Meghalt az a kínai nő, akit 1994-ben rejtélyes körülmények között megmérgeztek az egyetemén

Ötvenéves korában meghalt a kínai Csu Ling, akit még 1994-ben mérgeztek meg a pekingi Csinghua Egyetemen. A nő évtizedek óta fizikailag és szellemileg leromlott állapotban élt, sosem derült rá fény, hogy ki okozta a halálát. Ugyanakkor ő volt az egyik első olyan beteg, akit telemedicina segítségével próbáltak meggyógyítani.

Csu Ling 1994-ben másodéves vegyész és elismert zenész volt a Csinghua Egyetemen, amikor gyomorfájdalmat és nagy mértékű hajhullást kezdett tapasztalni. A Tungzsen Kórházban kezelték, és úgy tűnt, fel is épült rejtélyes betegségéből, visszatért az egyetemre. Néhány hónappal később, 1995 márciusában újra jelentkeztek nála a tünetek, és súlyosabb állapotba is került. Fél arca lebénult, lábfájdalma volt, szemét mozgató izmait nem tudta mozgatni, és önállóan már lélegezni sem volt képes.

Egy pekingi orvost a tünetek egy az 1960-as években előfordult esetre emlékeztették, és felvetette, hogy a nő talliummérgezést kapott. Az egyetem viszont azt közölte, hogy Csu Ling a tanulmányai során nem érintkezhetett a patkány- és rovarirtásra is használt puha fémmel. A nő orvosai ezután el is vetették a mérgezést, és a fokozatos bénulással járó Guillain–Barré-szindrómát állapították meg betegségeként.

Csu Ling hónapokig szenvedett, majd kómába esett, mire kiderült, hogy megmérgezték. A diagnózis jó részben a barátainak és akkor még szinte gyerekcipőben járó internetnek volt köszönhető. A Pekingi Egyetem hallgatói több netes csoportba eljuttatták SOS-levelüket, amelyben leírták a nő tüneteit, és várták a válaszokat. A több mint 1500 beérkezett válaszból körülbelül a harmada talliummérgezésről szólt. A diagnózis helyesnek bizonyult, és mérföldkőként is tekintenek az esetre a netes távdiagnosztika terén. Csu Ling szervezetében a normál talliumszint tízezerszeresét mutatták ki.

A talliummérgezés ellenszere a poroszkék néven ismert vas-cián vegyületből álló festékanyag, amelyet Csu Ling meg is kapott. Az ellenszer későn érkezett, és bár a nő újra tudott magától lélegezni, szellemi kapacitásai egy hatéves gyerek szintjére csökkentek, látása nagyon leromlott, és szinte teljesen lebénult.

Kutatók később a lány hajszálaiból igyekeztek rekonstruálni, mi történhetett. A 2018-ban ismertetett eredmények szerint a Csu Linget nagyjából négy hónapon át mérgezhették, 1995 tavaszán egyre nagyobb gyakorisággal és dózisokkal, és még ólom is került a szervezetébe.

A rendőrség nyomozni kezdett, de vádemelésig sosem jutott el az ügy. Azt is csak 2006-ban közölték, hogy gyanújuk azért volt, hogy ki lehetett a mérgező. A nyomok Csu Ling szobatársához, Szun Vejhez vezettek. A gyanút arra alapozták, hogy ő volt az egyetlen a lány környezetében, aki legálisan hozzáférhetett talliumot tartalmazó vegyületekhez. Szun Vej tagadta, hogy köze lenne a mérgezéshez, de hogy végül nem indult ellene eljárás, azt sokak szerint befolyásos családjának köszönhette. Nagyapja a kínai kommunista párt magas rangú vezetője volt.

Az ügy lezáratlansága és a szóbeszédek miatt a mai napig élénk érdeklődést vált ki Kínában Csu mérgezéses esete, nagyon sokan úgy érzik, hogy kudarcot vallott a feltételezések szerint befolyásolt igazságszolgáltatás.

Halálhírét korábbi egyeteme tette közzé a legnépszerűbb kínai közösségi oldalon, a Weibón, és több mint négyszázmilliós látogatottságot generáltak vele. Rengeteg együttérző, gyászoló üzenet is érkezett reakcióként.

„A fő ok, amiért Csu ügye a közvélemény haragját és együttérzését váltja ki, az az, hogy Kínában sokan saját magukat látják benne: valamilyen igazságtalanságot szenvedtek el, de a hatóságok soha nem folytatnak tisztességes, független vagy átlátható vizsgálatot” – mondta a CNN-nek Yaqiu Wang, a washingtoni székhelyű Freedom House nonprofit szervezet Kínával foglalkozó kutatási igazgatója.