valaha játszani fog ilyen produkcióban?

Nem csak a vásárhelyi színészi pályafutásom alatt, hanem korábban is, egyetemistaként, szerettünk volna nagyon bekerülni egy filmbe. Jöttek is casting directorok, és mi sokáig nagy lelkesedéssel vettünk részt a szereplőválogatásokon. Azt hittük, hogy könnyen összejöhet egy szerep de egy-két év alatt rájöttünk: ez nem így megy, és az az igazság, hogy beleuntunk a sorozatos elutasításba. Ha színészeket kerestek egy filmhez, akkor úgy álltunk hozzá, hogy oké-oké, elmegyünk, de nem számítottunk sikerre. Így, amikor megkerestek a Hunyadival kapcsolatban, küldtem ugyan magamról egy felvételt, de nem nagyon éltem bele magamat a dologba. Hittem magamban, de mivel a tapasztalataim mást mutattak. A remény hal meg utoljára – szokták mondani, de ennél többet nem gondoltam.

Tehát a Hunyadi castingjára meghívták?

Muhi Zsófi casting director készített az erdélyi magyar társulatok színészeiből egy adatbázist, abba én is bekerültem, és kis idő elteltével fölhívott, hogy van egy történelmi sorozat, ahová elkérték az én adataimat is, és küldjek magamról felvételt. Így kezdődött, felvételekkel, aztán kaptam jeleneteket, azokat is fel kellett vennem egy-két percben, majd behívtak castingra. Közbejött a covid-járvány, ez megnehezített mindent, főleg azt, hogy én Romániából, Vásárhelyről eljussak Budapestre. A megkeresésemtől addig, amíg megkaptam ezt a szerepet, kb. két év telt el. De már akkor, amikor megkerestek, éreztem, hogy ez az enyém. A hitem magam iránt akkor erősödött meg, amikor elkezdtem sportolni, edzeni, úgy 10 évvel ezelőtt. Ez egy olyan pont az életemben, amikor láttam magamon a fejlődést mind fizikálisan, mind mentálisan, és rájöttem, hogy kemény munkával bármire képes az ember. Érdekes volt, mert épp kezdtem érezni a testem, kezdtem érezni, hogy ki vagyok én, és akkor jött ez a szereplehetőség. Eldöntöttem, hogy márpedig ez a szerep az enyém lesz, mert képes vagyok rá.

Hogy fogadta, amikor megtudta a végső választ? Ez azt is jelentette, hogy akkor a vásárhelyi színházi munkája, legalábbis egy időre, fel lesz függesztve.

Miután világos lett számomra, hogy az enyém a szerep, nem gondolkoztam azon, hogy most mi lesz az otthoni életemmel. Szerencsésnek vallom magam, bár nem hiszek a szerencsében és a véletlenekben sem, de szerintem sok színész szeretne egy ilyen produkcióba bekerülni, akár egyszerű szereplőként is, főszereplőként pedig még nagyobb kihívás. Nem haboztam, tudtam, hogy egyszer van ilyen esélyem, és ezt meg kell ragadni.

Említette, hogy hosszú ideje sportol, edz, ami egy XV. századi katona alakításánál fontos, de valószínűleg nem elég. Mit tett azért, hogy hitelesen alakíthassa Hunyadi Jánost?

A forgatást megelőzte egy hosszas, legalább fél éves előkészület, ezalatt a kaszkadőrökkel minden nap 8-10 órát edzettünk. Gyakorlatilag a nulláról felépítettünk egy harcost. Nekem nincs küzdősportos múltam, a lovaglással is ugyanígy voltam, egy középkori film lovak nélkül pedig szerintem elképzelhetetlen. Biztos vagyok benne, hogy Hunyadi nagyon jó lovas volt, úgyhogy nekem is meg kellett tanulnom lovagolni, kapcsolódni a lovakhoz. A kaszkadőrökkel közös munka olyan nyersességet, egy olyan erőt adott, ami akarva-akaratlanul kihozott belőlem egy olyan elfojtott férfienergiát, ami addig nem volt. Pontosítok: azt hittem, hogy van bennem, de rájöttem, hogy nincs. Amikor a nap tíz órájában össze vagy zárva húsz-harminc kaszkadőrrel, ahol csak a tesztoszteron árad, akarva-akaratlanul kijön belőled is az állat. Hálás vagyok nekik, mert a velük való munkával nem csak alázatot, fegyelmet tanultam, de elő tudtam magamból hozni azt az ént, ami addig mélyen megbújt. És igen, volt egy fizikumom a sportnak köszönhetően, de abban, hogy a karaktert hogy formálom meg, ezek csak mankók. Ezek mellett nyilván tájékozódtam, olvastam sokat a középkorról, arról, hogy milyenek voltak az emberek, hogy léteztek. Megpróbáltam közelebb kerülni a középkor nyersességéhez, sőt, brutalitásához.

Milyennek tűnik Hunyadi kora? Tud vele azonosulni, el tudná képzelni, hogy hosszabb időt töltsön a középkorban?

El tudnám képzelni, de miért tenném? Azt gondolom, hogy nekem itt van dolgom a jelenkorban, nem a középkorban. Nagyon szép lehetett, meg brutális, ugyanakkor ez a brutalitás napjainkban is itt van, csak el van fedve, hogy ne lássuk. A középkorban vér, gyilkosság, szerelem, minden ott volt az emberek előtt. Szóval nem vágyom arra, hogy a középkorban éljek, de hálás vagyok azért, hogy színészként bármelyik kor emberének a bőrébe bújhatok, ha csak egy kis időre is.

Már 2022 nyarán elkezdődtek a forgatások, gyakorlatilag az elmúlt évben erről szólt az élete, ugyanannak a karakternek a bőrébe bújt hosszú időre. Korábban egy játékfilmben játszott, illetve sok színházi előadásban. Ezekhez képest színészként milyen ez a munkafolyamat?

Amikor ott vagyok a forgatás helyszínén, amikor azt mondják, hogy kamera forog, akkor ott én vagyok Hunyadi. Viszont abban a pillanatban, miután kimondták, hogy vége a napnak, nem csak a jelmezt veszem le, de kivetkőzöm Hunyadiból. Azt gondolom, hogy kell a feltöltődés, és feltöltődni csak úgy tudok, hogyha én én lehetek. Valószínű, hogy ez változó a színészeknél, ahány ház, annyi szokás, van, aki benne marad a karakterben, de én nem ez vagyok. Amikor a munkán van a hangsúly, akkor azt ezer százalékkal tolom, odateszem magam, viszont az énidő, főleg egy ilyen hosszú produkciónál, kötelező, nagyon-nagyon fontos a pihenés, mert én formálom meg a karaktert, én lépek a kamera elé, viszont ahhoz, hogy a kamera elé léphessek, energia is kell.

Amúgy milyen hosszú egy forgatási nap, átlagban mennyit kell adnia magából Hunyadi karakterének?

Ez változó, függ attól is, hogy hány jeleneted van kiírva az adott napra. Általában 10-12 órás napok vannak, plusz túlóra, ha nem tudjuk befejezni az adott napra kiírt jeleneteket. Intenzív, viszont ilyenkor az idő átértékelődik, és nem veszed észre, hogy 12 órát töltöttél a kamera előtt. Ha még akciójelenetekkel is dúsítva van a nap, akkor az maga a paradicsom.

Hogy képzeljük el azt a Hunyadit, akit alakít? A tíz rész alatt az életének melyik részét látjuk majd, változik-e a jelleme időközben?

A sorozat Hunyadi életét karolja fel a gyerekkorától a haláláig. Nem tudom, milyen ember lehetett, csak elképzeléseim vannak, de az én megformálásomban mindenképp a düh az egyik vezérmotívuma ennek a karakternek, a düh és a bosszú, mivel a törökök lemészárolják a családját, és ez a bosszúvágy végigkíséri az egész életét. Nem tud lenyugodni, de érzelmileg nagyon is változik: élete első részében a düh uralja, viszont ahogy egyre több tapasztalatot szerez, fokozatosan megtanulja kontrollálni a dühét. Onnantól kezdve ezt erőként tudja használni bizonyos célok elérése érdekében. Nyilván mindezek mellett a szerelem, az érzelmek széles spektruma jelenik meg a személyében.

A karakter fizikai változása, az öregedése mennyire okozott kihívást?

Hál' Istennek nagyon profi sminkes csapattal dolgozhatunk. A legelején sokat gondolkodtam azon, hogy hogy lehet ezt megvalósítani. Plusz nehézség az, hogy vannak olyan napok, amikor reggel az első epizóddal kezdődik a forgatás, a következő jelenet pedig már a 10. részből van, ahol már azért idősebb Hunyadit látunk, de nem volt idő ezen rágódni. Egyszerűen lejár az egyik jelenet, belekerülsz a másikba, és csinálod. Érdekes, de egy jó smink már segíti a színészt a szerepében.

A ló az egyik fontos munkatársa ezen a forgatáson, nagyon fontos, hogy a csatajelenetek hitelesre sikerüljenek. Hogy dolgozik a lóval, milyen segítséget kapott ebben?

Mielőtt elkezdtem a felkészülést a forgatásra, csak turistaként ültem lovon, de azt nem nevezném lovaglásnak. Tényleg nagyon profi lovaskaszkadőröktől tanulhattam, ők számomra olyanok, mintha a lovon születtek volna, de azt szokták mondani, hogy „nem tudunk lovagolni, csak szeretünk”. Merész túlzás lenne tehát kijelenteni, hogy tudok lovagolni, mert amikor azt hiszed, hogy tudsz, a ló bebizonyítja, hogy nem. Megmondom őszintén, eleinte féltem tőlük, mégiscsak egy 600-700 kilós állatról beszélünk... Hosszú folyamat volt megtanulni megülni a lovat. Külön interjú témája lehetne a ló... viszont az tény, hogy terápia és nagy felelősség egy élő, mozgó állattal dolgozni, mert abban a pillanatban, hogy felülök a hátára, nem csak magamért felelek, hanem érte is, és gyakorlatilag együtt lélegzem vele. Ahhoz képest, hogy kezdetben féltem a lovaktól, ma már ott tartok, hogy ha van egy csatajelenet, leugrom a lóról, levágok egy törököt, megfordulok, és azt látom, hogy a ló ott van a hátam mögött. Általában egyfajta bizalmat jelent a ló és a lovas között, ha a ló követi, amikor leszáll róla az ember. Ez egy belső kapcsolat, olyan élmény a lóval lenni, amit máshol nem tapasztaltam.

Hány lóval dolgozott a forgatás során?

A felkészülési folyamatban minden nap más-más, sőt egy nap alatt több lovat is ültünk, amiatt is, hogy szokjuk őket. De miután megkezdődött a forgatás, gyakorlatilag három lóval dolgoztam, mert ahogy Hunyadi öregszik, úgy cserélődnek a lovai is, hiszen egy ló nem él 50 évet.

A közbeszédben már elterjedt, hogy a Hunyadi lesz a magyar Trónok harca. Mit gondol erről a hasonlatról? Valami ilyesmire számítsunk?

Rongyosra lett rágva ez a téma. Nem hiszem, hogy hasonlóságot kellene keresni a Trónok harcával vagy egyéb nagyszabású produkciókkal. Ez a Hunyadi. Ez egy történelmi sorozat, erőszakkal, szerelemmel, érzelmekkel megtűzdelt történet, ha fog hasonlítani a Trónok harcához, rendben van, ha nem fog hasonlítani, az is rendben van.

Mindezek mellett a Hunyadi forgatásán realizáltam, hogy Hunyadi, akarva-akaratlanul, de ma is velünk él. Nekem ugyan egyértelmű volt, hogy világszerte a nándorfehérvári diadal miatt harangoznak délben, de ez máshol kevésbé ismert tény – és biztos vagyok abban, hogy a sorozat hozzá fog járulni a déli harangszó legendájának széles körben történő megismertetéséhez. Hisz Hunyadi egész életével, áldozatvállalásával, hősiességével, kitartásával – és nem utolsó sorban eredményeivel üzen a mának, hacsak a harangszó által is.

Visszakanyarítva a szót a kérdésre. Nem tisztem ugyan a producerek mondatait értelmezni, de amikor Robert Lantos először bedobta a köztudatba a sárkányos hasonlatot, akkor elsősorban arra gondolt, hogy a munka profizmusa, a projekt nagyvonalúsága és a résztvevők kiválósága okán lehet egy lapon említeni a Hunyadit a Trónok harcával és a többi sikeres történelmi kalandsorozattal. Ami szerintem a legfontosabb: függetlenül attól, hogy mihez fog hasonlítani, nem fogunk unatkozni, lesz benne minden, ami kielégíti majd a nézők vágyait és elvárásait.