Életre kelt Mad Max: vörös füstfelhőben fuldoklik New York

Drámai képek jelentek meg több amerikai nagyvárosból az utóbbi napokban, miután a kanadai erdőtüzekből áramló finomrészecskék ellepték az Egyesült Államok keleti partvidékét. Csütörtökig bezárólag egyértelműen New Yorkban volt legrosszabb a helyzet, amely kedden átmenetileg a világ legszennyezettebb levegőjű városa lett. A környékbeli Newark és La Guardia reptereken egy ideig teljesen leállt a forgalom, Eric Adams polgármester pedig arra kérte a lakókat, maradjanak zárt térben, és kerüljék a szabadtéri tevékenységeket.

A hétvégére ígért fellélegzés valószínűleg ideiglenes lesz, várakozások szerint ugyanis a szél délnyugat felé fújja tovább a füstfelhőt, amely így a következő napokban elérheti Philadelphiát, Detroitot és több amerikai nagyvárost az ország belsőbb részein.

Szárnyas fejvadász 2023

Ha valaki kinézett New York-i loftjának ablakán az elmúlt két napban, egy narancssárga, sűrű füstbe borult város látképe tárult elé. A képek olyan posztapokaliptikus filmek marsbéli környezetét idézték fel, mint a Mad Max vagy a Szárnyas fejvadász, de egyeseknek talán a Breaking Bad mexikói jeleneteinek szépiafilterét jutatthatja eszébe.

A mindent ellepő szmog ellen maszkviselést ajánlottak a szakértők, illetve azt, hogy az emberek ne menjenek ki a nyílt utcára, ha tehetik. Ennek ellenére voltak olyan katasztrófaturisták, akik a manhattani Times Squarről videózták a napot teljesen eltakaró porfelhőt, míg mások a vörösbe burkolt Brooklyn hidat és a Szabadság-szobrot örökítették meg.

Az élet nem állt le teljesen, ám az utcák sokkal kihaltabbak és csendesebbek voltak a szokásosnál. A reptéri lezárások mellett több sporteseményt és színházi előadásokat is törölni kellett, a város iskolái lemondták az előre eltervezett kültéri foglalkozásokat, és a város körüli tengerpartokat is teljesen lezárták.

Helyszíni beszámolók egészen disztópikus hangulatról számoltak be, néhányan pedig a koronavírus-járvány első hónapjaihoz hasonlították az üresen kongó belvárosi részeket. Többeknek azonban munkahelyi vagy más kötelezettségeik miatt muszáj volt kimerészkedniük a nyílt utcákra.

„Ez túl sok, ez túl sok”

– mondta a Guardian riporterének az 53 éves Irani Sánchez, aki éppen egy nemrég műtött barátnőjét akarta meglátogatni New York Queens negyedében. A nő bevallása szerint még azelőtt értesült a szmogról, hogy az bekerül volna az esti hírekbe, mert az unokája köhögve jött haza az iskolából.

Az East River túloldalán, Manhattanben két huszonéves nő a koronavírus-járvány óta először töltötte maszkban az ebédszünetét, egyikük pedig éppen arról panaszkodott, a füst teljesen beterítette az autója belsejét. „Nagyon ragacsosnak tűnt”, jellemezte a levegő állagát a fiatal nő. Állításuk szerint a munkahelyük nem kérte őket arra, hogy maradjanak otthon, ezért döntöttek úgy, hogy bemennek.

Egy közeli utcai árus pedig arról számolt be, nehezen lélegezte be a levegőt, ami tele volt korommal. A füst olyan erős, mintha csak egy-két háztömbnyire lenne, magyarázta, majd hozzátette, szerinte senkinek nem kellene ilyenkor szabadtéren lennie. Több helyi ezenkívül erős köhögésről, szemégésről és fejfájásról panaszkodott.

Káros finomrészecskék

A légszennyezettséget figyelő IQAir techvállalat adatai szerint a levegő minősége borzasztó volt kedden New Yorkban, az ezt mérő index 200-nál is magasabb értéket mutatott. New York ezzel egy időre a világ legszennyezettebb levegőjű városa lett, olyan nagyágyúkat taszítva le a dobogó felső fokáról, mint Új-Delhi vagy Lahore.

Az amerikai környezetvédelmi hatóság egy másik, 1-től 500-ig terjedő skáláján New York 400 fölötti értékeket is produkált, ami sokévtizedes rekord a város történetében. Szakértői tájékoztatás szerint ez nemcsak kényelmetlen, hanem az emberi egészségre is rendkívül káros: főleg a gyerekek, az idősek és a légzési nehézségekkel rendelkezők lehetnek veszélyben.

Még ha a levegőszennyezettség szintje nem is éri el a veszélyes kategóriát, egyes szakértők szerint akkor is lehetnek negatív hatásai. Ezek lehetnek enyhék, mint például szem- és torokirritáció, vagy súlyosak, beleértve a szív- és légzőszervi problémákat. A tünetek még a levegő kitisztulása után is megmaradhatnak, mivel a szennyezés gyulladást okozhat a tüdőszövetben.

Az amerikai levegőminőségi index ezt a szennyezést az úgynevezett PIM 2,5 nevű méréssel követi, amely a 2,5 mikrométernél kisebb részecskék koncentrációját számszerűsíti. Belélegezve ezek az apró szemcsék növelhetik a szívroham, a rák és az akut légúti fertőzések kockázatát, különösen a gyermekek és az idősebb felnőttek esetében.

Dr. David Hill, egy, a témában megszólaló tüdőgyógyász az alábbi módon foglalta össze, miért jelentenek gondot a finomrészecskék:

„A felső légutainkban olyan védelmi rendszerek vannak, amelyek felfogják a nagyobb részecskéket, és megakadályozzák, hogy a tüdőbe jussanak. Ezek azonban elég kicsik ahhoz, hogy átjussanak rajtuk.”

Erdőtüzek idején a felszálló füst korommal, hamuval és porral telíti meg a levegőt, ami nem elég, hogy sokszorosan hozzájárul a levegő szennyezéséhez, de egyes kutatások szerint még mérgezőbb is, mint a szokásos légszennyezés. A PIM 2,5 szerdai értéke több mint tízszerese volt az Egészségügyi Világszervezett által meghatározott irányadó mennyiségnek.

A New York Times grafikáján jól látható, mennyire extrém a mostani helyzet: a legmagasabb mért érték kedden 868 mikrogramm/köbméter volt, ami messze meghaladja New York eddigi rekord napi átlagának számító 83 mikrogramm/köbméteres értéket.

Tombolnak az erdőtüzek

A New Yorkot elborító füst a Kanadában már hat hete tomboló erdőtüzekből származik. A főként Ontario és Québec tartományok területén pusztító erdőtüzek már több mint 3,3 millió hektárnyi, azaz nagyjából egy Belgiumnyi földet perzseltek fel.

Kanada tűzoltási szezonja jellemzően májustól októberig tart, ám nagyon ritka az a mértékű korai pusztítás, ami az elmúlt hetekben ment végbe. A kanadai erdőtüzek nagy részét ugyanis villámcsapások okozzák, ezeknek a száma pedig jelentősen megnövekedett az országon végigsörprő hőhullámok hatására. A szárazság és a szélsőséges időjárás pedig várhatóan a következő hónapokban is folytatódni fog.

Az első erdőtüzeket Kanada nyugati részéről jelentették, ám mostanra az ország keleti partján egészen az északi Labradorig és Új-Skóciáig égnek területek. Egyes számítások szerint a keleti-parti erdőtüzek száma tízszerese a megszokottnak.

A tüzekből felszálló füstöt a szél átfújta az amerikai határon, amely így először New Yorkba és Washingtonba ért el, a következő napokban pedig várhatóan más amerikai nagyvárosokat fog ellepni. Az elmúlt napokban több riasztást adtak ki az USA északi államaiban a levegő szennyezettsége miatt, csütörtökön például összesen több mint 50 millió embert érintettek a különböző figyelmeztetések.

Joe Biden is megszólalt a füstfelhővel kapcsolatban, az amerikai elnök Twitteren kérte arra az érintett területeken élőket, hogy hallgassanak a helyi hatóságokra egézségük megőrzése érdekében. Ezzel párhuzamosan New York állam kormányzója bejelentette, körülbelül 1 millió N95-ös maszkot bocsátanak rendelkezésre az állami létesítményekben, majd arra figyelmeztette az állam lakosait, hogy a tipikusan az USA nyugati partját érintő jelenség most a keleti parton is több napig eltarthat.

Olyan prominens baloldali politikusok, mint az amerikai szociáldemokráciát egyedül a hátán cipelő Bernie Sanders szenátor vagy Alexandra Ocasio-Cortez New York-i képviselő pedig nem felejtették el összekötni a fojtogató szmogot a klímaváltozással. Ocasio-Cortez szerint az elmúlt napokban mindenki láthatta, mennyire nem képes az amerikai infrastruktúra megbirkózni a klímaváltozás jelentette veszélyekkel, míg Sanders arra hívta fel a figyelmet,

ha nem teszünk semmit, ez lesz az új valóságunk.