Kim Dzsongun észak-koreai vezető ellen indít pert egy disszidens nő, aki korábban megmenekült a diktatúrából, később viszont erőszakkal hazatelepítették, majd ott szexuálisan bántalmazták. A BBC azt írja, a diktátor mellett négy másik állami vezető ellen indulhat polgári- és büntetőper az ügyben.
Dél-koreai bíróságokon már korábban is születtek olyan ítéletek, amelyek északot elmarasztalták valamilyen különböző jogi ügyekben, ezekkel Észak-Korea egyáltalán nem foglalkozott. A mostani ügy azonban az első olyan alkalom, hogy egy észak-koreai születésű ember tesz jogi lépéseket az elnyomó rezsim ellen.
Choi-t dél-koreai jogvédők is segítik. Az észak-koreaiak emberi jogaiért létrehozott jogvédő csoport, az NKDB bejelentette, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elé terjeszti a nő ügyét. „Azt kívánom, hogy ez az apró lépés a szabadság és az emberi méltóság helyreállításának alapjául szolgálhasson, hogy az ártatlan észak-koreaiaknak ne kelljen szenvedniük ez alatt a brutális rezsim alatt” – fogalmazott Choi.
A disszidens azt mondta: „Nekem a rezsim kínzásának áldozataként tennem kell azért, hogy a Kim-dinasztiát felelősségre vonják az emberiség elleni bűncselekményekért.”
Choi Min-kyung 1997-ben menekült meg Észak-Koreából, 2008-ban azonban erőszakkal hazatelepítették. 2012-ben újra megszökött, és délen telepedett le. Azt mondta, rendkívül súlyos pszichológiai traumák érték, ami miatt a mai napig gyógyszerekre szorul.
Az NKDB jogvédője, Hanna Song szerint annak ellenére, hogy Észak-Korea nem reagál az évtizedek alatt felmerülő emberi jogi vádakra és perekre, fontos, hogy ítéletek szülessenek. Szerinte ezek a bírósági döntések az áldozatok felé is azt jelzik, hogy történeteik nem merültek feledésbe, és hogy hivatalosan is elismerik a történteket.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!