A COP29 klímacsúcson sok az érdekellentét, többen reformot követelnek

A mezőgazdasági szektor több száz lobbistája vesz részt a pénteken záruló COP29 klímacsúcson Bakuban, ahol a világ legnagyobb agrárvállalatainak képviselői is jelen vannak, köztük a brazil húsfeldolgozó JBS, az állatgyógyászati Elanco és az élelmiszeripari óriás PepsiCo, valamint több élelmiszeripari vállalatcsoport is, írja a Guardian.

A DeSmog és a Guardian elemzése szerint idén összesen 204 mezőgazdasági ipari küldött vesz részt a tárgyalásokon. Olyan jelentős befolyással bíró országokból érkeztek lobbisták, mint például Brazília, Oroszország és Ausztrália. Bár a lobbisták száma csökkent a 2023-as COP28 rekordhoz képest, a klímacsúcsok továbbra is kiemelt fontosságúak a mezőgazdasági szektor számára, ami a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának egyharmadáért, illetve a nagyfokú erdőirtásért is felelős.

An Lambrechts, a Greenpeace International vezető kampánystratégája szerint nyilvánvaló „érdekellentét” áll fenn a nagy mezőgazdasági vállalatok jelenléte és a klímaintézkedések szükségessége között. Szerinte a nagyvállalatok és lobbisták jelenléte a klímacsúcson azért problémás, mert ezek az érdekcsoportok elnyomják a fenntartható és kisgazdálkodói megoldásokat, miközben a klímaváltozás valódi problémáira nem adnak választ, csupán a saját profitérdekeiket védik a fenntarthatóság álcáját használva. Ez akadályozza a valódi klíma- és agrárreformokat, valamint a kisgazdák és természetközpontú megoldások érvényesülését.

Idén az lobbisták nagy része Brazília küldöttjeként vett részt a klímacsúcson, például a hús- és tejipari szektor 52 küldöttje közül 20-an Brazíliából érkeztek. Ez aggodalmat kelthet, mivel Brazília lesz a 2025-ös COP30 házigazdája, és kérdéses, hogy az agráripar milyen mértékben befolyásolhatja a jövő évi csúcsot. Brazília egyébként élen áll az erdőirtásban is, világszerte itt irtanak ki a legtöbb erdőt. „Azzal, hogy nagy lobbicsoportokat hoz a csúcsra, Brazília azt üzeni, hogy a vállalati érdekek védelme előbbre való, mint a klímaválság kezelése” – mondta Wanun Permpibul, a Climate Watch Thailand képviselője.

Permpibul hangsúlyozta, hogy az ipari mezőgazdaság dominanciája miatt a helyi közösségek – különösen a kisgazdálkodók, őslakosok, nők és helyi élelmiszer-termelők – hangja háttérbe szorul. „Ezek azok az emberek, akik generációk óta harmóniában élnek a természettel, hagyományos tudásukkal kezelik az ökoszisztémákat, megőrzik a biodiverzitást és fenntartják a helyi élelmiszer-rendszert” – mondta.

A COP29-en résztvevők és szakértők közül egyre többen követelik a klímacsúcsok reformját, hogy a vállalati érdekérvényesítés ne szorítsa háttérbe a valódi szükségleteket. „A nagy agrárüzemeknek van pénzük arra, hogy repülőutakra, luxusétkezésekre és kapcsolatok építésére költsenek, ellentétben a kisgazdálkodó agroökológiai termelőkkel, akik éppen azzal vannak elfoglalva, hogy közösségeket lássanak el élelemmel és védjék a klímát” – mondja Teresa Anderson, az ActionAid szervezet egyik vezetője.