Esterházy Péter házának szomorúbb a története, mint az elsőre látszott

„Az elmúlt években a családunkkal lefutottuk már ezeket a köröket. Ha sikerrel jártunk volna, a ház sorsa is megoldódott volna. De mindenhonnan lepattantunk.”

Ezzel indít Esterházy Marcell képzőművész, az író idősebbik fia azokra a felvetésekre reagálva, amelyek szerint érdemes lenne mégis kezdeni inkább valamit az Emőd utcai házzal, Esterházy Péter és életműve otthonával – ahelyett, hogy ismeretlen vevőnek eladnák.

Miután a napokban kiderült, hogy Esterházy Péter örökösei megválnak a 65 éve a család birtokában lévő háztól, előbb Dragomán György író, majd Vitézy Dávid várospolitikus hívta fel a figyelmet a méltatlan helyzetre. A főpolgármester-jelölt azt javasolta, hogy az állam és a főváros közösen helyezze védettség alá a házat, „így óvva meg kulturális örökségünk egyik legfontosabb helyszínét”.

Esterházy Péter 2016-ban halt meg, azóta a felesége, Gitta lakott a rómaifürdői házban, amit most 350 millió forintért árusítanak az Ingatlan.com-on. A hirdetésben azt írják:

„A ház egy fantasztikus hangulatú, – zöldellő növényekkel teli, 1188 m2-es saroktelken található a Római Strandfürdő szomszédságában. Az épületet 1980-ban bővítették – a tetőtér beépítésével – jelenlegi méretére, melynek köszönhetően sok-sok évig volt egy boldog nagycsalád otthona.”

A 230 négyzetméteres, kilenc szobás ingatlan hirdetéséből az viszont nem derül ki, melyik „nagycsalád” a tulajdonosa, ahogyan az sem, hogy a tulajdonosokon kívül valószínűleg

sok ezer olvasó kötődik hozzá érzelmileg anélkül, hogy akárcsak a környéken járt volna.

Amikor az író halála után a család a ház jövőjéről kezdett gondolkodni, az első ötletük egy alkotóház kialakítása volt, ehhez próbáltak keresni egy olyan szervezetet, amely tulajdonosként képes azt működtetni is. Ilyen szervezetet viszont nem találtak.

„Nagyon sok mindenkivel beszéltünk annak idején, a szüleink több barátja, köztük Morcsányi Géza is igyekezett minden szálat megmozgatni. Eljutottak egészen a főpolgármesterig, Karácsony Gergellyel egy ismerősünk egyeztetett, de azt a választ kaptuk, hogy ő is nagyon sajnálja, de az önkormányzat annyira ki van véreztetve anyagilag, hogy a főváros nem tudja ezt az ügyet magára vállalni.”

Az „arisztokrata származék” Esterházy családot 1951-ben a Heves megyei Hortra telepítették ki a kommunista hatóságok, 1957-ben kerültek vissza Budapestre, ekkor költöztek az Emőd utca egyik házába. A ma már több mint százéves épület volt az egyik első nyaraló az utcában. Esterházy Péter hétéves volt ekkor, öccse, az egykori válogatott futballista Márton, csecsemő. A házban végül az író rendezkedett be a feleségével és a gyerekeikkel:

Esterházy közel hatvan évet töltött benne, az egész életművét itt írta.

„Iszonyúan nehéz döntés volt elengedni ezt a házat, mert mindenki nagyon ragaszkodik hozzá a családban, mi is mind a négyen itt nőttünk fel. De végül arra jutottunk, hogy muszáj eladnunk.” Esterházy Marcell azt mondja, három testvérével ez az egyetlen nagy értékű örökségük, másképpen nem tudták volna az örökséget elrendezni egymás közt. Fél éve hirdetik az ingatlant, a nyilvánosság számára csak azért most derült ki az eladása szándéka, mert a hirdetést megosztották a közösségi oldalukon.

Szerinte nemcsak az apja emléke miatt lett volna szerencsés, ha az épület valamilyen kulturális funkciót is ellát, a városnak, sőt külön Rómaifürdőnek is jót tett volna egy olyan hely, ahol vidékről vagy külföldről érkező írók, fordítók, zenészek tölthettek el volna néhány hetet, egy olyan házban, ahol „egy magyar író viszonylag sikeresen alkotott”. A kezdeti elképzelésük szerint az emeleti részen alakíthattak volna ki lakrészeket, a lentin pedig egy könyvtárat és egy kutatói részleget. Ekkoriban ugyanis még a házban volt az író teljes irodalmi hagyatéka és a család hatalmas könyvtára is.

Az Esterházy Péter közel öt évtizedes írói munkásságát tartalmazó több mint száz iratdoboz – benne kéziratokkal, vázlatokkal, piszkozatokkal, és Esterházy a világ meghatározó íróival és tudósaival folytatott nagyjából ötezer darabos levelezésével – 2021-ben került a Berlini Művészeti Akadémia Archívumába. Esterházy Marcell szerint mindez jóval nagyobb értéket képviselt, mint a ház, de arra sem volt igazi döntéshozói szándék, hogy ezt a hagyatékot Magyarországon tartsák. Esterházy halála után a Petőfi Irodalmi Múzeum akkori vezetője, Prőhle Gergely felvette a kapcsolatot a családdal, de Prőhle leváltása után az új igazgató, Demeter Szilárd már nem kereste őket – sem a hagyaték, sem a ház ügyében. A PIM vezetője politikai és anyagi érdekeket emlegetett, amiért a család Berlin mellett döntött.

„Konkrét összegeket nem mondok, de sokkal több pénz megy el itthon kulturális projektekre, mint amennyi pénzt a Berlini Akadémiától kaptunk apám hagyatékáért. Mi viszont ott éreztük biztonságban, és a berliniek azóta is büszkék rá.” A képzőművész hozzáteszi, még apja kedvelői is sokat bántották amiatt, amiért nem itthon helyezték el a hagyatékot, de szerinte a Berlini Akadémia egy olyan stabil intézmény, amelyről pontosan lehet tudni, hogy a következő száz évben is ugyanilyen rendesen foglalkozik majd az anyaggal, míg ilyen magyarországi intézményt nem találtak volna.

A család tizenkétezer-kötetes könyvtára viszont Magyarországon maradt, Fabinyi Tamás püspök közreműködésével az Magyarországi Evangélikus Egyház gondozásába került, és Esterházy Péter és Gitta Könyvtár néven látogatható az Üllői úton. A két gyűjtemény kipakolásával az Emőd utcai ház jórészt ki is ürült, Marcell szerint ezek után már elszakadni is könnyebb volt tőle a családnak. „Mivel fél éve nem lakik már ott senki, mostanra sokat romlott a látványa, nagyon gyorsan romlik egy ilyen ház állapota.” Próbálják egy ideje azt a gondolatot is szokni, hogy az új tulajdonos ledózerolja majd, és a helyére a környék trendjének megfelelően egy grafitszürke, négylakásos kockaház kerül. Esterházy Marcell szerint ez mindenképp fájdalmas érzés lesz, ő például akkor soha többet nem is megy majd az utcába sem.

Hogy a család nyitott lenne-e arra, hogy újabb köröket fussanak a ház megvédésével kapcsolatban, azt válaszolja, csak az első lépés lenne, ha jó kezekbe kerülne, de

arra továbbra sem lenne garancia, hogy később is jó célokra használnák.

Ezért is gondolkodtak Morcsányi Gézával egy alapítvány létrehozásában, hogy tíz év múlva is egy aktívan működő alkotóház legyen benne. „Egy hely aminek van gazdája, fenntartója, egy intézmény, ahova örömmel jönnek magyar és külföldi alkotók rövidebb időre, és akiknek adott esetben segít az alkotásban, hogy olyan helyen vannak, ahol EP létrehozta az életművét”. De ez végül tehát nem jött össze.

Az Esterházy család házával kapcsolatban kérdéseket küldtünk a főpolgármester sajtóosztályának is. Érdeklődésünkre, hogy a Fővárosi Önkormányzat tervezi-e, hogy közhasznú kulturális célból mégis megmentse és hasznosítsa, illetve védettség alá vonja az ingatlant, a Főpolgármesteri Hivataltól nem kaptunk választ. A hivatal sajtófőnöke ugyanakkor felhívta a figyelmet Mellár Tamás, a Párbeszéd országgyűlési képviselőjének Facebook-bejegyzésére. Mellár ebben azt írtja, számára is világossá vált, hogy Esterházy nem „csak” a magyar irodalom, de a világirodalom legjelentősebb alkotói közé tartozik, és hasonlóan Thomas Mann Los Angeles-i villájához, amelynél a teljes német kulturális és politikai élet összefogott, hogy alkotóház létesüljön benne, ő is „minden rendelkezésére álló eszközzel” támogatni fogja, hogy ez Esterházy házával kapcsolatban is így legyen.