Nem kezd harcba Venezuela, miután bejelentette: elcsatolná a szomszédos Guyana kétharmadát

2023. december 15. – 08:08

Másolás

Vágólapra másolva

Guyana és Venezuela vezetői egy feszült hangulatú találkozón után megígérték, hogy egyik fél sem fog erőszakot alkalmazni a másik féllel szemben, de nem jutottak megállapodásra arról, hogyan kezeljék az olajban és ásványi anyagokban gazdag, Essequibo régióról kialakult vitát – írja a Guardian.

A kérdéssel a mostani egyezség értelmében a két ország külügyminisztereiből és más tisztviselőkből álló vegyes bizottság fog foglalkozni. Ennek a bizottságnak az első jelentését három hónapon belülre ígérték. Nicolás Maduro venezuelai elnök bő egy hete jelentette be az általa kiírt népszavazás eredményét: résztvevők elsöprő többsége, 95,9 százaléka támogatta, hogy a szomszédos Guyana állam Essequibo régióját illesszék be Venezuela térképébe – a döntésről, amivel elcsatolnák a szomszédos ország kétharmadát itt írtunk bővebben.

Irfaan Ali guyanai elnök és Nicolás Maduro venezuelai elnök most megállapodott abban is, hogy „akár szavakkal, akár tettekkel”, de igyekeznek elkerülni a konfliktus eszkalálódását. A nyilatkozatban írnak az Ali és Maduro között kialakult patthelyzetről is: Guyana szerint a határvitát a hollandiai Nemzetközi Bíróságnak kellene megoldania, Venezuela viszont nem járult hozzá ehhez.

Guyana a 16. században holland gyarmat lett, a 19 század elején került brit fennhatóság alá. Az ekkoriban függetlenné vált Venezuela igényt tartott a területre, amelyért a vitát 1895-ben lezárták ugyan, de 1966-ban ismét a békés rendezésről szóló megállapodást írt alá Venezuela, az Egyesült Királyság és az akkor még fennhatósága alá tartozó Brit-Guyana. Venezuela ezt úgy értelmezte, hogy ismét van terük a tárgyalásoknak a határ kijelöléséről.

Maduro a jövő évi választásokra készülve dönthetett úgy, hogy felfrissíti a vitát a Magyarországnál kétszer nagyobb, de csupán 800 ezer ember lakta Guyanával, mert a népszavazás 95 százalékos támogatottságától saját pozícióinak megerősítését is reméli. Arról, hogy hova vezethető vissza a két ország közti konfliktus ebben a cikkünkben mutattuk be részletesen.

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!