Putyin reméli, a Nyugat megértette: a NATO ellen is hadba léphetnek, ha Oroszországot elérő fegyvereket adnak Ukrajnának

Vlagyimir Putyin orosz elnök reméli, a Nyugat meghallotta figyelmeztetéseit annak következményeiről, ha Ukrajnának engedélyeznék a támadásokat mélyen az orosz területek ellen, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Az orosz állami televízióban egy újságíró azt kérdezte Putyintól, hogy vajon a Nyugat megértette-e az orosz elnök korábbi figyelmeztetését erről. Putyin azt válaszolta: „nekem erről nem jeleztek vissza, de remélem, hogy meghallották, mert ebben az esetben bizonyára nekünk is meg kell majd hoznunk bizonyos döntéseket”.

Putyin elmondta: az ukrán hadsereg önállóan nem tud nagy pontosságú (és hatótávolságú) fegyvereket használni. Erre csak a NATO-országok szakemberei képesek, mivel ehhez műholdas felderítés szükséges, és ezzel a képességgel Ukrajna nem rendelkezik. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök régóta próbálja elérni a nyugati szövetségeseknél, hogy a jelenleginél nagyobb hatótávolságú rakétákkal támadhassák az Oroszország területén lévő lőszerraktárakat, távolabbi rakétakilövő állásokat és utánpótlási vonalakat – ez az ukrán elnök győzelmi tervének egyik sarokpontja.

Szeptember 12-én Vlagyimir Putyin az Ermitázsban rendezett kulturális fórumon azt mondta: ha Ukrajnának lehetővé teszik a nagy hatótávolságú fegyverek bevetését Oroszország belső területei ellen, „az azt jelentené, hogy a NATO-országok – az Egyesült Államok és az európai országok – háborúban állnak Oroszországgal. És ha ez a helyzet, akkor, szem előtt tartva a konfliktus lényegének megváltozását, megfelelő döntéseket fogunk hozni a ránk leselkedő fenyegetésekre válaszul.”

Szeptember 25-én Vlagyimir Putyin az orosz Biztonsági Tanács ülésén bejelentette: megváltoztatják az ország nukleáris doktrínáját. Eszerint akár atomfegyvert is bevethet Oroszország, ha egy atomhatalom által támogatott, de atomfegyverrel nem rendelkező ország támadja meg.

Ukrajna eddig rövid hatótávolságú, 300 kilométeres távolságra bevethető precíziós fegyvereket (HIMARS) kapott, amelyekkel csak az orosz határ menti területeket érheti el. A távolabbi célpontok ellen a brit Storm Shadow robotrepülők és az amerikai ATACMS ballisztikus rakétarendszer bevetése szükséges. Előbbi 560, utóbbi 300 kilométeres hatótávolságú. Az ATACMS rakéták hatékonyak, de drágák, darabonként egymillió dollárba kerülnek, így csak jól feltérképezett célpontok ellen van értelme bevetni őket – már ha Washington is hozzájárul ehhez. Az USA csak úgy engedélyezte ezeknek a fegyvereknek a használatát, ha azokat nem vetik be oroszországi célpontok ellen. A nagy hatótávolságú rakéták hatóereje ennél egy nagyságrenddel feljebb, 5000 kilométernél kezdődik, de ilyenekkel nem rendelkezik Ukrajna.