Putyint és Trumpot támadta évértékelőjében a rendkívül élénk Joe Biden

„Tüzes.” A két legjelentősebb amerikai politikai napilap, a New York Times és a Washington Post is ugyanezzel a jelzővel jellemezte Joe Biden idei, a novemberi választás előtti utolsó évértékelő beszédét. Biden amellett, hogy határozottan érvelt önmaga mellett, keményen támadta elnökválasztási riválisát, Donald Trumpot, akire név szerint ugyan nem, csak mint „elődjeként” hivatkozott.

Az évértékelő beszédek hagyományosan a nagy tervek felsorolásából állnak, de Biden most már a beszéd negyedik percében beleszállt Donald Trumpba, azzal vádolva riválisát, hogy Trump lényegében arra biztatja Oroszországot, hogy „azt csináljon, amit csak akar” az amerikaiak NATO-szövetségeseivel. Ezzel Trumpnak arra a minapi, nagy felháborodást váltó kijelentésére utalt, mely szerint az exelnök még biztatná is Oroszországot a hadseregükre keveset költő NATO-tagállamok megtámadására.

De nem csupán azért támadta Trumpot, hogy gyengíti az USA szövetségeseit, miközben legnagyobb stratégiai riválisának kedvez. „Lincoln elnök és a polgárháború óta nem volt olyan támadás alatt hazánkban a demokrácia és a szabadság, mint most. A pillanat, amiben élünk, azért olyan különleges, mert a szabadság és a demokrácia egyidejűleg áll támadás alatt itthon és a tengeren túl” – mondta Biden. Egyórás beszédében aztán visszatérően támadta elődjét, akit tényleg egyszer sem nevezett a nevén. Felemlegette a 2021. január 6-i puccskísérletet, az abortuszjog korlátozását, a koronavírus-járvány félrekezelését és azt, hogy Trump és a republikánusok folyamatosan az amerikai egészségbiztosítási rendszer alapja, az Obamacare visszavonásával fenyegetőznek.

Ha már öregezik, felemlegette Trump életkorát

Biden szerint olyan nincs, hogy „csak akkor szereted a hazádat, ha nyersz”, ezért Trump mellett azokat a republikánusokat is támadta, akik beleálltak az exelnök nagy hazugságába a választás elcsalásáról. Szokatlan módon az elnök nem csupán politikai riválisait, hanem a legfelsőbb bíróság jelen lévő tagjait is bírálta az abortuszjog alkotmányos védelmét korábban biztosító bírósági ítélet, a Roe kontra Wade felülbírálása miatt.

Biden, akivel szemben a legfőbb kritika, hogy öreg, tehát fáradt, megkopott és szellemi képességeiben egyre korlátozottabb, azzal igyekezett válaszolni a kritikára, hogy élénk vitákba bocsátkozott beszéde közben a republikánus törvényhozókkal, gyakran feleselve az őt bekiabálásokkal megzavaró politikai ellenfeleinek.

A novemberi választást lényegében a jó és rossz harcaként vezette fel. „Ha valamit tanultam az élettől, az a szabadság és a demokrácia tisztelete. Egy olyan jövőé, amely azokon az alapértékeken alapul, melyek Amerikát is meghatározzák: az őszinteségen, tisztességen, méltóságon és egyenlőségen. Mindenki tiszteletén. Azon, hogy mindenki kapjon tisztességes esélyt. Hogy ne nyújtsunk menedéket a gyűlöletnek” – mondta, majd finoman utalt rá, hogy riválisa se mai gyerek. „Más korombeliek másként élik meg ezt. Az ő Amerikájuk a megvetésről, a bosszúról és a megtorlásról szól. Ez nem én vagyok. Én a második világháború alatt születtem, amikor az Egyesült Államok a világ szabadságáért küzdött.”

Beszédében kitért a témára, amely a közvélemény-kutatások szerint a legnagyobb gyengesége: a gazdaság helyzetére. A közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak kifejezetten gyengére értékelik teljesítményét, az elnököt okolván a világjárvány okozta gazdasági sokksorozat miatt kialakult globális infláció következtében emelkedő árakért. A gazdaság helyreállítását „a legnagyobb, sosem elbeszélt történetként” jellemezte, hozzátéve, hogy akkor „meséljük el itt és most”, hogyan teremtették meg a jövő lehetőségeinek Amerikáját a gazdaság erősítésére tett lépéseivel.

Kiállt Ukrajnáért, illetve a palesztin kérdés kétállami megoldásáért

Biden másik nagy sebezhetősége Izraelhez fűződő viszonya. Az elnök hű támogatója Izraelnek, amit pártja bal szélén és a demokraták arab származású szavazói se néznek jó szemmel. Erre reagálva Biden, bár továbbra is támogatásáról biztosította az izraelieket abban, hogy jogukban áll megvédeni magukat, „szívszaggatóként” jellemezte a gázaiak helyzetét, és megüzente Izrael vezetőinek, hogy „a humanitárius helyzet nem lehet másodlagos mérlegelési szempont, sem alku tárgya”, majd azt is közölte, hogy „a jövőre nézvést az egyetlen valós megoldás a kétállami megoldás”.

Vlagyimir Putyinnak és Ukrajnának is üzent azzal, hogy az Ukrajnának szánt hatvanmilliárd dolláros segélycsomag megszavazására szólította fel az egybegyűlt képviselőket és szenátorokat – az évértékelő beszédet az amerikai törvényhozás két házának közös ülésén tartják. „Putyin elnöknek egyszerű az üzenetem. Nem fogunk elvonulni. Nem fogunk meghajolni. Nem fogok meghajolni.”

Az évértékelőre a republikánusok nevében hivatalosan Katie Boyd Britt alabamai szenátor válaszolt. Mivel a republikánusok is ugyanazokat a közvélemény-kutatásokat látják, egyből a gazdaság és a bevándorlás témájával támadta az elnököt, azt állítva, hogy a kormány sem a biztonságukat, sem a megélhetésüket nem tudja garantálni. Miközben Biden arról beszélt, hogy például rekordösszegű infrastrukturális csomagjával a jövő lehetőségeit teremtve javított a gazdaság helyzetén, Britt azzal támadta, hogy „úgy tűnik, a következő generációnak kevesebb lehetősége és kevesebb szabadsága lesz. Attól tartok, hogy már a gyermekeimnek se lesz lehetőségük megélni amerikai álmukat.”