Pressman: Ami Magyarországon történik, az nem konzervativizmus, hanem korrupció

Interjút adott az amerikai NPR-nek David Pressman, az előző demokrata amerikai kormány által delegált, januárban távozott nagykövet, aki már ismét ügyvédként dolgozik. A bevezetőben a lap leírja, az Indiana állam méreteivel megegyező ország az utóbbi években „demokratikus visszacsúszást” szenvedett el, ami Pressman szerint nem jó kifejezés. Hisz úgy hangzik, mintha „a politikai vezetők, tudja, meg akarnák mászni az Olümposz-hegyet, és lassan csúsznának visszafelé”. Orbán Viktor azonban tudatos döntésekkel fordult vissza és indult el az ellenkező irányba.

Pressman leírja, ő hogy látta a rendszer kiépülését (bár ő már a kiépült rendszerbe érkezett meg nagykövetként), hogy a NER elfoglalta az állami intézményeket, valamint „a jutalmazás és büntetés architektúráját” építette ki. Példának a tanárokra vonatkozó jogszabályi szigorítást hozta fel, hogy akár az ország túlsó felére is áthelyezhetik őket.

Egy meg nem nevezett diáklányt is említ, aki kiállt a kormány ellen, mire a kormánybarát média rárontott (Bayer Zsolt kormánypárti megmondóember a „egy igazi, kretén, barom állat” jelzőket használta). Pressman szerint ez „világos üzenet volt”, hogy aki nem ért egyet, az magas árat fizet.

Pressman szerint fontos lenne, hogy Amerikában is megértsék, Magyarország állításával ellentétben az ország nem a konzervativizmus védőbástyája – ami Amerikában is sokaknál rezonál. „Ami Magyarországon történik, az nem konzervativizmus, hanem korrupció” – mondta a volt követ. Szerinte a rendszer lényege, hogy egy kört gazdagítson, miközben a konzervatív értékek melletti kiállásról beszélnek.

A rendszer kiépülésére visszatérve arról beszélt Pressman, hogy Orbán Viktor először a közjavakat kezdte el osztogatni a körülötte állóknak, így megérte Fidesz-közelinek lenni, viszont nagyon nem érte meg a rendszeren kívül ragadni. Így lett Orbán gázszerelő barátjából és vejéből is gazdag ember. Pressman felhozta még, hogy az egyetemek és a tudományos akadémia is a kormány kontrollja alá kerültek. A kérdező újságíró párhuzamot is vont: J. D. Vance alelnök korábban azt mondta, az amerikai egyetemek túlzottan a baloldali alapítványok tulajdoni hálójában vannak, és elnyomják a konzervatív hangokat.

Pressman szerint áll a párhuzam, de megint kiemeli: a magyar kormányzat nem kulturális ügyek mentén halad, nem a konzervatív vagy liberális hangok közt tesz főleg különbséget, csak a közvagyont igyekszik magánvagyonná alakítani. Példának a konzervatív magyar lapot, a Magyar Hangot hozza fel, ami annak idején – kormánykritikus attitűdje miatt – nem talált magának hazai nyomdát, ezért kénytelen Szlovákiában nyomtatni példányait. „És ez elmond valamit arról az ökoszisztémáról, amiben a nyomdák félnek kapcsolatban lenni valamivel, ami kritikus lehet, még akkor is, ha egy konzervatív nézőpontból is” – magyarázta Pressman, aki szerint Magyarországon „nihilista korrupció” van.

Végül azt fejtegette, hogy az intézmények nem olyan erősek, mint hisszük, és mennyire fontos a média szerepe. Ugyanis ha egy bizonyos fokon képes valaki ellenőrizni a médiát, és ugyanazt ismételgetni, akkor az emberek levertekké válnak, és nem mernek beleszólni a diskurzusba. És ezen a ponton kerül veszélybe a demokrácia.

Pressman legutóbbi jelentős interjúját januárban adta a New York Timesnak, amiben beszélt a mindkét amerikai pártban jelenlévő, Magyarországot érintő aggodalmakról, a Rogán Antalt érintő szankciókról és az Orbán-kormány hozzáállásáról a már távozott Joe Biden-féle kabinethez.