Biden régóta sürgette a tűzszünetet, de végül Trump nyomásgyakorlása is kellett

Amikor Joe Biden pár nappal a novemberi elnökválasztás után meghívta a Fehér Házba a győztes jelöltet, Donald Trumpot, úgy tűnt, csak az ilyenkor megszokott udvariassági találkozóról van szó. Egy fotólehetőség, amivel a távozó és a leendő amerikai elnök a békés és zökkenőmentes hatalomátvétel fontosságát mutatja a világnak.

Pár nappal Trump beiktatása előtt azonban kiderült, a riporterek távozása után egy fontos megállapodást is kötöttek az Ovális Iroda kandallója mellett. A köztük lévő ellentéteket félretéve együttműködnek, és közösen dolgoznak a gázai háborúnak véget vető tűzszünet eléréséért.

Szerda este Izrael és a Hamász palesztin terrorszervezet közvetítők útján megállapodott a gázai háborút ha le nem is záró, de minimum ideiglenesen berekesztő tűzszünetben, melynek fő elemét a fegyvernyugváson túl egy átfogó fogolycsere jelenti. Az először a katari miniszterelnök, Biden és Trump által bejelentett megállapodást szombat hajnalban az izraeli kabinet is jóváhagyta, így az vasárnaptól életbe is lép. A megállapodás részleteiről itt írtunk bővebben.

Az amerikai sajtónak nyilatkozó elemzők, diplomaták és tisztségviselők példátlannak, figyelemreméltónak és rendkívülinek nevezték Biden és Trump, valamint embereik együttműködését, amivel elérték a tűzszünetet, és a Gázában fogva tartott izraeli túszok szabadon engedését, tekintve, hogy két olyan politikusról van szó, akik szinte minden fontos politikai kérdésben szögesen ellentétes álláspontot képviselnek.

„Nem is tudom, nem példa nélküli-e az, hogy egy távozó és egy hivatalba lépő adminisztráció elnöki megbízottai ugyanazon asztalnál üljenek ilyen súlyú tűzszüneti megállapodásról szóló tárgyalások során” – fogalmazott Matthew Miller, a külügyminisztérium szóvivője a héten.

A nagy együttműködés azonban nem tartott sokáig.

A megállapodásról szóló bejelentés után már mindketten a saját fontosságukat kezdték el hangoztatni, maguknak követelve az elismeréseket.

A hétfői beiktatására készülő Donald Trump a közösségi oldalán közölte, hogy a tűszünet kizárólag annak köszönhető, hogy megnyerte az elnökválasztást. Joe Biden pedig többször is hangsúlyozta sajtótájékoztatóján, hogy a megállapodás megegyezik a még májusban benyújtott javaslatával, és kormányának több hónapon át tartó tárgyalásai vezettek el idáig. Amikor egy újságíró megkérdezte a távozó elnököt, hogy melyiküké az érdem, Biden mosolyogva csak annyit válaszolt: „Ugye, csak viccel?”

Mindketten kellettek hozzá

Az amerikai sajtónak nyilatkozó szakértők szerint Biden és Trump is kellett ahhoz, hogy Izrael és a Hamász megegyezzen a tűzszünetről. Mindkét csapat érdeme, hogy létrejött a megállapodás, mondta az AP amerikai hírügynökségnek Jonathan Panikoff. Az Atlantic Council közel-keleti szakértője, egykori amerikai hírszerző szerint kisebb esély lett volna a tűzszünetre, ha azt nem támogatják mindketten. Szerinte Biden dicséretet érdemel azért, hogy az ismétlődő kudarcok ellenére kitartóan küzdött a megállapodásért, de az elfogadásához kellettek Trump fenyegetései a Hamász felé, és az, hogy követén keresztül beleédesgette Netanjahut annak elfogadásába.

Mara Rudman, Barack Obama amerikai elnök egykori helyettes különleges közel-keleti követe rendkívülinek nevezte Biden és Trump együttműködését a New York Timesnak, hozzátéve, hogy bár mindenki arról beszél, hogy kié az érdem, az közös, és „részben azért is hozott eredményt, mert közös volt”.

Thom Tillis republikánus szenátor a közösségi oldalán közölte, hogy „jó látni, hogy a Biden-kormányzat és a Trump hatalomátvételi csapat együttműködött” a tűzszüneti megállapodás eléréséhez. Tom Malinowski volt demokrata képviselő pedig kijelentette, hogy bár ez „Biden megállapodása”, az „bármennyire is utálom ezt mondani, nem jöhetett volna létre Trump nélkül”. Kiemelte, hogy Trump kertelés nélkül közölhette Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel, hogy a január 20-ai beiktatása előtt meg kell születnie a tűzszünetnek.

Ezt hangsúlyozta John Bolton, Trump egykori nemzetbiztonsági tanácsadója is, aki a Wall Street Journalnek arról beszélt, hogy nincsen jobb határidő egy elnöki mandátum végénél, mert „ki tudja, mi fog történni január 20-a után”. Trump korábban már többször is jelezte, hogy a túszokat szabadon kell engedni még beiktatása előtt,

azzal fenyegetőzve, hogy „el fog szabadulni a pokol” a Közel-Keleten, ha ez nem történik meg.

A közel-keleti területen republikánus és demokrata elnökök alatt is dolgozott Dennis Ross úgy értékelte a lapnak, hogy Trump január 20-ai határideje leginkább Netanjahut, valamint a Hamászra nagy befolyással rendelkező Katart, Egyiptomot és Törökországot vette rá arra, hogy elérjék a megállapodást.

Szoros együttműködés

A megállapodás nagyjából jelenlegi formájában már május óta a tárgyalóasztalon hevert, és az Egyesült Államok szorgalmazta az elfogadását, azonban a felek egymás iránti bizalmatlansága, kommunikációs nehézségei (a Hamász gázai vezetői akkor már hónapok óta rejtőzködő életmódot folytattak, és főleg futárok útján tartották a kapcsolatot szervezetükkel és a külvilággal) és saját politikai érdekeik miatt a főleg katari és egyiptomi közvetítéssel zajló tárgyalások rendre megfeneklettek.

Biden a szerdán a tűzszünetet bejelentő beszédében kifejtette, hogy az eredmény nem pusztán a Hamászra helyezett óriási nyomásnak, a „térségi egyenletet megváltoztató” libanoni tűzszünetnek és Irán meggyengülésének köszönhető, hanem a kitartó amerikai diplomáciának is. Közölte, a tűzszünetről szóló tárgyalások azt követően indultak, hogy 2024. május 31-én közzétettek egy javaslatot, a harcok leállítására vonatkozó többszakaszos tervet, amit az ENSZ Biztonsági Tanácsa ellenszavazat nélkül támogatott.

Lényegében ez a terv lett most a tűzszünet alapja, azonban az elmúlt több mint hét hónapban hiába próbálkoztak Bidenék, egészen mostanáig nem sikerült elérni a tűzszünetet. A tárgyalásoknak az adott új lendületet, hogy a felekre egyszerre fejtett ki óriási nyomást a távozó és a január 20-án hivatalba lépő amerikai kormányzat.

A CNN értesülései, valamint egy, a Guardiannek nyilatkozó amerikai tisztségviselő elmondása szerint Biden volt az, aki a Fehér Házban tartott novemberi találkozójukon felvetette Trumpnak, hogy dolgozzanak együtt a gázai túszok kiszabadításáért. Beszélgetésük alatt mindketten egyetértettek abban, hogy az ügyet meg lehet, és meg kell oldani a január 20-i hatalomátadásig – írta a CNN a találkozón elhangzottakat nem sokkal később megismerő emberekre hivatkozva.

Ez egy olyan ügy volt, amiben Biden és Trump politikai érdeke is egybeesett – értékelte a helyzetet a New York Timesnak Mara Rudman. Trumpnak fontos volt, hogy egy győzelemmel kezdhesse újabb elnöki ciklusát, és elérje, hogy neki már ne kelljen időt fordítani egy nehezen megoldható kérdésre, és választási ígéreteinek betartására koncentrálhasson (noha a megállapodás betartását már Trump új kormányának kell majd ellenőriznie). Bidennek pedig az állt érdekében, hogy elérje az elnöki ciklusának utolsó szakaszát meghatározó gázai háború lezárását, amivel kapcsolatban a palesztin és izraeli oldalról is azért támadták, hogy nem tesz eleget.

Az amerikai lapokban megjelent információk szerint a távozó és a megválasztott elnök a Fehér Házban tartott megbeszélés után utasította az embereit, hogy kezdjenek el közösen dolgozni a megállapodás elérésén. Biden közeli-keleti megbízottja, Brett McGurk hamar szoros együttműködésbe kezdett Trump leendő közel-keleti megbízottjával, Steve Witkoffal, akit folyamatosan tájékoztatott a tárgyalások állásáról. Majd január második hetében elhívta Dohába, hogy személyesen is vegyen részt a végső tárgyalásokon – írta a Times, egy a folyamatot ismerő emberre hivatkozva.

Witkoff, mielőtt elindult volna Dohába, egy Trump floridai otthonában, Mar-a-Lagóba tartott sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a tárgyalásokat „Brett vezeti”. Közölte, hogy Biden csapata törte az utat, és egyikük sem követeli magának az érdemet, mert „eredményorientáltak vagyunk”, és az a fontos, hogy a túszok hazatérhessenek. Egy, a tárgyalásokat ismerő ember a Timesnak azt mondta,

Witkoff feladata az volt, hogy egyértelművé tegye, Trump megállapodást akar még a beiktatása előtt, míg McGurk a tűzszünet részleteinek kidolgozásával foglalkozott.

Egy amerikai kormányzati tisztségviselő, aki úgy tűnik több lap riporterének is névtelenséget kérve nyilatkozott, rendkívül hatékonynak nevezte Witkoff részvételét, különösen abban, hogy rá tudta venni Netanjahut a megállapodás elfogadására. Witkoff múlt szombaton az izraeli sajtóban „feszültként” jellemzett tárgyalást folytatott az izraeli kormányfővel, amin a beszámolók szerint nyilvánvalóvá tette neki, hogy Trumpnak mennyire fontos, hogy még beiktatása előtt létrejöjjön a tűzszünet. A találkozót, amin a Dohában lévő McGurk kihangosított telefonon keresztül vett részt, a Washington Postnak nyilatkozó amerikai tisztségviselők „kulcsfontosságú” pillanatként jellemezték.

Trump szerepe

Elemzők Netanjahu az elkövetkezendő évben egy sor területen rá lesz utalva a hivatalba lépő amerikai elnök jóindulatára. „Ez volt az első alkalom, hogy valódi nyomás nehezedett Netanjahura, hogy elfogadja a megállapodást” – mondta a Washington Postnak egy, a tárgyalásokat ismerő diplomata.

Trump első elnöki ciklusa alatt nagy támogatója volt Izraelnek és Netanjahunak, de az elmúlt négy évben kapcsolatuk némileg elhidegült, főleg, miután az izraeli miniszterelnök elismerte Joe Biden győzelmét a 2020-as elnökválasztáson. Az izraeli kormányfő nem lehet teljesen biztos Trump támogatásában, és úgy érezhette, nem teheti meg, hogy még azelőtt szembeszáll vele, hogy beiktatnák elnöknek. Helyette most egy győzelmet adott neki.

Sokatmondó, hogy Netanjahu a megállapodás bejelentése után először Trumpot hívta fel, és csak utána Bident, az erről szóló közleményében pedig Bident csak a negyedik bekezdésben, mintegy utógondolatként említették meg, mindössze egy mondatban, amiben „neki is” megköszönték a közreműködést.

Közben amerikai tisztségviselők „kritikusként” jellemezték Trump részvételét a tárgyalásokban és a megállapodás elérésében, de abban az értelemben, hogy

ezzel Washington nyilvánvalóvá tette, hogy azt a következő kormányzat is be fogja tartani.

Az AP-nek nyilatkozó tisztségviselők szerint azért akarták, hogy Witkoff is részt vegyen a tárgyalásokban, hogy biztosítsák a megállapodás amerikai támogatását azután is, hogy Biden távozik a Fehér Házból.

Együtt hatékonyabb

Egy, a tárgyalásokra közelről rálátó forrás a New York Timesnak arról beszélt, hogy a két követ közti együttműködés bebizonyította, hogy mi mindent el lehet érni, ha akár csak ideiglenes is, de félreteszik a politikai ellentéteiket. Jonathan Panikoff az AP-nek szintén úgy értékelte a két belpolitikai ellenfél együttműködését, mint ami megmutatta, hogy mire képes az amerikai külpolitika, amikor a demokraták és a republikánusok félreteszik ellentéteiket, és együtt küzdenek egy cél eléréséért. „A megállapodás jól mutatja, hogy az amerikai külpolitika mennyivel erősebb és befolyásosabb lehet, ha kétpárti” – jelentette ki a szakértő.

Aaron David Miller egykori amerikai közel-keleti tárgyaló azonban arra figyelmeztetett, hogy ezzel még nincsen teljesen megoldva az izraeli–palesztin helyzet, hiszen, ahogy azt ebben a cikkünkben kifejtettük, számos fontos kérdésre nem ad választ a tűzszünet. Miller a Wall Street Journalnek kijelentette:

„Elképesztő együttműködés volt Trump és Biden között. De ezzel az ügy nem lett megoldva. Nincs hollywoodi lezárás.”