Brutális erőszakhullámot szabadíthat el, ha Trump ráküldi a drogkartellekre a hadsereget

Donald Trump első elnöki ideje alatt többször is felvetette, hogy légicsapásokat kellene mérni a Mexikóban működő droglaborokra, de akkor még lebeszélték erről. Most, a második ciklusban azonban mégis lehet, hogy ilyen drasztikus lépésekre is sor kerül, miután első elnöki rendeleteinek egyikével utasítást adott arra, hogy külföldi terrorszervezetekké nyilvánítsák a Közép- és Dél-Amerikában működő drogkartelleket. Az intézkedés megnyitja annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok több mint fél évszázada zajló drogellenes háborúja valódi háborúvá váljon.

Az előző héten hivatalba lépett amerikai elnök és több tanácsadójának véleménye szerint a kartellek az Egyesült Államok nemzetbiztonságát veszélyeztetik, ezért eljött az idő a Washingtonban időről-időre felvetett lépés megtételére. A rendelet révén szerintük hatékonyabban léphetnek fel, akár az amerikai hadsereget is bevethetik a küzdelemben.

Szakértők azonban arra hívták fel a figyelmet az amerikai jogszabályok már így is elég lehetőséget adnak a kartellek elleni fellépésre, a katonai erő alkalmazása pedig súlyos diplomáciai bonyodalmakat okozhat, valamint olyan nem várt következményei lehetnek, amire az amerikai közvélemény nincsen felkészülve.

Nem új ötlet

Az Egyesült Államok 1996-ban hozott egy törvényt, ami felhatalmazta az Egyesült Államok külügyminisztériumát, hogy létrehozzon egy Külföldi Terrorszervezetek (FTO) listát, és különleges szankciókkal sújtsa az azon szereplőket. A listán szereplő legismertebb csoportok között ott van például az al-Kaida, az Iszlám Állam és a Hamász. A drogkartellek ugyan nem illenek bele a hagyományos terrorista profilba – hiszen nem politikai célok vezérlik őket –, de hasonlóan erőszakos taktikákat alkalmaznak, például robbantásokat, lefejezéseket.

A kartelleket felrakni erre a listára nem új ötlet, már Barack Obama és a kongresszus több tagja is gondolkodott ezen, de az amerikai kormányok eddig mindig visszakoztak a lépéstől, még maga Donald Trump is első elnöksége alatt. Samantha Sultoon, aki a Trump és Joe Biden elnöksége alatt szankciópolitikai tanácsadó volt, a New York Timesnak azt mondta, hogy azért nem csinálta meg senki, mert felmérték, milyen drasztikus következményei lennének az Egyesült Államok és Mexikó közti gazdasági és pénzügyi kapcsolatokra. „Mindannyian arra jutottak, hogy ez a lépés nagyon meggondolatlan lenne” – közölte a szakértő.

Az utóbbi években azonban elképesztő méreteket öltött a droghalálozás. 2021 és 2023 között évente több mint százezer amerikai halt meg túladagolásban az Egyesült Államokban, főleg a Mexikóból érkező fentanilnak köszönhetően, és emiatt a kartellek terrorszervezetté nyilvánítása főleg a republikánusok körében egyre népszerűbbé vált. És amerikai politikus már nem csak a szankciókról kezdtek el beszélni, hanem katonai fellépésről.

Háborút akarnak a kartellek ellen

Trump rendelete ugyan nem írja elő egyértelműen, hogy a hadsereget vetik be majd a kartellek ellen, az elnök nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az amerikai különleges erők tagjait küldjék Mexikóba. „Megtörténhet. Furcsább dolgok is történtek már” – mondta Trump újságírói kérdésre, amikor első elnöki napján aláírta a rendeletet.

A katonai fellépést nem csak Trump tartja jó ötletnek. Az elmúlt években republikánus politikusok sora szorgalmazta a hadsereg bevetését a kartellek ellen, olyanok is, akik most kormányzati pozíciókba kerültek. Köztük van Mike Waltz, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója, aki képviselőként törvényjavaslatot nyújtott be Dan Crenshaw texasi republikánus képviselővel együtt arról, hogy „háborúba kezdjünk a kartellekkel”, Tom Homan, Trump bevándorlásügyi cárja, aki közölte, hogy az elnök készen áll arra, hogy „az Egyesült Államok különleges erőinek teljes erejét használja leszedésükre”, és JD Vance alelnök is, aki 2023 nyarán közölte, hogy támogatja az ötletet.

A republikánus előválasztás alatt a párt elnökjelöltjeinek sora támogatta az amerikai fegyveres erők bevetését a drogkartellek ellen, például légicsapásokat, haditengerészeti blokádokat vagy a különleges erők bevetését. Ez a választók körében is népszerű. Az NBC News 2023 nyarán készült felmérése szerint a republikánus szavazók 86 százaléka támogatta, hogy katonákat küldjenek a határra az illegális drogok megállítására, és az összes szavazó 55 százaléka is támogatta ezt a lépést.

Donald Trump legelszántabb szavazói pedig egyenesen imádják a gondolatot, hogy ráküldjék a kartellekre az amerikai különleges erők egységeit, azt képzelve, hogy a kartellek vezetői és tagjai rémülten fognak menekülni, és ezzel meg lesz oldva minden probléma. Ahogy azt a MAGA-világ egyik ismert tagja, a Black Rifle Coffee alapítója, Evan Hafer egykori zöldsapkás is felvázolta Joe Rogan podcastjában: „Ha háborút hirdetünk a kartelek ellen, ezek a fickók azt sem fogják tudni, mi a fasz történik”.

Ezzel azonban terrorellenes szakértők, a latin-amerikai kábítószer-kereskedéssel foglalkozó szakértők és újságírók, valamint az amerikai különleges erők több ismert egykori tagja sem ért egyet. Sőt, rendkívül veszélyes és felelőtlen lépésnek gondolják, aminek olyan következményei lehetnek, amire az amerikai közvélemény nagyon nincsen felkészülve.

„Nem hiszem, hogy az amerikaiak gyomra elég erős ahhoz, ami akkor fog történni, ha elkezdünk kavarni odalent” – mondta a Business Insidernek az amerikai különleges erők egyik aktív, névtelenül nyilatkozó tagja, aki kijelentette, hogy semmi sem fog megváltozni a kartellvezetők megölésével, és „csak rosszabbá fog válni a helyzet”.

Valódi terroristává válnak

„A drogkartellek könnyedén valódi terrorszervezetekké válhatnak”, ha az amerikai katonai csapások a létüket és az üzletüket kezdenék el fenyegetni – figyelmeztetett Brian Michael Jenkins, a RAND Corporation terrorszakértője. A kartellek eddig kifejezetten ügyeltek arra, hogy ne támadjanak amerikai érdekeltségekre és amerikai turistákra. Amikor 2023 márciusában a mexikói Matamoros városában elraboltak négy amerikai turistát, akik közül ketten már csak holtan kerültek elő, a Gulf kartell saját maga adta ki az öt elkövetőt a helyi hatóságoknak, egy levéllel, amiben elnézést kértek „a kartell szabályai ellen vétő” bűnözők akciója miatt.

Ez a visszafogottság azonban megváltozhat, ha a terrorszervezetté nyilvánítják őket, és a kartellek „olyan könnyű célpontokon állnának bosszút, mint a Mexikóban nyaraló amerikai turisták”, esetleg diplomáciai célpontokat támadnának meg, vagy az amerikai határra vezényelt amerikai katonákat – mondta a Guardiannek Lucas Webber. A hírszerzési kockázatelemző azt sem tartott kizártnak, hogy az Egyesült Államokon belül hajtanak végre majd támadásokat.

A kartellek elleni katonai fellépés esetén az Egyesült Államoknak fel kell készülnie arra, hogy a kartellek az ott lévő hálózatukat felhasználva válaszcsapásokat intéznek amerikai földön – írta Doug Livermore terrorellenes szakértő az Atlantic Council oldalán megjelent elemzésében. Emlékeztetett arra, hogy a kartellek Mexikóban rendszeresen hajtanak végre politikai merényleteket, autóbombás robbantásokat és lefejezéseket, ezeket pedig akár az Egyesült Államokban is megtehetik.

„Arrogáns azt feltételezni, hogy odamehetünk, és csak felmossuk velük a padlót” – jelentette ki egy podcastban Mike Ritland, a Navy SEAL egykori tagja, aki szintén arra figyelmeztetett, hogy a terrorszervezeteknél is több pénzzel rendelkező és az Egyesült Államokhoz közel lévő mexikói kartellek amerikai földön fognak támadásokat végrehajtani, ha a hadsereggel megy nekik az amerikai kormány. „Képviselőket fognak megölni, elrabolják a gyerekeiket, és nem hiszem, hogy az ország készen áll erre” – közölte Ritland.

Hasonló aggodalmai voltak az amerikai különleges erők egy másik ismert tagjának, Mike Glovernek, aki egy podcastban kijelentette, hogy „csak egy még nagyobb nemzetbiztonsági kockázatot fog teremteni, ha háborúba kezdünk a kartellekkel”, közölve, hogy azok már nem arra fogják utasítani az Egyesült Államokban lévő tagjaikat, hogy drogokat áruljanak, hanem arra, hogy káoszt szítsanak.

A katonai csapásokat pártoló politikusok nyilatkozataiból úgy tűnhet, hogy az amerikai hadsereg és a különleges erők már szinte legyőzhetetlen szuperharcosnak tartott tagjai könnyedén fel tudják venni a harcot a kartellekkel. Azok azonban nem annyira védtelenek. Egyes kartellek tagjai között az amerikai kiképzést kapott mexikói különleges erők egykori tagjai is megtalálhatóak, és jól fel vannak fegyverkezve. Van az amerikai hadseregben használt Javelin vállról indítható rakétájuk, perceként négyezer lövedék kilövésére alkalmas minigunjuk, páncélozott járművek ellen kifejlesztett rombolópuskájuk valamint rakéta- és gránátvetőik. Emellett tanulmányozzák az ukrán háborút, és az ott látottak miatt drónokat kezdtek el alkalmazni – mondta a Guardiannek Lucas Webber.

Még a siker is hatástalan lenne

Szakértők emellett arra hívták fel a figyelmet, hogy még a sikeresnek mondható katonai akciók sem érnének el semmilyen változást. Ha meg is ölnék a terrorszervezetté nyilvánított kartellek vezetőit, az nemcsak hogy nem szüntetné meg az Egyesült Államokba irányuló drogkereskedelmet, hanem még több erőszakot szülne, ahogy bandaháborúk törnének ki a kartellek irányításáért és a drogkereskedelmi útvonalak ellenőrzéséért. Egy kutatás eredményei szerint Ismael „El Mayo” Zambada, a Sinaloa kartell vezetőjének tavaly júliusi letartóztatása után szeptemberre 2,5-szeresére nőtt az erőszakos cselekmények száma Sinaloa államban a rivális csoportok közti leszámolások és a biztonsági erőkkel történt összecsapások miatt.

Kiirtani a kartelleket pedig szinte teljesen lehetetlen feladatnak tűnik. Becslések szerint nagyjából kétszáz bűnszervezet és több tucatnyi nagyobb csoport van csak Mexikóban, és a kartellek egy, a Science magazinban megjelent kutatás adatai alapján az ötödik legnagyobb munkaadónak számítanak az országban, nagyjából 175 ezer taggal. Még ha ezer embert is megölnek az amerikai különleges erők, több mint 99 százalékuk megmarad, hogy folytassák a drogkereskedelmet. Ahogy azt az amerikai drogellenes ügynökök évtizedes tapasztalatból tudják, ha meggyengítenek egy kartellt, egy másik lép a helyébe, és az csak még több erőszakot szül – írta a mexikói kartelleket jól ismerő Ioan Grillo újságíró.

Diplomáciai rémálom

A helyi kormány beleegyezése nélkül végrehajtott katonai akciók emellett súlyos diplomáciai konfliktust is gerjesztenének, ami különösen Mexikó esetében lenne problémás, aminek kormányával az Egyesült Államok több területen is kénytelen együttműködni. Nem utolsó sorban az illegális migráció elleni fellépésben

„Teljes katasztrófa lenne” – jellemezte az NPR amerikai közszolgálati adónak Mike Vigil, az amerikai drogellenes ügynökség (DEA) nemzetközi osztályának egykori vezetője, hogy milyen hatással lenne a két ország kapcsolatára hadsereg küldeni a kartellekre. Jason Blazakis, aki korábban az amerikai külügyminisztérium azon osztályát vezette, amelyik a terrorszervezetté nyilvánításról döntött, az NPR-nak elmondta, korábban azért is nem használták ezt a mexikói kartellek ellen, mert az negatív hatással lenne az amerikai-mexikói kapcsolatokra.

Claudia Sheinbaum mexikói elnök egy nappal Trump beiktatása után már jelezte, hogy nem fogják tűrni, hogy az Egyesült Államok önkényes katonai akciókat hajtson végre az országban. Az államfő közölte, hogy Mexikó meg fogja védeni szuverenitását és függetlenségét, hozzátéve, hogy mindkét ország küzdeni akar a kartellek ellen, de az Egyesült Államok „a saját területén, és mi is saját területünkön”.

Mike Vigil az AP amerikai hírügynökségnek „politikai színházként” jellemezte a kartellek terrorszervezetté nyilvánítását, amivel Trump a saját szavazóbázisát elégíti ki, mert az csak olyan dolgokra ad lehetőséget, amit már eddig is megtehettek az amerikai hatóságok a drogcsempész szervezetek ellen. Vigil kijelentette: „Az nem fogja engedni, hogy az Egyesült Államok csapatokat küldjön Mexikóba, ahogy azt sokan gondolják, mert elfelejtik, hogy Mexikó egy szuverén ország, és az háborús cselekedet lenne”.

Nem ad új eszközt, de sokan bajba kerülhetnek miatta – főleg a migránsok

A kartellek terrorszervezetté nyilvánítását pártolók azzal is érvelnek, hogy azzal könnyebben és hatékonyabban lehet fellépni ellenük, főleg a pénzügyi szankciók alkalmazásával. Szakértők azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy az amerikai hatóságoknak már így is megvan a lehetőségük a kartellek elleni fellépésre. Sőt, a kifejezetten a drogbárók elleni pénzügyi szankciókra használt Kingpin törvény még szélesebb körben is alkalmazható a drogkereskedők ellen, mint amit a terrorszervezetek ellen lehet használni – írta elemzésében a Lawfare. „Külföldi terrorszervezetté nyilvánítani a kartelleket nem ad semmi olyan hatalmat nekünk, ami már nincs meg” – mondta még 2023-ban a Biden-kormányzat nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője az InSight Crime című bűnügyi lapnak.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének messzemenő következményei, csak éppen nem közvetlenül a kartellekre. Az amerikai hatóságoknak ugyanis lehetősége lesz terrorszervezet támogatása miatt szankciókkal sújtani és eljárást indítani mindenki ellen, aki bármilyen anyagi segítséget nyújt a kartelleknek. A kartellek drogját az utcasarkon árusító dealer vagy kartelltagoknak szobát kiadó ember is hirtelen terrortámogatóvá válna.

A szabály annyira széles, hogy akár egy texasi vagy kaliforniai farm is büntetést kaphat, ha egy dolgozója pénzt küld haza egy rokonnak, aki egy terrorszervezetté nyilvánított kartellhez köthető – írta a New York Times. És veszélyes helyzetbe kerülhetnek a Mexikóban működő bankok is.

„Ez egy soha nem látott kihívás a pénzügyi szektornak” – mondta a Bloombergnek Sandro Garcia mexikói pénzmosási szakértő. A Mexikóban működő bankok a Bloomberg cikke szerint kivonulhatnak a mexikói gazdaság egy sor olyan területről, amiről tudni lehet, hogy a kartellekhez köthetőek, mint például a bányászat, a mezőgazdaság vagy a fuvarozás. Ugyanezt mondta a New York Timesnak Fabian Teichman svájci jogász, a terrorszervezetek finanszírozásának szakértője, közölve, hogy „banki szemszögből ez nagyon érthető döntés lenne”.

De bajba kerülhetnek az olyan cégek is, mint a Western Union, ha rajtuk keresztül küldenek pénzt kartelltagoknak. Ez nem lenne meglepő, a kartellek már évek óta használják pénzmosásra ezeket a cégeket és a nagy nemzetközi bankokat. Ha ezek a cégek úgy döntenek, hogy a nagy kockázat miatt beszüntetik szolgáltatásukat Mexikóban, annak komoly hatása lenne a mexikói gazdaságra: az ország GDP-jének öt százalékát teszi ki a külföldön dolgozó mexikóiak által hazaküldött pénz.

„A gazdasági hatása pusztító lenne”– mondta a Newsweeknek Elisabeth Malkin. Az International Crisis Group latin-amerikai programjának helyettes igazgatója közölte, hogy egy védelmi pénzt fizető avokádótermesztő is vádemeléssel nézhet szembe, ha termékét az Egyesült Államokba exportálja, de az amerikai bolt is, ami megveszi az avokádóit.

Emellett terrortámogatókká válhat egy sor, Mexikóban működő amerikai cég is, amelyik kénytelen védelmi pénzt fizetni a kartelleknek, és emiatt több vállalat is úgy dönthet, hogy a szankciók veszélye miatt inkább kivonul Mexikóból. De azok az emberek is, akik kényszerből bármilyen támogatást nyújtottak a kartelleknek, még akár úgy is, hogy váltságdíjat fizettek egy elrabolt szerettük kiszabadításáért.

És ennek legnagyobb áldozatai a migránsok és menedékkérők lesznek.

Bár voltak olyan vélemények, hogy az amerikai határra érkező menedékkérők nagyobb eséllyel kérhetnek menedékjogot arra hivatkozva, hogy terroristák elől menekülnek, igazából esélyesebb, hogy az amerikai hatóságok inkább csak egy újabb indokot kapnak a kitiltásukra. A Mexikón keresztül érkező bevándorlók ugyanis jellemzően embercsempészeknek fizetnek, akiknek kapcsolata van a kartellekkel, vagy védelmi pénzt kell fizetniük a területükön történő áthaladásért. Ez a törvény szerint terrortámogatásnak minősülhet, és automatikus kitiltást eredményez még akkor is, ha kényszer hatására tették. Fellebbezni lehet, de a Lawfare összefoglalója szerint az rendkívül időigényes, és nagyon kicsi az esély arra, hogy sikerrel járnak. Még azokat a migránsokat is kitilthatják, akiket elrabolnak, és utána váltságdíjat fizetnek egy kartellnek, ami rendszeresen elő szokott fordulni.