Digitalizálták a Batthyáneum erdélyi fejedelmeket ábrázoló festményeit, új felfedezést is tettek

Befejeződött a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár erdélyi fejedelmeket ábrázoló festményeinek a digitalizációja, új felfedezést is tettek a szakemberek – írja az MTI az intézmény pénteki közlése alapján.

A római katolikus egyház által visszakövetelt gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár vezetősége pénteken hivatalos Facebook-oldalán jelentette be, hogy „rendkívüli eredménnyel” befejeződött a képtár 11 fejedelemportréjának a digitalizációja. Ezek az Erdélyi Fejedelemség legfontosabb időszakának uralkodóit ábrázolják, a képek többségén az uralkodó neve is szerepel.

A bejegyzés szerint a képeket egy modern és érzékeny eljárással digitalizálta Calin Suteu, aki e téren a legismertebb romániai szakembernek számít. Az eljárás során új felfedezést is tettek: nagyítással Báthory Gábor (1608-1613) fejedelem bal szemében egy „A”, jobb szemében egy „I” betűt találtak – feltételezéseik szerint az ismeretlen festő iniciáléit.

A bejegyzés arra is kitér, hogy a digitalizáció által lehetővé tett nagyfokú nagyítás az eddig nem látott részlet mellett a festmények eredeti színeit is felfedte.

Az iniciáléval ellátott olajfestmény a XVII-XVIII. században készült, történelmi szempontból nagyon értékes – hangsúlyozták. Emlékeztettek, hogy a festmények sorozatot alkotnak, időrendi sorrendben követik egymást a legfontosabb erdélyi fejedelmek Báthory Istvánnal (1571-1575) kezdődően. A könyvtár tájékoztatása szerint az említetteken kívül következő személyekről készült portré: Báthory Kristóf (Báthory István lengyel királlyá választása után kormányozta a fejedelemséget, bár nem volt fejdelem, 1575-1581), Báthory Zsigmond (1581-1598, 1598-1599, 1601-1602) Báthory András (1599), Bocskai István (1605-1606), Rákóczi Zsigmond (1607-1608), Bethlen Gábor (1613-1629), I. Rákóczi György (1630-1648), II. Rákóczi György (1648-1657, 1658-1659). Ezen kívül van még egy portré, amelyen nem nevezik meg, hogy kit ábrázol. Más ábrázolásokkal összevetve Kemény János tűnik a legvalószínűbbnek.

A gyulafehérvári Batthyáneumot 1789-ben alapította Batthyány Ignác püspök, egyháztörténész, aki halála után a római katolikus egyházra és Erdélyre hagyta. Ez a legnagyobb értékű ingatlan-, könyv- és ősnyomtatvány-gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszaigényeltek az államtól.

A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították.