
A legfelsőbb utasításra egy olyan, egyébként nem túl jelentős dokumentumot kell aláírni miniszteri szinten, amit amúgy főosztályvezetői szinten szoktak kezelni – árulta el a Telexnek egy kormányzati forrás, mi állhat annak a hírnek a hátterében, amiről kedden számolt be a szerb média.
Ahogy arról a Transtelex is beszámolt, a szerb B92 portál információi szerint Aleksandar Vučić szerb elnök és Orbán Viktor már „komoly fázisba” léptek egy kétoldalú katonai együttműködés létrehozásában. A szerb sajtóértesülés szerint Vučić így akar reagálni, hogy Albánia, Horvátország és Koszovó védelmi miniszterei a múlt héten Tiranában aláírtak egy háromoldalú védelmi együttműködési memorandumot. A dokumentum célja, hogy erősítse a három ország védelmi képességeit, növelje a haderő interoperabilitását, küzdjön a hibrid fenyegetések ellen, és támogassa a térség euroatlanti integrációját.
A Telex kormányzati forrása szerint valójában egy olyan kétoldalú együttműködési tervet próbálnak a szerbek katonai szövetségként eladni, ami azért messze van attól.
Az ominózus együttműködés tartalmát egy 2023-as kormányrendeletben megtaláltuk. A „Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a védelem terén folytatott stratégiai szintű megerősített együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről” szóló rendeletet valóban túlzás lenne katonai szövetségként értelmezni, efféle bilaterális megállapodások gyakran születnek a katonadiplomáciában. Ráadásul a rendelet szövegéből kiderül, hogy az együttműködés nem sértheti Magyarország EU- és NATO-tagságából eredő kötelezettségeit.
A megállapodás célja is inkább politikainak tűnik. A rendelet szövege szerint abból a célból jött létre az együttműködés, hogy a „gyorsan változó, új kihívásokkal teli biztonsági helyzethez való alkalmazkodás céljából tovább szélesítsék és mélyítsék a kölcsönös bizalmon és értékeken nyugvó védelmi együttműködést a nemzetközi szerződésekben lefektetett elvekkel összhangban”.
A Telex forrása szerint a kétoldalú együttműködési tervet minden évben főosztályvezetői szinten írják alá, ekkor rögzítik a két ország közötti éves programokat. Most annyi a változás, hogy információnk szerint április elején az együttműködési tervet miniszteri szinten írják alá, így akarnak nagyobb politikai súlyt adni a már meglévő megállapodásnak. Ez elsősorban a szerbek érdeke, akik így akarják felmutatni a Balkánon, hogy nincsenek egyedül, de ahhoz, hogy a dokumentum erősebbnek tűnjön annál, mint ami, Orbán is asszisztál, így segítve ki politikai szövetségesét, Vučićot.
A szerb–magyar katonai szövetségről szóló hírre azért is kapták fel sokan a fejüket, mert Magyarország egy NATO-tagállam, Szerbia viszont látványosan közeledik Oroszország felé. Olyannyira, hogy a Szerbiában zajló tüntetések kezelésében Belgrád az orosz titkosszolgálatoktól kap segítséget. Ráadásul Orbán nemcsak Vučić szövetségese, de a szintén oroszbarátként elkönyvelt Milorad Dodik boszniai szerb vezetőé is. Olyannyira, hogy amikor Dodikot első fokon elítélték, Orbán egy hetven főből álló TEK-es alakulatot küldött Boszniába. A TEK szerint csak közös gyakorlatozáson vettek részt, viszont Dodik is arra utalt, hogy a magyar terrorelhárítók az ő védelme érdekében bukkantak fel. A TEK-es művelet mindenesetre az új amerikai adminisztrációnál is kiverte a biztosítékot.
A szerb–magyar katonai együttműködés – katonadiplomáciai szinten – már egy ideje tart. 2023 tavaszán Orbán Belgrádban a szerb elnökkel tárgyalt arról, hogy a két ország közötti védelmi ipari együttműködést fokozzák. Belgrádi találkozójára akkor Orbánt elkísérte Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Palkovics László, (ő az N7 Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Holding Zrt. vezérigazgatójaként), valamint Kovács József, a Nemzeti Információs Államtitkárság akkori államtitkára. Orbán már akkor megbeszélte Vučićcsal, hogy a szerb–magyar védelmi ipari és haderőfejlesztési együttműködést új szintre emelik.
Nem sokkal később Hajnik László egykori katonai hírszerző, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért felelős helyettes államtitkára is Belgrádba utazott, hogy találkozzon Predrag Bandićcsal, a szerb védelmi minisztérium védelmi politikáért felelős megbízott segédminiszterével. Formálisan akkor döntöttek arról, hogy a kétoldalú védelmi és katonai együttműködést stratégiai szintre emelik.
Még 2023-ban egy kibővített szerb–magyar kormányülésen született döntés egy védelmi ipari és beszerzési munkacsoport létrehozásáról, amely a meglévő katonai együttműködés mellett működik. Ennek értelmében Magyarország a feleslegessé váló katonai eszközöket Szerbiának értékesíti.
2024 márciusában Nebojša Svjetlica ezredes, a szerb Védelmi Minisztérium Nemzetközi Katonai Együttműködési Osztályának vezetője jött Budapestre. Ekkor már érvényben volt a két ország közötti megállapodás. Szerb részről Svjetlica ezredes ekkor írta alá azt az együttműködési tervet, amit most, egy évvel később információnk szerint már miniszteri szinten írnak alá.
A katonai együttműködés politikai súlyát jelzi az is, hogy amikor tavaly áprilisban Nemanja Starović, Szerbia védelmi államtitkára Budapestre látogatott, részt vett a CPAC Hungary rendezvényen. Az eseményen felszólalva a globalizáció bírálata mellett kifejtette, hogy a nyugat-európai emberek ma egy nem demokratikus liberalizmust tapasztalhatnak meg. De beszélt arról is, hogy a migráció és a woke Szerbia számára is sok problémát jelent, ez az ideológia szerinte teljesen ignorálja a valóságot.
Ez a cikkünk ide kattintva angol nyelven is olvasható a Telex English oldalán. Nagyon kevés az olyan magyarországi lap, amelyik politikától független, és angol nyelvű híreket is kínál. A Telex viszont ilyen, naponta többször közöljük minden olyan anyagunkat angolul is, amelynek nemzetközi relevanciája van, és az angolul olvasó közönségnek is érdekes lehet: hírek, politikai elemzések, tényfeltárások, színes riportok. Vigye hírét a Telex English rovatnak, Twitterünknekés angol nyelvű heti hírlevelünknek az angolul olvasó ismerősei között!
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!