Orbán katonai műveletnek nevezte az orosz–ukrán háborút

Katonai műveletnek nevezte az orosz–ukrán háborút Orbán Viktor a csütörtöki kormányinfón. A magyar miniszterelnököt évente egyszer kérdezhetik a nem kormánypárti hazai újságírók és a külföldi sajtósok, az eseményről percről-percre számolt be a Telex.

A kormányinfón többek között arról kérdezték Orbán Viktort, hogy miért nevezte katonai műveletnek háború helyett az orosz–ukrán háborút Pekingben, ahol Putyinnal találkozott. A miniszterelnök úgy felelt: „azért, mert ez egy katonai művelet. Amennyiben nincs hadüzenet a két ország között. Addig örüljünk, amíg nincs háború. Mert ha háború van, akkor általános mozgósítás van, és azt nem kívánom senkinek”. „Hol háborúnak, hol katonai műveletnek fogom nevezni, ahogy a tisztelt vendég kívánja” – tette hozzá.

A Telex arról kérdezte Orbánt, hogy „komolyan mondta, hogy ez nem háború”? Orbán azt válaszolta, hogy ő komolyan mondta, hogy Oroszország nem minősítette háborúnak, amit csinál, és azt is hozzátette, hogy ott a törvények szerint mozgósítás van, ha háború van, „örüljünk annak, hogy ez még nem következett be”. Orbán tagadta, hogy Putyinhoz alkalmazkodott volna a találkozón.

Később, a kormányinfón Orbán mégis véres háborúnak nevezte az ukrajnai konfliktust. „Ukrajna háborúban áll. Amit nevezhetünk ugyan katonai műveletnek, de egy véres háború. És véres háborúban nem lehet úgy élni, mint normális időkben” – jelentette ki.

Orbán kijelentésének kontextusáról és arról, hogy miért problémás letagadni, hogy Ukrajnában háború zajlik, Nyilas Gergely írt véleménycikket a Telexen.

Az újságírók többek között Ukrajna EU- és NATO-csatlakozásáról is kérdezték a magyar miniszterelnököt. Orbán azt mondta, szerinte Magyarországnak nem érdeke egy olyan országgal szövetségben lenni, amelyik nyílt katonai támadást folytat egy másik országgal. „Ukrajna NATO-tagsága azt jelenti, hogy másnap reggeltől nekünk kötelező katonákat küldeni. Mi ezt nem akarjuk” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy Putyinhoz hasonlóan demilitarizált semleges Ukrajnát látna szívesebben vagy egy NATO-szövetségest a szomszédjában, Orbán azt mondta, a kérdés két lépéssel előrébb áll, mint ahogy ő, szerinte először tűzszünet kell, „Magyarország csak idáig megy el”. „Magyarországnak más országra vonatkozóan nincs víziója, csak magára” – tette még hozzá.

Orbán Viktor 2024-et a nagy tervek évének nevezte, és azt mondta, hogy a politika középpontjában a családok állnak majd. A kormánypropaganda szokásos elemeit is elővette, mondván, hogy a brüsszeli bürokraták „buborékban élnek”, és hogy a jövő évi európai parlamenti választások célja, hogy „kinyissa Brüsszel szemét”.

A tájékoztatón szóba került Svédország NATO-tagsága is, amelyet már csak Magyarországnak és Törökországnak nem hagyott jóvá. A fideszes többségű parlament másfél éve halogatja a szavazást, és több kormánypárti politikus korábban azt mondta, hogy folyamatosan egyeztetnek a törökökkel a kérdésben. Most Orbán Viktor kijelentette, hogy „nincs török-magyar megállapodás” a svéd tagságról, a két ország önállóan dönthet.

A miniszterelnök beszélt az uniós tagállamok többsége által elfogadott migrációs paktumról is. Szerinte Magyarország álláspontja az, hogy aki be akar lépni az EU-ba, annak az EU-n kívül kell maradnia, amíg nem születik döntés. Ha pozitív döntés születik, akkor beléphet.

A német kancellár és a francia elnök kivonul, a magyar miniszterelnök csak kimegy – mondta a kormányfő a brüsszeli távozásáról, amikor Ukrajna és a Moldovai csatlakozásáról szavaztak az EU-csúcson. Magyarország nem tart igényt a Kasszandra szerepére – mondta a miniszterelnök. „Szünetet tartottunk a tárgyalásokon, és a német kancellár javaslatára tartózkodtam a szavazáson” – magyarázta a miniszterelnök.

Orbánt a lengyel közszolgálati televízióban történtekkel kapcsolatban is kérdezték, erről úgy fogalmazott, hogy „minden lengyel a barátunk, még az is, aki nem tekint minket a barátjának”. „Furcsa dolgokat látunk ma a nyugati demokratikus világban” – mondta, példákat hozva fel. „Nemcsak Magyarországért, hanem az egész nyugati demokratikus világért lesz okunk aggódni 2024-ben” – tette hozzá.