Atomtitkok a zuhanyzóban: több tízévnyi börtön is várhat Trumpra

Legfontosabb

2023. június 13. – 12:01

Atomtitkok a zuhanyzóban: több tízévnyi börtön is várhat Trumpra
Donald Trump a New York-i Manhattan-i büntetőbíróságon 2023. április 4-én – Fotó: Ed Jones / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

ÁRTATLAN VAGYOK. A BIDEN-ADMINISZTRÁCIÓ TELJESEN KORRUPT. EZ VÁLASZTÁSI BEAVATKOZÁS ÉS MINDEN IDŐK LEGNAGYOBB BOSZORKÁNYÜLDÖZÉSÉNEK A FOLYTATÁSA. MAKE AMERICA GREAT AGAIN!!!

Donald Trump volt amerikai elnök ezekkel a szavakkal reagált saját alapítású közösségi médiáján csütörtökön a hírekre, miszerint az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma vádat emelt ellene. Trump már hétfőn megérkezett New Jersey-ből Floridába, magyar idő szerint kedd este kell majd megjelennie a miami szövetségi bíróságon, ahol egy időre őrizetbe veszik majd, és hivatalosan is ismertetik az ellene felhozott vádakat.

Trumpot 37 rendbeli bűncselekménnyel vádolják, többek között titkosított iratok nem megfelelő kezelésével, az igazságszolgáltatás akadályozásával és hamis tanúzással. A vádiratban atomtitkok és nemzetbiztonsági dokumentumok helytelen kezelésével kapcsolatban szerepel az 1917-es kémtörvény megszegése is, ami különösen súlyos börtönbüntetést vonhat maga után.

Az FBI tavaly augusztusban házkutatást tartott Trump floridai birtokán, ekkor találtak rá több mint száz titkosított iratra. Az igazságügyi minisztérium nyomozásáról és a házkutatásról bővebben itt olvashatnak.

Trump ellen már folyik egy másik, bírósági szakaszba lépett eljárás az úgynevezett Stormy Daniels-ügyben, ott egy manhattani esküdtszék március végén döntött egyhangúlag a vádemelésről, amivel a 76 éves politikus lett az első exelnök, aki ellen vádat emelnek. Arról az ügyről itt írtunk bővebben. A mostani vádak több jogi szakértő szerint is megalapozottabbnak tűnnek, mint a pornósztárnak fizetett hallgatási pénzek ügyében, és sokkal súlyosabb ügyről van szó.

Azok viszont valószínűleg csalódni fognak, akik Trump azonnali politikai haláláért áhítoznak. A 76 éves politikus ugyanis nemcsak indul a Republikánus Párt elnökjelöltségéért, de töretlenül népszerű a párt szavazói körében: a legtöbb felmérés szerint magasan vezet pártbéli riválisai előtt, és a pártban sokan zártak össze mögötte a hírek hallatán. Ráadásul, ha esetleg a 2024-es választási kampány előtt el is ítélnék (erre amúgy sincsen sok esély), az amerikai alkotmány nem tiltja meg, hogy börtönből is induljon az elnökválasztáson.

Mi történt?

A vádirat nyilvánosságra hozatala után a fél világ egyszerre próbálta meg kihámozni, mire lehet majd számítani az ügyészség részéről a volt elnökkel szemben a bíróságon. A 49 oldalas dokumentum alapján egy olyan ember képe rajzolódik ki, aki tisztában volt cselekedeteinek súlyosságával és törvénytelen mivoltával, majd megpróbálta eltussolni az ügyet az igazságszolgáltatás félrevezetésével.

A vád szerint Trump számos hivatali iratot, köztük titkos és szigorúan titkos minősítésű dokumentumokat is magával vitt floridai birtokára hivatali ideje vége után, és azokat nem szolgáltatta be a hatóságoknak, holott a törvények szerint át kellett volna adnia az iratokat a nemzeti levéltárnak. Ezt követően pedig akadályozta az igazságügyi minisztériumot és az FBI-t abban, hogy visszaszerezzék a dokumentumokat.

Ezeket az iratokat Trump a mar-a-lagó-i birtok báltermében, fürdőszobájában, sőt, zuhanyzójában tárolta.

Az egymásra rakott dobozokról több drámai kép is készült, egészen elképesztő látvány, ahogy a márványból kirakott fürdőszobában, a zuhanyfüggöny előtt tornyosulnak a szigorúan titkos dokumentumok.

Trump azonban nem egyszerűen rossz helyen tárolta az iratokat, hanem többször kérkedett velük, illetve olyan embereknek mutatta meg őket, akik nem rendelkeztek a megfelelő biztonsági felhatalmazással.

A Donald Trump ellen benyújtott vádiratban közzétett fényképen a Trump floridai Mar-a-Lago klubjának egyik fürdőszobájában és báltermében tárolt dokumentumok – Fotó: U.S. Justice Department / Reuters A Donald Trump ellen benyújtott vádiratban közzétett fényképen a Trump floridai Mar-a-Lago klubjának egyik fürdőszobájában és báltermében tárolt dokumentumok – Fotó: U.S. Justice Department / Reuters
A Donald Trump ellen benyújtott vádiratban közzétett fényképen a Trump floridai Mar-a-Lago klubjának egyik fürdőszobájában és báltermében tárolt dokumentumok – Fotó: U.S. Justice Department / Reuters

A vád két konkrét esetet sorol fel: az első egy 2021. július 21-én megtörtént beszélgetés, amiről hangfelvétel is készült. Ezen Trump egy írónak, egy kiadónak és két munkatársának mesél egy titkos amerikai támadási tervről a volt elnök New Jersey-i golfklubjában. A célország nincsen megnevezve, ám többek szerint Iránról lehetett szó. A vádirat szerint Trump beismerte, hogy a terv „bizalmas”, és a következőket mondta a vendégeknek:

„Elnökként feloldhattam volna a titkosítást. Most már nem, tudjátok, de ez még mindig titok.”

A hangfelvétel megléte azért is fontos, mert Trump egyik, eddig sokat hangoztatott védekezését ássa alá, miszerint a volt elnök még a hivatala elhagyása előtt feloldotta az összes birtokában lévő dokumentum titkosítását. A másik példa egy 2021 augusztusi vagy szeptemberi találkozónak a felidézése, amikor egy meg nem nevezett ország titkosított térképét mutatva, Trump azt magyarázta egy segédjének, hogy az ott folyó hadműveletek nem mennek jól.

Trump természetesen mindent tagad, Joe Biden amerikai elnökre és korrupt kormányára mutogat, és válogatott szitokszavakkal támadja a nyomozást vezető különleges ügyészt. A volt elnök egy posztjában elmebeteg őrültnek nevezte Jack Smith-t, akinek szerinte nem kellene semmi olyasmiben részt vennie, aminek köze van az igazságszolgáltatáshoz. Kinevezése előtt Smith dolgozott szövetségi ügyészként és a Nemzetközi Büntetőbíróságon is, 2010 és 2015 között korrupciós ügyeket felügyelt az igazságügyi minisztérium megbízásából, 2018-tól pedig Hágában vizsgált Koszovóban elkövetett háborús bűnöket.

Mi volt pontosan az iratokban?

A vádirat szerint a titkos dokumentumok között atomtitkok és olyan nemzetbiztonsági iratok is voltak, amelyeknek a felelőtlen kezelése komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent az Egyesült Államokra és szövetséges országokra nézve. A BBC szerint az iratok részleteket tartalmaznak az Egyesült Államok nukleáris fegyverprogramjairól, az ország és szövetségeseinek fegyverkezési képességeiről és lehetséges sebezhetőségeiről, valamint az USA megtorló katonai támadásairól szóló terveiről.

A vádirat egészen pontosan úgy fogalmaz, hogy

„A titkos dokumentumok nyilvánosságra hozatala veszélyeztetheti az Egyesült Államok nemzetbiztonságát, az ország külkapcsolatait, az Egyesült Államok katonai és humán forrásainak biztonságát, valamint a szenzitív hírszerzési módszerek további életképességét.”

A vádnak ez az állítása különösen fontos ahhoz, hogy bebizonyítsák, Trump megsértette az ország kémtörvényét. Ehhez ugyanis az kell, hogy Trump „nemzetbiztonsági információk” birtokában legyen, azaz olyan dokumentumokat kellett szándékosan magánál tartania, amelyek veszélyeztethetik az Egyesült Államok nemzetbiztonságát. A volt elnököt a törvény 31 rendbeli megsértésével vádolják, ami egyenként tízévnyi börtönbüntetést vonhat maga után.

Mik a vádak?

A már említett kémtörvény megszegése mellett Trumpot az igazságszolgáltatás félrevezetésével, akadályozásával és hamis tanúzással is vádolják. A vád szerint 2022 januárjában Trump beleegyezett, hogy 15 iratdobozt visszaküld az USA levéltárának, ezekben a dobozokban pedig tisztviselők több mint 700 oldalnyi titkosítottnak minősített iratot fedeztek fel.

2022 májusában az igazságügyi minisztérium arra kérte Trumpot, hogy szolgáltassa vissza a maradék titkos dokumentumot. Trump ügyvédei később 38 titkosként megjelölt oldalt küldtek vissza, és tanúsították, hogy az összes „bizalmas” jelzéssel ellátott iratot visszaküldték a kormánynak. Ez az állítás később hamisnak bizonyult.

Augusztusban az FBI házkutatást tartott Trump Palm Beach-i otthonában, és hozzávetőleg 13 000 további iratot foglalt le, amelyek közül körülbelül 100 bizalmasként volt megjelölve. Ezek közül néhányat „szigorúan titkosnak” jelöltek meg, ami az ország legtitkosabb dokumentumai számára fenntartott minősítési szintet jelenti.

A titkosszolgálat és a Palm Beach-i rendőrség emberei Trump floridai otthona előtt a 2022. augusztus 8-i házkutatás alkalmával – Fotó: Eva Marie Uzcategui / Getty Images
A titkosszolgálat és a Palm Beach-i rendőrség emberei Trump floridai otthona előtt a 2022. augusztus 8-i házkutatás alkalmával – Fotó: Eva Marie Uzcategui / Getty Images

A vád emellett azt állítja, hogy Trump az igazságszolgáltatás akadályozására kérte meg tanácsadóit és segítőit, például arra utasította őket, hogy hazudjanak a szövetségi nyomozóknak. Egy meg nem nevezett ügyvéd is szerepel a vádiratban, aki szerint Trump szájából például a következők hangzottak el.

  • Nem akarom, hogy bárki átnézze a dobozaimat, tényleg nem, nem akarom, hogy átnézd a dobozaimat.
  • Mi történik akkor, ha egyáltalán nem reagálunk, vagy nem működünk együtt?
  • Nem lenne jobb, ha csak azt mondanánk nekik, hogy nincs itt semmi?

Az ügyvéd vallomása hozzájárulhat ahhoz, hogy a szándékosságot is rábizonyítsák Trumpra.

Biden és Pence

Trump mellett Joe Biden amerikai elnöknél és Mike Pence volt alelnöknél is nyomozás folyik titkosított dokumentumok nem megfelelő kezelésével kapcsolatban. Trumphoz hasonlóan Biden ügyét is egy különleges ügyész, Robert Hur vezeti, míg Pence ügyében az amerikai igazságügyi minisztérium vizsgálódott. Pence-t június elején értesítették arról, hogy nem emelnek vádat ellene.

Az első hírek arról szóltak, hogy Biden ügyvédei tíz titkos dokumentumot találtak egy más anyagokkal teli dobozban az elnök agytrösztjének washingtoni irodájában 2022 novemberének elején, még alelnöki megbízatásának idejéből. Az irodában felfedezett dokumentumok „érzékeny információk” megjelöléssel voltak ellátva, ami arra utal, hogy az anyag titkosszolgálati módszerekről és forrásokról tartalmazhatott információkat, feltehetőleg Iránnal, Ukrajnával és Nagy-Britanniával kapcsolatban.

Az ügyvédek másnap beszolgáltatták az anyagokat a nemzeti levéltárnak, majd átkutatták az elnök összes ingatlanját. Így találtak rá a második köteg titkosított dokumentumra Biden delaware-i otthonának garázsában.

Biden és Pence esete nemcsak a titkos dokumentumok mennyiségében különbözik Trumptól (Pence esetében egészen elenyésző számú iratról volt szó), hanem abban is, hogy a két politikus teljes mértékben együttműködött a hatóságokkal, míg Trump minden jel szerint akadályozta a nyomozást.

Súlyos a helyzet

A vádiratot nyilvánosságra hozatalát követően több jogász, illetve jogi szakértő is megszólalt az ügyben. A többségük egyetértett abban, hogy nagyon súlyos vádakkal illetik Trumpot, amiket ha sikerül rábizonyítani, akkor a volt elnök akár jelentős börtönbüntetésnek nézhet elébe.

A kémtörvény 31 rendbeli megsértése egyenként tízévnyi börtönnel járhat, emellett titkosított dokumentumok szándékos elrejtéséért négy rendben egyenként húsz évet, az igazságszolgáltatás akadályozásának két vádpontjában pedig egyenként öt évet kaphat Trump. Szerepet játszhat az is, hogy ki lesz Trump ügyében a bíró: egyelőre egy általa kinevezett, számára már több kedvező ítéletet hozó bíróhoz került az ügy.

Nemcsak liberális jogászok, de a volt elnök saját emberei se látják túl rózsásan Trump helyzetét. Bill Barr, aki Trump alatt igazságügyi miniszterként dolgozott, annyit mondott:

„Ha csak a fele is igaz, akkor neki annyi. Ez egy nagyon súlyos és nagyon részletes vádirat”.

A jogi meghurcolások azonban nem feltétlenül vezetnek Trump politikai halálához. A volt elnök továbbra is rendkívül népszerű az elhivatott republikánus szavazók körében, és ha lehet hinni a közvélemény-kutatásoknak, a tavaszi vádemelés csak növelte a támogatottságát. Ezzel párhuzamosan pártbéli riválisai (kevés kivételtől, például a volt New Jersey-i kormányzó Chris Christie-től eltekintve) élükön a párt elnökjelöltségéért harcoló legfontosabb kihívójával, Ron DeSantis floridai kormányzóval, egy szólamban álltak ki mellette.

Az persze elképzelhető, hogy a tárgyalás alatt újabb és újabb részletek derülnek ki az ügyről, amik csökkenthetik a volt elnök népszerűségét a szavazók körében, a gyengeségét kihasználva pedig párttársai ellene fordulnak. Ha azonban nem így történik, és Trump nyeri meg a Republikánus Párt elnökjelölti versenyét, akkor akár börtönből is indulhat a 2024-es elnökválasztáson: az USA történelmében nem ő lenne az első, aki így tesz.

Források: CNN, BBC, BBC, BBC, Reuters

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!