Sárral megdobált király, százezres tüntetés és durva üzengetés: felelősöket követelnek a spanyol árvíz után

Ha az ember Spanyolországra gondol, általában vagy a pálmafás, meleg, felhőtlen egű tengerpartok, vagy az ország közepén elterülő Mezeta száraz, nyáron kopár vidéke jut eszébe. De legalábbis nem a Brit-szigetek éghajlata, ahol rendszeresen esik az eső, és évente több nagy árvizet kell elvezetniük a vízrendszereknek. Márpedig október vége óta a délnyugat-európai ország keleti vidékei brutális mennyiségű csapadékot kaptak, ami túlterhelte a folyókat, patakokat, csatornákat és az év nagy részében száraz medreket, és pusztító árvizeket okozott.

Több tartományban is súlyos helyzet alakult ki az elmúlt hetekben, de az árvíz a legnagyobb pusztítást Valencia térségében okozta: a miniszterelnöki hivatal honlapja szerint országszerte 222 halálos áldozatot összesítettek, ebből 214-en Valencia tartományban haltak meg. 23 eltűntet pedig még keresnek a spanyol hatóságok.

Miközben a példaértékű szolidaritás jegyében az ország minden pontjáról több tízezer önkéntes érkezett segíteni a katasztrófa utáni takarítási munkálatokban, sokak dühe a hatóságok és a politikusok felé irányul. November elején dühös tömeg fogadta az áradások helyszínére látogató VI. Fülöp spanyol királyt is, akit a miniszterelnökhöz és a valenciai tartományi elnökhöz hasonlóan sárral dobáltak meg.

Több tartományban is súlyos helyzet alakult ki

Valencia városában és környékén ezrek vesztették el otthonukat, sok utcát még két héttel az áradások után is sár és törmelék borít. A meteorológia már napok óta jelezte, hogy veszélyes időjárási jelenség okozhat hatalmas áradásokat a keleti spanyol partoknál, október 29-én aztán kiöntött a Magre, Turia és a Poyo folyó is, ami Chiva városát már napközben elérte, majd este Paiportára, Catarrojára és Valencia déli elővárosaira is lecsapott.

Pár óra alatt annyi eső esett a térségben, amennyi egy év alatt szokott. Sose mértek még annyi egy óra alatt leesett esőt (77,2 mm) Spanyolországban, mint Turís településen. Szempillantás alatt saras víz lepte el Valencia déli részét, utakat, vasútvonalakat borított be és tett tönkre. Sokan az autójuk tetején kerestek menedéket. Arról is rengeteg kép készült, ahogy több város utcáin egymás hegyén-hátán feküdtek az autók is. Az akkori helyzetről itt írtunk részletesebben.

Azt az Európai Űrügynökség által publikált több műholdkép is mutatja, hogy mekkora volt az árvíz. Ezek közül egyet ide is beágyaztunk:

Olyan tragédiákat okozott az árvíz, mint Victor Matíasé, aki két kisfiát, az ötéves Izant és a hároméves Rubént vesztette el. Ők lettek a spanyol médiában a „Los niños desaparecidos”, azaz az elveszett gyerekek, akik sorsáról máig nem tudni semmit. A hirtelen lezúduló árvíz egy közeli parkolóból elsodort egy teherautót, amit aztán nagy erővel a Matías család házához vágott, és pont a gyerekszobánál döntötte le a falat. Az apa hamar berohant a gyerekekért, de elragadta őket a víz.

Magát Victort is elvitte az ár, 200 méterrel messzebb találták meg, amint egy fába kapaszkodott – írta a BBC a családra és a szomszédokra hivatkozva. Izant és Rubént rengetegen keresték, de a törmelékkel, roncsokkal és sárral borított térségben nagyon nehéz volt a kutatás – pedig még Alicantéből, Mallorcáról és Ibizáról is érkeztek mentőcsapatok.

A helyiek közül többen azt állították, hogy teljesen felkészületlenül érte őket az ár, mivel a figyelmeztetéseket csak akkor adták ki, amikor egyes településeken már zúgott a víz. A régió kormánya nemcsak emiatt kényszerült magyarázkodni, hanem azért is, mert épp tavaly oszlatták fel a hasonló katasztrófák megelőzéséért felelős hatóságot.

Murcia és Málaga környékén is egyes területeken négyszer annyi eső esett, mint ami októberre jellemző, de az esőzések és árvizek elsősorban négy tartományt, Valenciát, Katalóniát, Andalúziát és Kasztília-La Manchát sújtották. A gyász és a düh még le sem tudott ülepedni a spanyolokban, mire az északibb Katalónia tartományt is durva esőzés érte november első napjaiban.

Ezúttal a Girona környéki, háromezres Cadaqués városka került a természeti csapás epicentrumába, ahol 32 autót ragadott el az ár. Ezek egy hídnál akadtak el, látványosan egymásra torlódtak a víz erejétől. A történteknek akkor nem lett áldozatuk, se sérültjük. Úgy tudni, a település kellő időben kapott riasztást, egy helyi pedig arról beszélt, hogy hajnali 2-3 felé történt az esőzés és árvíz, nappal többen lettek volna az utcán, áldozatok is lehettek volna. A Standard cikke azt írja a Meteocat regionális időjárási szervezetre hivatkozva, hogy rövid idő alatt 100 milliméter eső esett le.

A mostani pusztító özönvíz az úgynevezett Dana- vagy gota fría jelenség (hidegcsepp) következtében jött létre, erről a Weather.com is készített magyarázó videót. Ilyenkor az atmoszféra magasabb részein hűvös légtakaró terjed szét, ami aztán az alacsony légnyomás miatt sok meleg csapadékot szív fel a Földközi-térségből. Mindez instabil viszonyokat okoz, és hozzájárul a viharfelhő-képződéshez. Minél magasabban képződnek ezek a viharfelhők, annál több párát tartalmazhatnak, amelyek aztán ilyen eseményekhez vezethetnek – magyarázta a BBC meteorológusa. A jelenség leggyakrabban ősszel jelentkezik, de ahogy a klímaváltozással melegszik a légkör, annál gyakoribbak lehetnek az ilyen és ehhez hasonló extrém időjárási jelenségek.

Valenciában rengeteg idő lesz mindent eltakarítani

Eközben Valenciában még pár napja is áldatlan állapotok uralkodtak. Az AP arról írt november 7-én, hogy a vízszolgáltatás zömmel helyreállt, de a hatóságok figyelmeztettek, hogy a csapvíz nem iható, maximum mosásra alkalmas. Az árvíz sújtotta városokban még mindig sorok kígyóznak a sebtiben felállított szükségkonyhák előtt. Önkéntesek, katonák és rendőrök ezrei dolgoznak a romeltakarításon (erről a Választási Földrajz munkatársa is küldött beszámolót, ami itt olvasható). Borzasztóan sok romot, autóroncsot, sarat kell eltakarítani. November 3-án egy életben lévő nőt is kimentettek egy autóból, ami egy aluljáróba ragadt rengeteg roncs közé.

A katasztrófa után a spanyol kormány 15 ezer katonát, rendőrt, csendőrt küldött a helyszínre, ami a legnagyobb békeidőbeli mozgósítás volt az ország történetében. Katonai teherautók, Chinook helikopterek és katonai szállítóhajók hordták az ellátmányt. A munkálatokba 2000 tűzoltó és 500 helyi rendőr is beszállt. Múlt keddig közel 37 ezer embert mentettek ki, 147 ezer otthonban állították helyre az áramszolgáltatást, 130 ezer palack vizet és 21 ezer adag ételt osztottak ki. Mindehhez rengeteg önkéntes is csatlakozott, akik a segélycsomagokkal gyakran gyalog közelítették meg az áradás által elvágott településeket.

Az AP arról írt, hogy a spanyol biztosítók konzorciuma múlt keddig 21 ezer bejelentést kapott lakóingatlanokban, 12 ezret üzletekben, 44 ezret gépjárművekben keletkezett károk miatt. Mirenchu del Valle Schaan, a biztosítószövetség elnöke szerint Spanyolország történetének legnagyobb biztosítási kifizetése következhet, már ami a természeti katasztrófákat illeti. Mint 2021-es cikkünkben írtuk, egy víz alá került autó nagyon kicsi eséllyel marad javítható, zömmel gazdasági totálkár a végeredmény. Így a valenciai sáros ár által elragadott kocsik sorsa is valószínűleg a roncstelep lesz.

A CBS szerint a Ramón Margalef tengeri kutatóhajót is a térségbe küldték, hogy különböző szenzoraival és kamerás robot-tengeralattjárójával letapogassa a valenciai partok előtti tengerfeneket. A cél, hogy a tengerbe mosott autók, akár áldozatok nyomára bukkanjanak az 5000 futballpályányi átvizsgálandó területen. A hajó legénysége szerint tíz nap alatt hasznos információkkal szolgálnak majd a rendőrségnek. Később azt is megvizsgálhatják, az áradás által bemosott hordalék és szemét milyen hatással lehet a vízi ökoszisztémára.

Népi düh

Valenciában már hetek óta tapintható a düh a lakosok közt. Emlékezetes volt, amikor november 3-án a térségbe látogató Pedro Sánchez spanyol kormányfőt, valamint VI. Fülöp spanyol királyt és feleségét is lerohanták és sárral dobálták meg (előbbi elhagyta a terepet, az uralkodó viszont maradt, és szóba elegyedett a tiltakozókkal).

Valencia városában aztán hatalmas, kormányzati információk szerint közel 130 ezer embert megmozgató tömegtüntetést tartottak szombaton, ahol a regionális kormányzat lemondását követelték.

„Mi sárral szennyeződtünk, ti vérrel”

– skandálták az emberek a BBC beszámolója szerint. Többen sárral és különböző tárgyakkal, csizmákkal, székekkel dobálták meg a városházát, és összecsaptak a kivezényelt rendőrökkel is.

„A vandalizmus nem megoldás” – jelentette ki másnap María José Catalá valenciai polgármester, miután képeket posztolt a városháza betört ablakairól. Susana Camarero helyettes regionális vezető a Guardian szerint azt mondta, egyes tüntetők jogosan fejezték ki ugyan a dühüket, de sokan politikailag használták ki a haragot. „Teljesen tiszteletben tartom azokat, akik tüntettek, de őket nem az erőszakot elkövetők képviselték” – mondta.

A többség azonban, ha nem is a tervezett csendes módon, de békésen tüntetett. Olykor egyesek felkiáltottak, hogy „Gyilkos!”, vagy Carlos Mazónnak, a régió vezetőjének címezve feltették a kérdést, „Hol voltál?”. Egy kiáltványt is felolvastak a demonstráción, amiben többek közt ez a mondat is szerepelt a Le Monde szerint: „Valencia népét öt napra sorsára hagyták.”

Politikai következmények

Mazón, a szövetségi kormány ellenzékének számító konzervatív Néppárt tagja, megvédte kabinetje teljesítményét. Azt mondta, nem kaptak idejében kellő figyelmeztetést a központi kormányzattól, ráadásul nem számítottak ennyire durva katasztrófára. A BBC megjegyzi, Spanyolországban az autonóm régiók (amik nagyobb közigazgatási egységek, mint a tartományok) felelősek a katasztrófavédelemért, amihez kérhetnek extra forrásokat a központi kormányzattól.

A képet árnyalja, hogy a spanyol meteorológiai szolgálat (Aemet) már október 25-én kiadta a vörös figyelmeztetést, 28-án a narancsszínű, 29-én kora reggel pedig a közvetlen veszélyre figyelmeztető vörös riasztást is, hogy heves viharok valószínűek a térségben. Később az Aemet egy videót is közzétett, amiben sürgetett mindenkit, menjen távolabb a medrektől. Ennek ellenére a regionális kormányzat nem küldte ki a riasztásokat a mobilokra, csak pár órával az árvizek kezdete előtt.

Egy regionális tisztviselő elismerte, fogalma sem volt róla, hogy létezik egy ilyen vészhelyzeti, az embereket telefonjukon figyelmeztető rendszer Valenciában.

Mazónról az is kiderült, hogy már zajlott az áradás, amikor neki épp találkozója volt egy újságíróval, ami három órán át tartott, és csak késlekedve, este fél 8 felé érkezett meg a vészhelyzeti koordinációs ülésre. A régió kormányzata állítja, ez nem számított, ugyanis folyamatosan tájékoztatták a helyzetről. A Guardian szerint az is kiderült Mazónról, hogy az esős éjjel előtti kora délután egy X-oldalára feltöltött, aztán törölt videóban azt mondta, estére enyhülni fog az eső és elmennek a fellegek.

Vasárnap a regionális vezetés azzal érvelt, hogy nem hagyhatják magukra az áldozatokat és érintetteket, nem mondhatnak most le – írja a Guardian. Camarero azt mondta, a katasztrófa és a károk mértékét szem előtt tartva nem mondhatnak le. „Ez a kormányzat, ahogy az első naptól kezdve, az áldozatok oldalán áll. Bármilyen lemondás ebben a pillanatban nem lehetséges” – mondta.

Maga Mazón arról is beszélt, hogy csütörtökön a parlamentben beszámol mindenről, részletesen bemutatja az események lefolyását. Hozzátette, rendesen, normál hangnemben, részletesen kell beszámolnia a kormányzata cselekedeteiről, hogy elkerülje az álhírek terjedését. A Guardian hozzátette, hogy Mazón korábban a szocialista központi kormányra és a fegyveres erők vészhelyzeti egységére próbálta kenni a felelősséget.

Pártja, a Néppárt is ezt az álláspontot képviseli, és kiáll Mazón mellett, sőt a jobboldali ABC portál véleménycikke addig ment, hogy fel kéne kötni, fel kéne négyelni a spanyol kormányból a felelősöket, akik a klímaváltozásra és a figyelmeztetésekre lassan reagáló embereket okolják.

A spanyol kormány állítja, minden tőle telhetőt megtett, 18 ezer rendőrt és katonát küldtek a katasztrófa sújtotta térségbe, és a védekezés irányítása ennél a szintű krízisnél a regionális kormányzat feladata. Az árvíz a vészhelyzeti skálán a 2-es besorolást kapta, a régiós vezetés szerint azonban 3-ast érdemelt volna, ami már a szövetségi kormányzat feladatává teszi a koordinációt.

A Le Monde arról írt, hogy 25-én reggel a spanyol kormány igyekezett értesíteni a valenciai regionális vezetést, hogy baj közeleg. Pilar Barnabé a kormányzat részéről Valenciába delegált tisztviselő reggel 9-re vészhelyzeti tanácskozást is összehívott, ezen részt vett a katonai vészhelyzeti egység, a polgári gárda, a meteorológiai szolgálat és a tartományi vészhelyzeti szerv képviselője is. A lap szerint Barnabé háromszor is próbálta hívni délelőtt és délután a régió igazságügyi és belügyminiszterét, Salomé Pradast, aki végül csak délután 3-kor rendelte el a 2-es szintű vészhelyzetet.

Miközben tart a politikai vita a felelősség kérdéséről, a spanyol kormány már elkezdett forrásokat biztosítani az újjáépítésre. Pedro Sánchez kormányfő bejelentett egy 10,6 milliárd eurós segélycsomagot az érintett 78 önkormányzatnak.