Elektorok, csatatérállamok, szavazatszámlálás: ezekre kell figyelni Harris és Trump küzdelmében

Kedden tartják az amerikai elnökválasztást, amin a demokrata Kamala Harris és a republikánus Donald Trump közül dönthetik el az amerikai választók, hogy ki legyen az Egyesült Államok új elnöke. Összegyűjtöttük, hogy mit kell tudni az amerikai választási rendszerről, kik azok az elektorok, hogyan dől el, hogy ki lesz a nyertes, és azt, hogy várhatóan mikorra lesz meg a végeredmény az egyes államokban.

Mennyi elektori szavazata van egy államnak?

Az Egyesült Államokban nem az a jelölt nyeri az elnökválasztást, akire országosan a legtöbb amerikai szavazott, hanem egy egészen egyedi módszert, az úgynevezett elektori rendszert alkalmazzák. Ahogy azt a neve is mutatja, az Egyesült Államok több állam szövetsége, és arról, hogy ki legyen az elnök, valójában az államok döntenek. A szavazók pedig csak arról, hogy saját államuk melyik jelöltre szavazzon.

Minden államnak adott mennyiségű szavazata van, ez az úgynevezett elektori szavazat. Az ötven államnak (valamint az önálló közigazgatási körzetnek számító fővárosnak) összesen 538 elektori szavazata van, és az a jelölt nyer, aki ezeknek több mint a felét, azaz legalább 270-et megszerez.

Arról, hogy egy adott államnak mekkora beleszólása van az elnökválasztás végkimenetelébe, azaz, hogy mennyi elektori szavazata van, a népesség alapján döntenek: minél többen laknak egy államban, annál több szavazata van. Egészen pontosan annyi, amennyi képviselője és szenátora van a kongresszusban, az előbbi pedig a lakosok számán múlik, utóbbiból minden államban kettő van. A legtöbb Kaliforniának (54), és Texasnak (40) van, míg a legkisebb államoknak három elektori szavazat jut.

48 államban a „győztes mindent visz” elve működik: az a jelölt kapja meg az állam összes elektori szavazatát, akire ott a legtöbben voksoltak az elnökválasztáson. Így 2020-ban Kaliforniában hiába szavazott több mint hatmillió ember a republikánus jelöltre, Donald Trumpra, az állam összes elektori szavazatát a demokrata jelölt, Joe Biden kapta meg. Ugyanígy Texasban Biden hiába szerezte meg a voksok több mint 46 százalékát, az állam mindegyik elektorát Trump kapta.

Két államban, Nebraskában és Maine-ben más rendszert alkalmaznak. Az amerikai törvényhozási választásokon a szenátorokat állami szinten választják, az ezek után járó két elektori szavazatot az államban legtöbb szavazatot szerző jelölt kapja. A képviselőket választókerületekben választják. Maine-ben, ahol két ilyen kongresszusi körzet van, és Nebraskában, ahol három, az ezek után járó elektori szavazatokat a körzet eredménye alapján osztják ki. Vagyis ezekben az államokban elképzelhető, hogy mindkét jelölt szerezzen elektorokat, ahogy az most is valószínű a felmérések alapján.

Lehet döntetlen?

Elvileg előfordulhat, hogy egyik jelölt sem éri el a 270 elektort, ami esélyes harmadik jelölt hiányában gyakorlatilag csak úgy fordulhat elő, hogy a demokrata és republikánus jelölt is 269 elektori szavazatot szerez. Ebben az esetben a washingtoni képviselőház dönti el, hogy ki legyen az elnök: minden állami delegációnak egy szavazata van, és az nyer, aki legalább 26 voksot kap. Egy ilyen szavazás január 6-án történhetne, amikorra már megalakul a mostani elnökválasztással egyidőben megválasztott képviselőkből felálló új képviselőház, így jelen pillanatban nem tudni, ez melyik pártnak kedvezne.

Alapvetően azért sejthető, hogy a republikánusoknak fog, mert a demokraták főként a népesebb államokban erősek, míg az ország középső, néptelenebb államaiban jellemzően republikánus képviselőket választanak. Jelenleg a republikánusoknak mindössze 8 fős többségük van a képviselőházban, de 28 állami delegációban övék a többség.

Közben az alelnök személyéről a százfős szenátus döntene: minden szenátornak egy szavazata van, és az nyer, akire legalább 51-en szavaznak. Ebben az esetben akár az is előfordulhatna, hogy két különböző párt adja az elnököt és az alelnököt, ha két különböző párt van többségben a szenátusban és a képviselőházban. A szenátusban aktuálisan döntetlen az állás – ami azt a sajátos helyzetet teremtené, hogy regnáló alelnökként Kamala Harris szavazata döntene az alelnök személyéről –, de az idei elnökválasztással egyidőben 33 szenátort is megválasztanak, és az előrejelzések alapján a republikánusok megszerezhetik a többséget.

Az elektorok emberek

Bár az elektori szavazatokat absztrakt számként szokás emlegetni, azokat valójában emberek, az úgynevezett elektorok adják le. Az elnökválasztáson valójában a szavazók nem az elnökjelölteket, hanem a jelölteket támogató elektorokat választják meg. Egyes államokban még a nevük is szerepel a szavazólapokon az elnökjelöltek nevei mellett, máshol csak az elnökjelöltek nevei láthatók.

Arról, hogy ki lesz elektor, az állami pártszervezetek szoktak dönteni, államonként változó szabályok szerint. Jellemzően a párt vezetőit, tisztségviselőit és nagy tiszteletben álló tagjait szokták kiválasztani erre a nagyrészt ceremoniális feladatra.

Az elektorok a december második szerdája utáni első kedden, vagyis idén december 17-én gyűlnek össze a saját államukban, hogy leadják szavazataikat az elnökre és az alelnökre. Az eredményt aztán elküldik a washingtoni kongresszusnak, ahol hivatalosan január 6-án számolják össze a szavazatokat, és hirdetik ki a győztest (ezt akarták megakadályozni a 2021. január 6-án a Capitolium ostromakor).

Hűtlen elektorok

Az amerikai alkotmány és a szövetségi törvények nem szabályozzák, hogy az elektoroknak arra a jelöltre kell leadniuk a szavazataikat, amelyik jelölt nyert a saját államukban, de az amerikai történelem során az elektorok több mint 99 százaléka az államukban nyertes jelöltre voksolt az elektori gyűlésen. A „hűtlen” elektori szavazatok több mint kétharmadát (63) ráadásul egy elnökválasztáson adták le az elnökre, 1872-ben, amikor a Demokrata Párt jelöltje meghalt nem sokkal az elnökválasztás napja után, de még ez sem változtatta meg a választás kimenetelét, és a nép választottja lett az elnök.

Jelenleg 37 államban (valamint az önálló közigazgatási körzetnek számító fővárosban) kötelezik az elektorokat arra, hogy a választáson győztes jelöltre adják le szavazataikat, 15-ben pedig meg is büntetik a „hűtlen elektorokat”, szavazatukat megsemmisítik, személyüket egy másik elektorra cserélik. Az alkotmánybíróság szerepét is ellátó amerikai legfelsőbb bíróság 2020-ban egyhangú döntéssel alkotmányosnak ítélte a „hűtlen elektorokat” megbüntető állami jogszabályokat. A pert több olyan elektor indította, akik a 2016-os elnökválasztáson nem a választáson nyertes jelöltre adták le szavazatukat.

Mivel az elektorokat az állami pártszervezetek választják, 2016 óta – amikor hét elektor is hűtlen volt az eredményhez – nagyon odafigyelnek arra, hogy olyan emberekre bízzák a feladatot, akikről a lehető legbiztosabban tudni lehet, hogy tiszteletben fogják tartani a választók akaratát, és nem kell számítani arra, hogy tömegesen adják le másik jelöltre a voksuk, megváltoztatva az eredményt. 2020-ban nem volt egyetlen hűtlen elektor sem.

Néhány államon múlik az eredmény

Az amerikai államok nagy többségében már előre lehet tudni, hogy mi lesz az eredmény. Kaliforniában (54 elektori szavazat) és New Yorkban (38 elektori szavazat) például idén biztosan a demokrata jelölt fog győzni, míg mondjuk Tenneessee-ben (11 elektori szavazat) és Arkansasban (6 elektori szavazat) a republikánus jelölt. Emellett vannak államok, ahol szinte biztosan tudni, ki nyer, mint Texas (40 elektori szavazat), vagy Virginia (13 elektori szavazat).

És vannak a csatatérállamok, vagy más néven ingaállamok, ahol olyan szoros a verseny, hogy nem lehet előre megmondani, hogy melyik jelölt nyer.

Hogy mi számít csatatérállamnak, elnökválasztásról elnökválasztásra változik. Korábban biztosan demokrata, vagy biztosan republikánus államok válhatnak elérhetővé a másik párt jelöltje számára egy-egy elnökválasztáson. Ohio például a kétezres évek elején csatatérállamnak számított, ahol 2000-ben és 2004-ben a republikánus, 2008-ban és 2012-ben pedig a demokrata jelölt nyert, az elmúlt két elnökválasztáson és idén már szinte biztosan republikánussá vált. 2004-ben tizenöt csatatérállam volt, 2008-ban nyolc.

Idén hét csatatérállam fogja eldönteni az elnökválasztást: Arizona, Nevada, Wisconsin, Michigan, Georgia, Pennsylvania és Észak-Karolina.

A pollokat összesítő és aggregáló modellek alapján az országos felmérésekben mindössze egy százalékpont Harris előnye, míg az elnökválasztás kimenetelét valóban eldöntő hét csatatérállamban is fej fej mellett állnak Trumppal, mindenhol hibahatáron belüli a különbség. Nate Silver adatguru modellje hétfőn este 50,4 százalék esélyt adott Trump és 49,2 százalékot Harris győzelmére. A felmérésekben szoros állás azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy végül az eredmény is szoros lesz, ha valamelyikük javára dől el a hibahatáron belüli csatatérállamok többsége.

A csatatérállamokban az előrejelzéseket lenti térképünkön is megnézhetik, ahol hexagonális nézetre is lehet váltani:

Mikor lesz meg az eredmény?

Az amerikai választók a 20. század második felében már hozzászoktak ahhoz, hogy az elnökválasztás győztesét már aznap este, vagy másnap hajnalban kihirdették. 2012-ben Barack Obama győzelmét még éjfél előtt bejelentették, négy évvel később pedig helyi idő szerint másnap hajnali háromra vált biztossá, hogy Donald Trump legyőzte Hillary Clintont.

2020-ban ez megváltozott, miután a Covid-járvány miatt lassabban haladt a szavazatok megszámlálása, különösen a legfontosabb csatatérállamnak számító Pennsylvania államban, ahol a nagyon sok levélszavazat megszámlálása napokig tartott. Akkor csak helyi idő szerint szombat délelőttre vált biztossá Joe Biden győzelme.

A győztest ilyenkor még csak az amerikai sajtó hirdeti ki, az első megszámolt szavazatok, a nem a győztes személyét, hanem szavazási preferenciákat mérő exit poll eredmények és a korábbi választási eredmények figyelembevételével, miután úgy ítélik meg, hogy az egyik jelölt már behozhatatlan előnyre tett szert. Ezeket a bejelentéseket gyakorlatilag hivatalos eredményként szokta elfogadni mindenki, még akkor is, ha még nem számolták meg az összes szavazatot.

Az első szavazóhelyiségek magyar idő szerint kedd éjfélkor zárnak be (Indiana és Kentucky egy részén), majd szerda hajnali egy és két órakor a keleti parton és az ország középső részén. Legkésőbb a nyugati parti államokban (Kalifornia, Oregon és Washington) zárnak be a szavazóhelyiségek és kezdik meg a szavazatok számlálását, Alaszkában pedig magyar idő szerint csak szerda hajnali hat órakor.

Mivel az államok döntő többségében előre lehet tudni az eredményeket, a végeredmény szempontjából a hét csatatérállamra kell figyelni. Egy szoros eredmény esetén az sem zárható ki, hogy csak több nappal az elnökválasztás napja után derül ki, hogy ki nyert az adott államban, és ki lesz az Egyesült Államok új elnöke.

Mindenki Pennsylvaniára figyel

Könnyen lehet, hogy a legfontosabb a csatatérállamok közül a 19 elektori szavazattal rendelkező Pennsylvania lesz. A rozsdaövezeti államot Biden majdnem hétmillió leadott szavazat után nagyjából 80 ezer szavazattal nyerte meg, és a győztest 2020-ban csak négy nappal a választás után, szombaton hirdették ki. Ekkor vált biztossá, hogy Biden nyerte az elnökválasztást.

Ez főleg az akkor nagy számban beérkezett, és lassan feldolgozható levélszavazatok miatt volt, amit a helyi szabályok szerint csak a választás napján kezdhetnek el feldolgozni a szavazatszámlálók. Idén ez most várhatóan sokkal hamarabb, már az elnökválasztás másnapján megtörténhet, ugyanis több megyében és városban új, hatékonyabb szavazatszámláló-gépeket vásároltak és több szavazatszámlálót alkalmaznak, ami a várakozások szerint felgyorsítja majd a folyamatot, és a szavazatok 98-99 százalékát már helyi idő szerint szerda délelőttre megszámolhatják.

Egy nagyon szoros választás esetén azonban az sem kizárt, hogy idén is több napot kell várni az eredményre.

Mikor lesz eredmény a többi csatatérállamban?

Wisconsinban várhatóan magyar idő szerint szerda délutánra már 99 százalékos lesz a feldolgozottság, míg Michiganben – ahol egy új szabálynak köszönhetően már napokkal korábban elkezdhetik feldolgozni a levélszavazatokat – 95 százalékos lehet a feldolgozottság, így nagy esély van arra, hogy szerdára már tudni lehet az eredményüket. Négy éve az AP amerikai hírügynökség magyar idő szerint este nyolc óra után hirdette ki az eredményt Wisconsinban, és éjfél előtt pár perccel Michiganben.

Nevadában és Arizonában ezzel szemben várhatóan több napot is kell majd várni az eredményekre, főleg a levélszavazatok megszámlálása miatt, ha szoros lesz az állás. Nevadában négy éve négy napot kellett várni arra, hogy győztest hirdessenek, míg Arizonában a Fox News és az AP olyan hamar hirdetett győztes, hogy azt sokan felelőtlennek tartották.

Észak-Karolinában és Georgiában azt ígérik, hogy hatékonyan működik a szavazatszámlálás és az eredmények közzététele, és várhatóan már pár órával az urnazárás után 99 százalékos lesz a feldolgozottság. Ugyanakkor egy szoros választás esetén ebben a két államban is előfordulhat, hogy napokat kell várni az eredményhirdetésre. Georgiában négy éve csak november 19-én derült ki, hogy ki győzött, Észak-Karolinában pedig november 13-án. Addigra azonban már tudni lehetett, hogy Biden nyerte az elnökválasztást.

Harris és Trump esélyeit Elektor műsorunkban is elemeztük, és arról is szó volt, mikre kell majd figyelni kedden és szerdán. Ezt itt tudják visszanézni: