Trump: Ukrajna valószínűleg nem tér majd vissza a 2014 előtti határaihoz

Donald Trump amerikai elnök közölte, hogy „hosszú és rendkívül eredményes” telefonbeszélgetést folytatott Putyin orosz elnökkel szerdán, és megállapodtak abban, hogy tárgyalásokat kezdenek az ukrajnai háború lezárásáról.

Trump a Truth Social platformján közzétett bejegyzésében azt írta, hogy ő és az orosz elnök „megállapodtak abban, hogy stábjaik azonnal megkezdik a tárgyalásokat”, egyúttal kölcsönösen meghívták egymást fővárosaikba.

Trump elődje, Joe Biden több mint három évig nem beszélt Putyinnal elnöksége alatt. Az utolsó amerikai elnök, aki személyesen Oroszországba utazott, Barack Obama volt, aki 2013-ban vett részt a szentpétervári G20-csúcson.

Trump a közösségi médiában azt írta: „Ideje véget vetni ennek a nevetséges háborúnak, amelyben hatalmas és teljesen szükségtelen halál és pusztítás történt. Isten áldja Oroszország és Ukrajna népét!”

Trump nem tűzött ki időpontot a Putyinnal való személyes találkozóra, de később a Fehér Házban azt mondta az újságíróknak, hogy az orosz elnökkel Szaúd-Arábiában fog találkozni.

Az elnök jelezte, hogy a szaúdi vezető, Mohammed bin Szalmán trónörökös szerepet fog játszani a tárgyalásokban. Trump azt mondta: „Ismerjük a trónörököst, és szerintem ez egy nagyon jó hely lenne a találkozóra.” Trump szerint a Putyinnal való találkozója a „nem túl távoli jövőben” megtörténhet.

A CNN tudósítása szerint Trump azt is mondta, hogy egyelőre nem kötelezte el magát Ukrajna meglátogatása mellett.

Amikor megkérdezték, hogy Zelenszkij jelen lesz-e a Putyinnal való találkozóján, Trump arra utalt, hogy az ukrán elnök valószínűleg nem vesz részt az első egyeztetésen: „Valószínűleg lesz egy első találkozó, aztán meglátjuk, mit tehetünk a második megbeszélés kapcsán.”

A CNN-nek két, az ügyet ismerő forrás megerősítette, hogy Steve Witkoff, Trump egyik vezető tárgyalója kedden Moszkvában zárt ajtók mögött találkozott Putyinnal.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov pedig közölte, hogy Putyin támogatja Trump ötletét, miszerint eljött az idő az együttműködésre. Peszkov arról is beszélt, hogy a Putyin és Trump közötti telefonbeszélgetés majdnem másfél órán át tartott, és ezalatt az orosz elnök meghívta Trumpot Moszkvába.

Nagyon úgy fest, hogy inkább Moszkvának, mintsem Kijevnek osztana lapot Trump

Trump a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján azt is kijelentette, hogy Ukrajna valószínűleg nem fog visszatérni a 2014 előtti határaihoz, de a BBC kérdésére válaszolva hozzátette: „valamennyi terület vissza fog térni”.

Az elnök egyetértett védelmi miniszterével, Pete Hegsethszel, aki egy szerdai NATO-csúcstalálkozón kijelentette, hogy Ukrajna NATO-hoz való csatlakozása nem valószínű. „Azt hiszem, ez valószínűleg igaz” – mondta Trump.

A BBC értékelése szerint Hegseth beszéde súlyos csapásként érhette Kijevet. Bár régóta ismert, hogy az új amerikai kormány kevésbé szimpatizál Ukrajnával, mint az előző, a BBC szerint Hegseth kijelentései Moszkvának kedveztek.

A NATO-tagság elutasítása és az a vélemény, hogy Ukrajna nem nyerhet, összességében kézzelfogható előnyöket jelent Oroszországnak az elmúlt 11 év ukrajnai agressziójáért cserébe – jegyezte meg a BBC .

Miután kijött a hír, hogy Putyin és Trump beszélt egymással, Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy ő is beszélt Trumppal egy „tartós és megbízható békéről”. A telefonhívásokra azután került sor, hogy Trump és védelmi minisztere is kijelentette: Ukrajna valószínűleg nem csatlakozik a NATO-hoz.

Zelenszkij közölte, hogy pénteken Münchenben, egy Ukrajnáról szóló védelmi csúcstalálkozón találkozik J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel.

Zelenszkij többször is hangsúlyozta, hogy „Ukrajna nélkül nem lehet Ukrajnáról tárgyalni” – ennek ellenére a Trump–Putyin-telefonbeszélgetés az ő részvétele nélkül zajlott.

Zelenszkij elmondta, hogy Trumppal folytatott beszélgetése „jó és részletes” volt, és számos kérdést érintettek. Emellett találkozott Scott Bessent amerikai pénzügyminiszterrel is, aki Kijevbe látogatott.

„Senki sem akarja jobban a békét, mint Ukrajna. Az Egyesült Államokkal közösen határozzuk meg következő lépéseinket az orosz agresszió megállítására és egy tartós, megbízható béke biztosítására” – írta Zelenszkij. Az ukrán elnök hozzátette: „Megállapodtunk abban, hogy további kapcsolatot tartunk fenn, és tervezzük a következő találkozókat.”

Az amerikai és ukrán vezetők közötti telefonbeszélgetés egy órán át tartott – jelentette az AFP hírügynökség.

A Guardian keddi interjújában Zelenszkij azt sugallta, hogy egy békemegállapodás részeként az oroszok által megszállt ukrán területeket kicserélhetnék az ukránok által ellenőrzött oroszországi, nyugati Kurszk régió egy részére. Putyin szóvivője, Peszkov erre úgy reagált, hogy ez „lehetetlen”.

CNN: Trump magára hagyja Európát

A szerdai brüsszeli NATO-találkozó hivatalosan Ukrajna katonai támogatásának összehangolásáról és az új amerikai védelmi miniszter, Pete Hegseth nemzetközi bemutatkozásáról szólt. Valójában azonban a Trump-adminisztráció teljesen új irányba terelte a szövetség hozzáállását a háborúhoz, olyan jövőképet vázolva fel, amely részben Moszkva követeléseinek is megfelel. Ez feszültséget keltett a NATO-n belül, amely így igyekezett elkerülni a megosztottság látszatát – írta elemzésében a CNN.

Trump már a hét elején egyértelművé tette, hogy nem támogatja az Ukrajna számára kedvező békét. Egy hétfői interjúban úgy fogalmazott, hogy az ukrán területek „egyszer lehet, hogy oroszok lesznek, lehet, hogy nem”. Európai vezetők óvatosan reagáltak a kijelentéseire, még a NATO főtitkára, Mark Rutte is igyekezett kitérő választ adni.

A Trump-adminisztráció egyik legjelentősebb állásfoglalása a NATO-tagság kérdésében történt: míg korábban a szövetség azt hirdette, hogy Ukrajna „visszafordíthatatlan úton” halad a NATO-tagság felé, Hegseth most egyértelműen kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem tartja reálisnak Ukrajna NATO-csatlakozását a béketárgyalások kimeneteleként.

Bár több európai tisztségviselő próbálta tompítani az ellentmondást, az amerikai álláspont világos: Washington saját stratégiáját követi, és Európára hagyja a helyzet kezelését.

A feszültséget fokozta, hogy miközben a NATO-miniszterek Oroszország elleni fellépésüket egyeztették, Trump 90 perces telefonbeszélgetést folytatott Putyinnal. Amikor az ukrán védelmi minisztert erről kérdezték, szó nélkül elsétált a kamerák elől.

A CNN elemzése szerint Európának egy másik kellemetlen igazsággal is szembe kell néznie: a jelenlegi 2 százalékos védelmi kiadási cél elavultnak tűnik. Hegseth szerint ez nem elég, Trump 5 százalékot szeretne, és világossá tette, hogy az Egyesült Államok nem fogja tovább finanszírozni a szövetségesek biztonságát egyoldalúan.

Bár sok európai vezető egyetért azzal, hogy többet kell költeni a védelemre, a konkrét lépések elmaradnak. Az Egyesült Királyság például csak 2,5 százalékos célkitűzést vállalt, időkorlát nélkül.

A NATO európai tagjai egyre inkább két tűz közé kerülnek: egyrészt az Egyesült Államok a Csendes-óceánra összpontosítja erőforrásait, másrészt Oroszország védelmi ipara már most messze felülmúlja az EU-ét. Ez a helyzet egy olyan valóság, amelyet Európa már nem hagyhat figyelmen kívül – írja a CNN.