Erdélyi rock and roll: az elmúlt 40 év zenei csemegéi egy kötetben

2022. május 07. – 08:46

Erdélyi rock and roll: az elmúlt 40 év zenei csemegéi egy kötetben

Másolás

Vágólapra másolva

Számos rockzenekedvelő várja egy kimondottan hiánypótló kiadvány megjelenését, Zilahi Csaba vállalkozott arra, hogy összefoglalja, mi történt a rockzene területén Erdélyben.

„Van-e értelme Erdélyben magyarul énekelni, ha a potenciális közönség többsége román? Mi van, ha nem csak Székelyföldön akarunk sztárok lenni? Ha azt szeretnénk, hogy egyaránt szóljunk az erdélyi magyar és román közönséghez is? Ha a zenekarban román zenésztársaink is vannak? Énekeljünk akkor inkább angolul! Amúgy is ez ‘a rock anyanyelve’. Így legalább mindenki megérti a dalszövegeinket, sőt, talán sikerül nyugatra is ‘betörni’! Vagy énekeljünk románul, Erdélyben azt a magyarok is értik (Székelyföldön azért nem biztos). Örök dilemma. Legalábbis az volt hosszú évtizedekig, mígnem pár éve Budapesten kiderült, hogy az erdélyi magyar rockzene ugyanúgy része az egyetemes magyar kultúrának, mint az erdélyi irodalom, költészet, képzőművészet, filmművészet, stb. A kötet az erdélyi rockzene első négy évtizedét foglalja össze adatokkal, interjúkkal, korabeli újságcikkekkel összesen 91 zenekarról, előadóról. A hiánypótló kiadvány első fejezetében a 70-es évek hőskorának főszereplőit mutatja be, majd a 80-as évektől a különböző régiók együtteseinek rendszerváltás előtti és utáni történetét. Java részük az analóg korszakban élte fénykorát, amikor még vinil lemezek és kazetták jártak kézről kézre a rajongók körében. A kitartóbbak a mai napig is aktívak és a zenei divathullámoktól függetlenül játszák a rock and rollt” – olvasható a kötet előszavában.

Zilahi Csaba Kolozsváron született 1963-ban, középiskolai tanulmányai mellett klasszikus gitározást tanult. Egyetemi évei után, 1990-től a Kolozsvári Rádiónál műsorvezető, zenei szerkesztő. Volt zenés tévéműsora, 1994-től rendszeresen megjelenő zenei rovata, újságoldala az Európai Időben, Krónikában, Szabadságban. Az Erdélyi Gitártábor kezdeményezője, számos tehetségkutató zsűritagja.

A kötet előszavában a szerző rávilágít arra, hogy Erdélyben a rockzene körül valamikor az ezredforduló után kezdett olvadni a jég. „Ekkor már úgy tűnt, érdemes magyar dalokat írni és énekelni. A jogdíj törvény érvénybe lépése után egy ideig valósággal szárnyalt a lemezkiadás, egy magyar zenekar három kiadó (Dancs Market Records, Euro Music, Sendus) közül is választhatott. 2001-ben elindult az Erdélyi Gitártábor sorozata, az első kettő Kalotaszentkirályon, majd a többi Székelyföldön. 2003-ban, a Félsziget Fesztivál első kiadásán meghirdették a Talentum tehetségkutatót. Beindultak a hazai rockzenekarokat is felvonultató nagy fesztiválok (Tusványos, Székelyföldi Rockmaraton, Félsziget) és újabb tehetségkutató sorozat indult Médiabefutó néven az RMDSZ támogatásával. A ‘milyen nyelven énekeljek?’ dilemmája valamikor a tízes években szűnt meg. Ebben fontos szerepe van az anyaországi Hangfoglaló programnak is, amelytől az erdélyi zenekarok olyan támogatást kapnak lemezfelvételre, turnéra, videoklip készítésére, amiről 10-20 évvel ezelőtt még álmodni sem mertek” – olvasható a könyv előszavában.

A friss, még nyomdaillatú kötetet Erdély mindegyik fontosabb városában bemutatják, itt van a program, illetve az is, hogy milyen zenekarok lépnek fel az eseményen:

Csíkszereda – május 13. Fellép: Csutak István (Garabonciás), Role

Marosvásárhely – május 19.: Autostop MS, BÜSZ, Titán

Sepsiszentgyörgy – május 28.: Semaphore, Mercedes Band

Kolozsvár – június 9.: A Knock Out és vendégei

Székelyudvarhely (dátum egyeztetés alatt) – június: Shadows, Orpheusz

Székelykeresztúr – augusztus 5.: Forgotten

Gyergyószentmiklós – augusztus 6.: Metropol Group, Knock Out, Incognito

Kolozsvári Magyar Napok – Csutak István, Metropol