Novák Katalin aláírta a státusztörvényt, amely ellen hónapok óta tiltakoznak a tanárok Magyarországon

Novák Katalin köztársasági elnök aláírta és ki is hirdette a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt, írja a Sándor-palota közleménye alapján a Telex.

„A sokak által joggal kifogásolt, eredetileg vitára bocsátott úgynevezett »státusztörvény-tervezet« leginkább vitatott pontjai az elfogadott jogszabályban már nem, vagy érdemi módosítással szerepelnek. Ez a törvény tehát tartalmilag már más, mint az, amely a tiltakozást kiváltotta.

Ezért, áttanulmányozva a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény szövegét és mérlegre téve a mögötte meghúzódó törvényhozói szándékot, úgy ítélem meg, hogy az új törvény biztosítja a köznevelési rendszer működőképességének fenntartását, egyértelmű kereteket biztosít, és megteremti a béremelés alapját” – írta Novák Katalin.

A magyar Belügyminisztérium március 2-án tette közzé a kormány honlapján a státusztörvény tervezetét. Arról, hogy milyen folyamat vezetett a törvény elfogadásáig, a Telex itt írt, arról, hogy mit tartalmaz a jogszabály, itt, arról pedig, hogy hogyan tüntettek ellene a tanárok, itt olvasható magyarországi laptársunk beszámolója.

A státusztörvényt kritikusai bosszútörvénynek nevezték, mert szerintük a tanárok közalkalmazotti jogviszonyának megvonása, a sztrájkot ellehetetlenítő intézkedések, a véleménynyilvánítás tilalma mögött a kormány bosszúja áll azért, hogy a pedagógusok több mint egy éve küzdenek a követeléseikért, ez idő alatt többször sztrájkoltak, polgári engedetlenségben vettek részt, vagy éppen tüntettek a Belügyminisztérium épülete előtt.

A kormány korábban többször is hangsúlyozta, hogy a jogszerűtlen munkabeszüntetéssel, vagyis a polgári engedetlenséggel a tanárok sértik a diákok tanuláshoz való jogát, a pedagógusok viszont azért választották sok esetben a polgári engedetlenséget, mert a tavaly elfogadott sztrájktörvény betartásával a jogszabályban rögzített tiltakozásuk láthatatlanná vált.