Három napra elég élelmiszer, víz és gyufa: elkészítette első vészhelyzeti stratégiáját az EU

„Mindenre készen állunk – ennek kell lennie az új európai életmódunknak és mottónknak” – írta közösségi oldalán az Európai Bizottság humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztosa, Hadja Lahbib azután, hogy az Európai Bizottság bemutatta az első felkészülési stratégiáját.

A felkészülési tervben többek között azt tanácsolják az EU-polgároknak, hogy legalább 72 órára elegendő élelmiszerrel, vízzel és alapvető cikkekkel álljanak készen egy esetleges vészhelyzetre. Az európai stratégia célja, hogy felkészítse az embereket olyan katasztrófákra és vészhelyzetekre, mint az árvizek, az erdőtüzek, a világjárványok és a katonai támadások.

A stratégia részben olyan országok gyakorlati terveiből merít, mint Németország és a skandináv államok. Ezek az országok már korábban is készítettek szórólapokat és alkalmazásokat arra, hogy ezzel felkészítsék polgáraikat egy válsághelyzetre.

Hadja Lahbib újságírói kérdésre azt mondta, minden tagállamnak 72 órás önellátást javasolnak a stratégia mentén. Arra, hogy pontosan mit tartsanak maguknál az emberek, Lahbib videóban válaszolt. Ebben többek között tartós élelmiszert, vizet, zseblámpát és valamilyen kártyajátékot is javasol:

A stratégia célja az volt, hogy erősítse az uniós koordinációt, és tudatosítsa a társadalmakat egy kockázat lehetőségére. „Fel kell készülnünk az összetett, több területet érintő válsághelyzetekre, beleértve az esetleges fegyveres agressziót is, amely egy vagy több tagállamot érinthet” – áll a dokumentumban.

A Bizottság egy egész Európára kiterjedő felkészülési nap bevezetését is szorgalmazza, amelynek célja a lakosság tudatosságának növelése lenne. Sauli Niinistö volt finn elnök ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az EU-nak „nincs világos terve” arra, hogyan reagálna, ha egy ország fegyveres támadást indítana egy uniós tagállam ellen.

A stratégia kialakítása más-más reakciókat válthat ki az EU-s tagállamokból attól függően, mennyire érzik érintettnek magukat a kockázatban. A stratégiát kritizálók pánikkeltéssel vádolják a Bizottságot. Roxana Mînzatu alelnök szerint ez a stratégia viszont pont olyan, mint megkötni egy balesetbiztosítást: „ez annyit jelent, hogy fel kell készülni”.

Az észak-európai országok élen járnak már ebben. Svédországban arra ösztönzik az ott élőket, hogy tartsanak otthon megfelelő mennyiségű vizet, élelmiszert, takarót és alternatív fűtést. Norvégia nukleáris balesetek esetére készítette fel az embereket. Németország arra kéri a lakosokat, hogy alakítsanak ki biztonságos menedéket garázsukban vagy pincéjükben. Egy új német törvény Lengyelországhoz hasonlóan kötelezni fogja az új házak építőit is arra, hogy biztonságos menedéket is beépítsenek otthonaikba. A stratégia egy nappal azután jelent meg, hogy Dánia bejelentette: bevezeti a nők hadkötelezettségét.

(Guardian, EC)