Trump alig várja, hogy találkozzon XIV. Leóval, hívei mégis felhördültek az amerikai pápa miatt

Először választottak meg egy Egyesült Államokban született egyházfőt pápának csütörtökön Robert Francis Prevost bíboros személyében, aki XIV. Leó néven lépett trónra. Prevostot alapvetően mérsékeltnek tartják, de számos társadalmi kérdésben Ferenc pápához hasonlóan progresszív. Habitusa elődjénél mérsékeltebb reformer lelkületet ígér, de megválasztása azt üzeni: továbbmegy az egyház Ferenc pápa útján.

A pápaválasztásba belefolyó jobboldali amerikai szervezetek annak örültek volna, ha egy konzervatív pápa kerül a katolikus egyház élére, de nem jártak sikerrel. Bár Donald Trump gratulált XIV. Leónak a megválasztásához, és alig várja, hogy találkozhasson az amerikai pápával, az elnök hívei már kevésbé örültek, miután végignézték Prevost bíboros közösségi oldalát. Kiderült, hogy az elmúlt években többször is kritizálta Trump politikáját, és egy J. D. Vance alelnököt bíráló cikket is megosztott.

Nem csak amerikai, perui is

Az 1955-ben, Chicagóban született Prevost francia, olasz és kreol gyökerekkel is rendelkezik. 1977-ben lépett be a Szent Ágoston-rendbe, amely 27 éves korában Rómába küldte, hogy kánonjogot tanuljon. 1982-ben szentelték pappá, majd Peruban kezdte meg misszióját, amely egészen 1986-ig tartott. 2001-ben választották meg a szerzetesrend élére. 2015-ben a perui Chiclayo püspökévé választották, majd 2018-ban a Perui Püspöki Konferencia második alelnöke lett.

Prevost közel állt az argentin születésű Ferenc pápához, aki 2019-ben tette meg a Papi Kongregáció tagjává, és 2023-ban szintén ő kreálta bíborossá. Később megtette a Püspöki Dikasztérium prefektusává, a bíboros még láthatóbb lett az egyházon belül: az ő hivatala volt a felelős azért, hogy kit jelölnek püspöki székre.

Bár a Vatikánban az Egyesült Államok szuperhatalmi helyzete miatt sokáig vita tárgya volt az, hogy lehet-e amerikai pápa az egyház élén, Prevost esetében a magas beosztásai és a jelentős perui missziós tapasztalatai ezeket az ellenérzéseket láthatóan mégis felülírták.

Trump-kritikus posztok

Az új pápa nézeteibe még bíborosként működtetett X-fiókja nyújt betekintést, ahol korábban több, Trumpot és főbb politikai nézeteit kritizáló posztot írt, vagy osztott meg. Több poszt a fegyvertartás szigorítását szorgalmazta, amivel kapcsolatban még egy demokrata szenátor posztját is továbbosztotta, valamint a halálbüntetés eltörlését is javasolta.

Emellett együttérzését fejezte ki a rendőri erőszak áldozatává és a Black Lives Matter mozgalom egyik fő szimbólumává vált George Floyd családjának, és elítélte a fehér felsőbbrendűséget hirdető csoportok egy nagy felháborodást kiváltó felvonulását is. Azt is jelezte, hogy az egyháznak erőteljesebben kéne elítélnie a rasszizmus.

Több bejegyzésében is foglalkozott a bevándorlás kérdésével, ebben Trump politikájával ellentétes álláspontot képviselt. Trump első elnökválasztási kampánya alatt például megosztotta Timothy Dolan bíboros véleménycikkét arról, hogy Trump bevándorlóellenes retorikája problémás.

Emellett megosztott egy posztot, amely szerint „közel sincsen semmi keresztényi, amerikai vagy erkölcsileg védhető” abban, hogy a Trump-kormányzat elszakítja a kiutasításra váró kiskorú bevándorlókat a szüleiktől. Megosztotta azoknak az egyházi vezetők véleményét is, akik szerint „szívtelen” megszüntetni azt a programot, amivel legális státuszt adtak a gyerekként a szüleikkel az Egyesült Államokba illegálisan érkezett, és közben felnőtt embereknek.

Legutolsó bejegyzésében egy Donald Trump és Nayib Bukele salvadori elnök fehér házi találkozóját kritizáló posztot osztott meg, amelyben védelmébe vette a védett státusza ellenére tévedésből El Salvadorba deportált Kilmar Ábrego Garcíát, akit az amerikai kormány a legfelsőbb bíróság ítéletével dacolva nem hajlandó visszaszállíttatni az Egyesült Államokba. „Nem látjátok a szenvedést? Nem zavarja a lelkiismeretetek? Hogy tudtok csendben maradni?” – áll a posztban.

Az amerikai alelnököt is kritizálta. Megosztott egy véleménycikket, amely szerint J. D. Vance téved, amikor azt állítja, hogy Jézus iránymutatása szerint rangsorolnunk kellene a mások iránti szeretetünket. Vance januárban a Fox News műsorában állította, hogy egy keresztény vélekedés szerint sorrendben a családunkat, szomszédunkat, közösségünket, polgártársainkat, végül a világ többi részét kell szeretnünk.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a Robert Francis Prevost neve alatt működő fiókot személyesen ő kezelte, vagy egy munkatársa tette ott közzé a posztokat. Erről több amerikai lap is kérdéseket tett fel a Vatikánnak és Prevost perui egyházmegyéjének, de egyelőre nem kaptak választ. Ugyanakkor egyelőre semmilyen utalás nem volt arra, hogy a fiók ne lenne autentikus.

Prevost két éve a Vatican Newsnak adott interjújában a közösségi oldalak fontosságát hangsúlyozta. Többek között arra figyelmeztetett, hogy átgondoltan kell használni kommunikációra a Twittert (az X korábbi neve), kétszer is meg kell gondolni, hogy ki mit tesz ott közzé, mert még a kérdésfelvetések is ellentéteket szülhetnek és botrányt okozhatnak.

Az őt ismerő emberek nyilatkozatai is azt mutatják, hogy saját véleményét tükrözik az ott közzétett posztok. Testvére, John Prevost a New York Timesnak azt mondta, XIV. Leó „nagy-nagy vágya, hogy segítsen az elnyomottakon és a jogfosztottakon, azokon az embereken, akiket a többség figyelmen kívül hagy”. Arra számít, hogy testvére továbbviszi majd elődje, Ferenc pápa örökségét. „Nagyon jó barátok voltak, már azelőtt ismerték egymást, hogy Ferencből pápa lett volna.” John Prevost úgy vélte:

„Tudom, hogy nem örül annak, ami a bevándorlással kapcsolatban történik. Hogy meddig fog elmenni, azt csak találgatni lehet, de nem fog hátradőlni.”

Gégény István katolikus teológus a Telex és a Szemlélek együttműködésében készült cikkében jelezte, hogy XIV. Leó habitusa elődjénél mérsékeltebb reformer lelkületet ígér, és folytatódni fog a beszélgetős egyházmodell elterjedése, csökkenni fog a klerikalizmus, a nők több figyelmet és több szerepet kaphatnak a jövő egyházában. A fókuszban pedig várhatóan a béke, a közjó lesz.

Trump hívei felhördültek

Közvetlenül megválasztása után Donald Trump és J. D. Vance is üdvözölte, hogy egy amerikait választottak meg pápának. Az amerikai elnök a közösségi oldalán azt írta: „Gratulálok Robert Francis Prevost bíborosnak, akit most jelentettek be pápáként. Nagy megtiszteltetés, hogy ő az első amerikai pápa. Micsoda izgalom és micsoda megtiszteltetés hazánknak. Alig várom, hogy találkozhassak XIV. Leó pápával, nagyon jelentőségteljes pillanat lesz!” Az alelnök szintén gratulált „az első amerikai pápának”, hozzátéve, hogy „biztos vagyok benne, hogy amerikai katolikusok és más keresztények milliói imádkoznak azért, hogy sikeres munkát végezzen az Egyház vezetésében.”

A Trump politikáját követő MAGA-világ (Make America Great Again, Trump szlogenje) prominens személyiségei azonban már egészen másként reagáltak Prevost megválasztására. A Fehér Házba bejáratos és Trump nemzetbiztonsági döntéseire is nagy hatással lévő

szélsőjobboldali aktivista, Laura Loomer az X-oldalán „woke marxista pápa” bejegyzéssel reagált a történelmi döntésre, úgy értékelve, hogy „csak egy újabb marxista báb a Vatikánban”.

Steve Bannon jobboldali médiaszemélyiség, Trump egykori magas rangú tanácsadója, aki már egy hete „titkos esélyeként” emlegette Robert Prevost bíborost, a megválasztása után az „anti-Trump pápaként” hivatkozott rá. „A Római Kúriát irányító globalisták Trump-ellenes választásaként” fogta fel a döntést, hozzátéve, hogy ez volt az, amit Ferenc pápa „és klikkje akart”. Joey Mannaniro politikai stratéga Prevost X posztjait látva egyre és egyre kétségbeesettebb posztokban siránkozott a választás miatt, odáig jutva, hogy „az új pápa egy liberális szardarab”, és „rosszabb mint Ferenc” pápa. Egy ponton azt is kijelentette, hogy „XIV. Leó pápa nem amerikai, hanem demokrata”.

Charlie Kirk jobboldali aktivista már egy kicsit óvatosabban fogalmazott. Szerinte bár posztjai nem túl biztatóak, még nem tudni róla eleget: vagy harcos abortuszellenes regisztrált republikánus, vagy egy „nyitott határokat akaró globalista”, akit azért választottak meg, hogy ellensúlyt képezzen Trumppal szemben.

A New York Times cikke szerint XIV. Leó pápa republikánus előválasztásokon is szavazott 2012 óta a Chicagónak otthont adó Illinois-ban, de kiemelték, hogy az általános amerikai gyakorlattal szemben az államban nem regisztrálnak pártpreferencia alapján a választók. 2008-ban és 2010-ben viszont demokrata előválasztásokon vett rész – tudta meg a CBS News.

Az még kérdés, hogy pápává választásának milyen hatása lesz az amerikai közéletre, és Donald Trump elnökségére. Trump az elnökválasztási kampányban nagy hangsúlyt fektetett a katolikus szavazók megnyerésére, és ebben sikeres is volt: a katolikus szavazók 59 rá szavazott 2024-ben, szemben a 2016-os elnökválasztáson elért 50 százalékkal.

A Time magazin értékelése szerint Trump „egy új ellenséget kapott” XIV. Leó pápával, akinek megválasztásával a Vatikán azoknak a nagypénzű ultrakonzervatív amerikai katolikusoknak is üzent, akik erőteljes kampányt folytattak azért, hogy egy konzervatív pápát válasszanak Ferenc utódjának. A Politicónak egy magas rangú egyházi tisztviselő még a pápaválasztás előtt azt mondta, hogy a konklávét megelőző beszélgetéseken felmerült a félelem, hogy egy konzervatív jelölt megválasztásával ki lenne téve az új pápa a gazdag amerikai donoroknak.

A hívő katolikus Ramesh Ponnuru konzervatív kommentátor a Politicónak nyilatkozva úgy értékelte, hogy meg van a lehetősége annak, hogy az új pápának feszült és viszállyal teli lesz a kapcsolata a Trump-kormányzattal.

Szerintük amerikai állampolgárként nagyobb hatással tudja kritizálni az elnök döntéseit.

A Politicónak egy neve elhallgatását kérő, a politikai életben Trumpék közelében dolgozó katolikus azt mondta, hogy az első reakciók vegyesek voltak az új pápáról Washingtonban, amit „tradkat fővárosként” jellemzett, utalva az amerikai katolikus egyházban egyre nagyobb számban lévő, a jellemzően jobboldali, tradicionális katolikus hívőkre. „A konzervatívabb jelöltek egyikére vártunk” – mondta, hozzátéve, hogy bár XIV. Leó elődjéhez hasonlóan a progresszív ügyekkel szimpatizál, ugyanakkor „egy kicsit visszafogottabb”.