Majdnem lebontották, ma kulturális helyszín és restaurátorok gyakorlóterepe a fületelki szász erődtemplom

2022. december 6. – 10:10

Majdnem lebontották, ma kulturális helyszín és restaurátorok gyakorlóterepe a fületelki szász erődtemplom
A fületelki evangélikus templom – Fotó: Georg Fritsch / Fületelke Projekt Facebook-csoport

Másolás

Vágólapra másolva

Látogathatóvá vált a fületelki erődtemplom, miután az elmúlt fél évben megerősítették az oldalfalait és a boltozatát. A műemlék épületben kiállításokat és koncerteket szerveznének, alkalomadtán istentiszteletet tartanának, fokozatos megújulásához pedig továbbra is hozzájárulnának az itt tartott restaurátor-műhelyek.

A Marosvásárhelytől 30 kilométerre található Fületelke templomának előzménye az erdélyi erődtemplomokat bemutató kirchenburgen.org oldalon található információk szerint egy 13. században épült gótikus templom. Ezt az évszázadok során többször módosították. Legutóbb 1972-ben javítottak az épületegyüttesen, de már 1980-ban jelentős károkról számoltak be és 1989-től az istentiszteleteket átköltöztették a papilakba. Azóta egyre csak romlott, a megfogyatkozott szász közösségnek pedig nem volt erőforrása a megújításához. 2000-ben bezárták a fületelki evangélikus egyházközséget.

Az önkormányzat le akarta bontani a templomot, mert félő volt, hogy rádől a mellette levő iskolára, de végül ezt sikerült megelőzni: a fületelki származású, felmenői falujába hazatérő Georg Fritsch és az erdélyi műemlékvédelmi szakemberekből álló ARCUS egyesület elhatározta, hogy megmenti az épületegyüttest és funkciót ad neki. Az egyesület 50 évre bérbe vette az épületegyüttest, az elmúlt évtizedben pedig több életmentő beavatkozást végeztek rajta. Ehhez pályázati forrásokból, illetve adományokból teremtették elő a pénzt.

Az ARCUS egyesület kutatása felfedte a romos épület értékeit, például a megmaradt falkép-töredékeket. A templomot 2012-ben újrafedték, majd a hozzá tartozó iskolaépületet állították helyre, és látták el fürdőszobákkal, hálóhelyiségekkel, konferenciatermekkel, konyhával. Ezután megújult a kapubástya emeleti szobája, ahol helytörténeti múzeumot alakítottak ki.

„Készült egy dendrokronológiai vizsgálat, és kiderült, hogy a templomhajó tetőszerkezetének a faanyagát 1441 és 1448 között vágták ki, ami azt jelenti, hogy egy középkori fedélszékkel van dolgunk, amit akkor, amikor befedtük, még nem tudtunk” – mondta el Kiss Loránd falképrestaurátor, az ARCUS egyesület ügyvezetője.

Fotó: Georg Fritsch / Fületelke Projekt Facebook-csoport Fotó: Georg Fritsch / Fületelke Projekt Facebook-csoport
Fotó: Georg Fritsch / Fületelke Projekt Facebook-csoport

„Nemrég zajlott egy régészeti ásatás is, amiből meg az derült ki, hogy a korai templom visszavezethető egészen a 13. századig, tehát még a szászok betelepülése előtti periódusra, valószínűleg még székelyek építhettek ott” – magyarázta.

Az elmúlt fél évben a román országos örökségvédelmi hivatal támogatásával sürgősségi beavatkozást végeztek: megerősítették az oldalfalakat, kijavították a szerkezeti repedéseket, stabilizálták a templomhajó boltozatát, így most már be lehet lépni a templomba is. „Volt egy olyan probléma, ami miatt annak idején a templomot elhagyták, hogy egy földcsuszamlás következtében beszakadt a templom boltozata. Mivel nem használták többet, elkezdett romosodni. Ezt a problémát most sikerült orvosolni, így most már biztonságosan használni lehet azt a teret” – mondta el Kiss Lóránd.

„A szász erődtemplomok kontextusában ez nem egy reprezentatív, monumentális épület, hanem egy szerényebb épületkomplexum, többek között azért, mert ez a település nem volt a szabad települések egyike, hanem vármegyei, tehát jobbágytelepülés volt, nem tudtak annyira önállóan gazdálkodni” – magyarázta a restaurátor.

Az iskolaépületben már évek óta szerveznek restaurátor-táborokat, műhelyeket, ezek résztvevői a templomon, illetve a környező települések evangélikus templomain gyakorolhatnak, ezzel hozzájárulva ezek megújulásához is.

Kiss Lóránd szerint a következő lépés a templom szentélyének a helyreállítása és a hajó tornyában egy újabb kiállítótér létrehozása lenne. „Meghagynánk a szakrális funkciót is, hogy alkalomadtán istentiszteleteket lehessen tartani a templomban, viszont olyan egyéb tevékenységekre is lehet majd használni, amit a szakrális funkció nem zár ki, például kiállításokra, koncertekre” – beszélt a tervekről a szakember.

Erdélyben több mint 160 szász és mintegy 30 székely erődtemplom maradt fenn, ezek közül hét kiemelkedő az UNESCO Világörökség része.

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!