A Párizshoz közeli Nemours-ban, 87 éves korában meghalt a tunéziai születésű olasz színésznő, Claudia Cardinale – írta az AFP. A színésznő leghíresebb szerepeit a Volt egyszer egy Vadnyugatban és Federico Fellini 8 és ½-jében játszotta.
A France24 emlékező cikke szerint Cardinale olyan ikonikus rendezők múzsája volt, mint az említett Fellini, vagy Luchino Visconti. Kiemelik érzéki tekintetét, szépségét és rekedtes hangját. Cardinale játszott együtt más olyan ikonokkal, mint Burt Lancaster, Alain Delon vagy Henry Fonda. Halálhírét bejelentő ügynöke így írt róla:
„Egy nőként és művészként is szabad és inspiráló nő örökségét hagyja ránk.”
A Claude Joséphine Rose Cardin néven született színésznő szicíliai apától és francia anyától született a tunéziai La Goulette-ben, közel Tuniszhoz. Eredetileg tanárnak készült, de 1957-ben megnyert egy szépségversenyt – Tunisz legszebb olasz nője lett –, ami a díjként kapott, a velencei filmfesztiválra szóló jeggyel segített abban, hogy beinduljon a filmes karriere.
Ez a karrier iszonyatosan indult: egy producer megerőszakolta és teherbe ejtette. Ekkor született fiát, Patrickot megpróbálta felnevelni, és a filmezésből tisztes keresetet biztosítani ehhez dacára annak, hogy sosem akart szerepelni filmekben előtte. „Érte tettem, Patrickért, a gyermekért, akit meg akartam tartani a körülmények és a hatalmas botrány ellenére” – mondta a Le Monde-nak 2017-ben. Azt mondta, akkoriban kifejezetten félénk és prűd volt, nem érezte, hogy kamerák előtt kéne állnia. Patrickot egyébként hét évig az öccsének hazudta, csak azután vallotta be, hogy a gyereke.
Mindenesetre felfedezték őt, és beindult a szekér. Cardinale ugyan csak arabul, franciául és szülei szicíliai olasz dialektusán beszélt, szóval az irodalmi olaszt kevésbé. Később úgy emlékezett vissza, hogy egy olyan ország hősnőjévé vált, aminek nem is beszélte a nyelvét. Emiatt eleinte több filmben szinkronizálták őt. Fellini győzte meg a 8 és ½ forgatásakor, hogy használja csak a saját hangját. A hatvanas években forgatott Fellinivel és Vischontival is, és a háború utáni Európa megkopott fényét hozta vissza a mozivásznon.
Olyan filmekben szerepelt ezután, mint A rózsaszín párduc, amiben David Niven azt mondta neki, ő az olaszok legnagyobb találmánya a spagetti után. Hollywoodba sosem akart költözni, és a plasztikai beavatkozásokat is elutasította, sőt még a nyolcvanas éveiben is vállalt szerepeket. 175 filmben vállalt végül szerepet, alakításait a velencei és berlini filmfesztiválokon is elismerték.
Élete nagy szerelmének Pasquale Squitieri nápolyi filmrendezőt tartotta, akitől Claudia lánya is született. A férfi 2017-ben halt meg. Cardinalét 2000-ben az UNESCO jószolgálati nagykövetévé nevezték ki a nőkért és lányokért végzett munkájáért. Erről így fogalmazott: „Szerencsés voltam. Ez a munka számos életet adott nekem, és lehetőséget arra, hogy a hírnevemet számos ügy szolgálatába állítsam.”
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!